Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-28 / 96. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 április 28. Vasárnap 56-ik évfolyam, 96-ik szám BEKESMEGYEI KOZLONT POLITBSCAI 83 APILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Felelős szerkesztő: Fiiippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II.. Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Őt évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel alakítottuk át napilappá a Békésmegyei Közlönyt, amely félévszázados múltra nézhetett vissza a magyar kultura szolgálatában. Igaz lelkesedés fűtött bennünket: ennek a hatalmas lendülettel előretörő városnak érdekeit szolgálni és védeni. Kitűzött céljainknak a legnagyobb részben meg is tudtunk felelni, amit nem dicsekedésképpen mondunk, hanem csak a valóság puszta megállapításául. Ezt bizonyítja, hogy lapunk köré csakhamar tekintélyes olvasótábor csoportosult, ezenkívül mellénk állott a város haladottabb polgárságának elilje is. Ez a támogatás mindaddig tartott, amig a mai, gyilkosan nehéz és könyörtelenül kegyetlen gazdasági helyzet be nem következett. Olvasótáborunk teherbiróképessége a minimálisra csökkent, a merkantil-körök napról-napra való elszegényedése és összeroppanása pedig velünk is éreztette hatását. A mai gazdasági viszonyok roppant nyomása következtében kénytelenek vagyunk tehát lapunk megjelenését az eddigi helyett hetenként kétszerre redukálni. Ez a változás azonban — és ezt erősen hangsúlyoznunk kell — csak ideiglenes, esetleg csupán néhány hónapig tartó. A viszonyok változásával, a gazdasági helyzet normális mederbe terelődésével természetesen ismét naponként fogunk megjelenni. Amikor ezt a kényszerű változást bejelentjük, hangsúlyozzuk, hogy nívóban, hírszolgáltatásban ezentúl is elsőrangút fogunk adni. Eleven, tartalmas lapot adunk, amelyben meg fogja találni az olvasó ugyanazt, mint egy napilapban, csakhogy röviden és sürüsitve. Elhatározásunk miatt olvasóink szives elnézését kérjük, a továbbiakhoz pedig kérjük megértő támogatásukat, hogy együtt haladva, céljainkat közös erővel kivívhassuk. Ezután is, mint eddi}?, kizáróan a város, a közönség érdekeinek önzetlen szolgálata fog'ja vezetni tollúnkat, ami a hivatását jól felfogó sajtó kizárólagