Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám
1929-05-01 / 97. szám
Ára 12 fillér Békéscsaba, 1929 május 1. Szerda 56-ik évfolyam, 97-ik szám MEGYEI I0ZL0NY POLITIKAI LAP •VT-i vai*)'" "i «* T —•"* Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II.. Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint. Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példényonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Rövidesen megindulnak a nagyobb közmunkák A városi óvoda már tető alatt van — Az Apponyi-utca aszfaltozása a nyár eiején megkezdődik — Betonjárdát kap a Luther • és Illésházy-utca (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ismeretes, hogy a város folyó évi költségvetésében számos nagyszabású közmunka szerepel, amelyeknek egyike-másika olyan nagyméretű, hogy száz és száz munkáskezet tudnak általa hónapokon keresztül foglalkoztatni. Ez éppen olyan örvendetes, mint az, hogy az uj létesítmények folytán a város külső képe mindinkább városiasabbá fog válni. Egyik legnagyobb ilynemű közmunka a városi óvoda építkezése, amely a Sztraka-utca egyik üres telkén folyik. Itt 33 ezer pengő költséggel épül a teljesen modern kisdedóvó, amelynek építkezései már annyira előrehaladtak, hogy az épület már tető alá jutott és miután a nyáron át száradni hagyják, az őszi tanévben már meg is kezdődhetik benne a rendes taniiás. A többi közmunka még csupán terv alakjában van meg. Ilyen a városi közkórház pavillonja, amely 560 ezer pengő előirányzati költséggel fog megépülni. Ennek építkezési munkálatait még a nyár folyamán kiadják a vállalkozóknak, akik az épületet az őszre tető alá fogják hozni, ugy, hogy a pavillon a jövő év tavaszára beköltözhető lesz. Hasonló mértékű előrehaladott stádiumban van a Luther- és Illésházy-utca járdaépítési ügye is. Tudvalevő, hogy a költségvetésben 30 ezer pengőt vettek fel erre a célra, ugy, hogy ebben a két utcában 5 ezer négyzetméter területü járdát fognak épiteni betonból. Eredetileg 40 ezer pengő volt tervbe véve a folyó évre betonjárda építésre, a fennmaradó 10 ezer pengőből a Bakucz-.telep utcáit látták volna el betonjárdaszalagokkal, a képviselőtestület azonban ezt a többletet törölte és igy a Bakucz-telep járda nélkül maradt. A Luther- és Illésházyutcai betonjárdák építkezési munkálatai is rövidesen megkezdődnek. Az Apponyi-utca aszfaltburkolattal való ellátása — amely az első ilyen kísérlet, tehát próba nálunk — ugyancsak rövid idő kérdése. Mihelyt a Kereskedelmi Csarnok építkezései befejeződnek, kiírják a pályázatot, megkezdik az építkezéseket, ugy, hogy az aszfaltos úttest még az idén átadható lesz a forgalomnak. Ez az úttest akként készül, hogy azt a járókelők állandóan gyalogjárónak is használhatják. Egyéb közmunkák ügye már nem áll ilyen jól. Például a VI. kerületi óvoda építkezéseiből az idén aligha lesz valóság, épp ugy, mint az Orosházi-ut kiszélesítéséből. Az óvoda terveit éppen nemrégiben küldte vissza a miniszter gyökeres változtatás végett, az útszélesítésnél pedig az a baj, hogy az állami útszakaszhoz kért 75 ezer pengő városi hozzájárulást az illetékesek egy összegben, előre kérik, amit a városnak aligha lesz módjában teljesíteni. Éppen a városnál is észlelhető pénzhiány az oka annak is, hogy több közmunka beállításától az idén el kellett tekinteni és csupán az épületek tatarozása az, amit a városnak módjában van eszközöltetni. Érdekes, hogy a Bakucz-telep utcáinak járdákkal való ellátására a költségvetésben 120 ezer pengő volt bsállitva. ezt azonban a képviselőtestület teljes egészében törölte. A pénzhiány ellenére is elég tekintélyes közmunkák lebonyolítása kezdődött meg az idén, ami a mai nehéz viszonyok és nyomasztó munkanélküliség idején dicséretes dolog, de derekas és kemény munkát jelent a csekély személyzetű mérnöki hivatalnak. Szabad lakásforgalmat óhajtanak a gazdák A megyebeli kisgazdák gyűlése Gyomán (A Közlöny eredeti tudósitása.) Vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését a Békésvármegyei Kisgazdák Egyesülete. Közel ezer résztvevő volt jelen a gyűlésen, amely Csizmadia András országgyűlési képviselő elnöklete alatt folyt le. A gyűlés keretében Zeöke Antal dr., a gyomai kerület képviselője beszámoló beszédet tartott, amely után Kovacsis Dezső dr. főispán, Meskó Zoltán, Krisztián Imre és Udvardy János orszgy. képviselők beszéltek. Ezután számos indítványt tárgyaltak és mondtak ki határozattá. Igy az összes kisgazdaegyletek közös szervbe váló összefoglalásáról, a lóalkuszok túlkapásai és a korpa árának felhajtása ellen, az 1926 előtti adóhátralékok, vételi és örökösödési illetékek utáni kamatok elengedéséről, a kamatláb mérsékléséről, követelve, hogy a 12 százalékon felüli kamat uzsorának legyen minősítve. A Békéscsabai Kisgazdák Egyesülete a lakásforgalomnak a vidéken való szabaddátételét kívánta, amit a gyűlés teljes egészében a magáévá tett. Pikó Béla a fagykároknál teljes adóelengedést kívánt, a szarvasiak a kartelek ellen kértek sürgős és erélyes intézkedést. A határozati javaslatok letárgyalása után azoknak a tisztviselőknek és választmányi tagoknak újra megválasztására került sor, akiknek megbízatása az alapszabályok értelmében lejárt. Elnökké egyhangú lelkesedéssel újból Csizmadia Andrást választották meg, társelnökké dr. Zeöke Antalt, alelnökké Berczy Istvánt, Pikó Bélát és Nagy Józsefet, ügyvezető igazgatóvá dr. Csige Varga Antalt, pénztárnokká F. Sal Józsefet, ellenőrökké Kucsera Jánost és Bohus Jánost, választmányi tagokká Durkó Sámuelt, Zsilák Mihályt, Belanka Jánost, Komáromi Lajost, Batári Antalt, Csomós Istvánt, Erdődi Lajost, Dávid Jánost, Ladányi Lászlót, Tóth Lászlót, Vincze Józsefet, K. Horváth Jánost, Bolla Mihályt, Zábrák Pált, Asztalos Andrást és Lehóczki Pált. A választások megejtése után Csizmadia András megköszönte a közgyűlés bizalmát s indítványozta, hogy a Mezőberényi Gazdakör meghívására a jövő évi közgyűlést Mezőberényben tartsák meg. Végül Czettler Jenő dr. orszgy. képviselő szólalt fel és a földmunkások munkanélküliségét érintette és a magas kamatláb ellen kelt ki. A sikeres gazdagyülés 200 teritékes közebéddel végződött, amelyen számos felköszöntő hangzott el. A Hubertus kötszövőgyár r. t. közgyűlése A legrégibb textilgyárunk, a Hubertus kötszövőgyár rt. vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését Reisner Ede igazgatósági tag elnöklete alatt, aki megnyitójában bejelentette, hogy Rosenthal Adolf gyáros, az igazgatóság elnöke ezen tisztségéről másoldalu elfoglaltsága miatt lemondott. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul, hogy a távozó elnököt elhatározásának megmásitására bírni nem lehetett s érdemeiért való elismerésének és hálájának jegyzőkönyvben adott kifejezést. Az igazgatóság jelentését Deutsch Vilmos vezérigazgató terjesztette elő. A textiliparban közismerten nehéz viszonyok ellenére a vállalat évről-évre fejlődést és örvendetes üzleti előmenetelt tud felmutatni, ami a szakszerű vezetés és a gyár gyártmányai általánosan ismert kivitelének együttes eredménye. Ennek köszönhető, hogy a vállalat osztalékát a múlthoz viszonyítva kb. tiz százalékkal emelhette és ez évben 35.507 P tiszta nyereséget mutat ki, amellett, hogy értékcsökkenést és még jelentős összeget irt le. Ennek megfelelően természetesen emelkedést mutat az üzleti forgalom is az általános költségek emelkedése nélkül. A nyereség felosztása iránti előterjesztést és a fel ügyelőbizottság jelentését a közgyűlés elfogadván, a fel mentvényt megadta, egyszersmind köszönetet mondott a vezérigazgatónak, műszaki igazgatónak és a tisztikarnak szakavatott, buzgó és eredményes munkásságukért. Végül a lelépő tisztikar újraválasztása került sorra. Az igazgatóság tagjai lettek: Reisner Ede, Reisner Artúr, Fuchs Lajos, Deutsch Dezső, Kulpin Mihály, Deutsch Vilmos vezérigazgató és Deutsch Iván műszaki igazgató. A felügyelőbizottság tagjaiul megválasztották : dr. Hollander Lipótot, Déri Ignácot és dr. Biró Bélát. Az Aurora házihangversenye (A Közlöny eredeti tudósitása.) Házihangversenyei során a tegnapi estét az Aurora-Kör a világháború két jelentős magyar költője, Gyóni Géza és Kató József emlékének szentelte, akiről Kohut Pál tanár tartott előadást. Behatóan ismertette Gyóni Géza háborús költészetének fejlődését és mesteri erővel elevenítette fel a hálátlan feledésből Kató József háborús líráját, ennek a páratlan tehetségű, de a mostoha viszonyok között észrevétlen és visszhang nélkül elkallódott igazi, magyar költői léleknek művészi alkotásait. Az előadást Kövessy Árpád és Biró Béla lendületes és szépen kidolgozott szavalatai illusztrálták. A közönség meleg tapssal köszönte meg Kohut tanárnak irodalomtörténeti értékű előadását. A gyéren elfoglalt sorokban azonban sajnálattal nélkülöztük a tanulóifjúságot és szegény, jó Kató Józsefnek azokat a pajtásait, akik most hallhatták volna, hogy micsoda tragikus, nagy magyar tehetség fojtotta bánatát a bufelejtő borba társaságukban. A műsor másik részét zenei számok töltötték ki. Stern Sándorné Liszt boszorkányos Mephistó-keringőjét bravúros művészettel és férfi fizikumnak is becsületére váló lendületes erővel játszotta. A zugó tapsokra ráadásul adott Chopinetude viszont arról tanúskodott, hogy a szubtilis, lirai effektusokban is abszolút biztonsággal uralkodik hangszerén. Ugyancsak teljes sikerű bemutatkozás volt a Fárber Ernőé is, aki Hubay egyik nehéz népdal-változatát játszotta virtuóz könnyedséggel, majd egy bájos Kreisler-aprósággal bűvölte el a közönséget. A közönség meleg, tüntető ovációira mindkét előadó méltán rászolgált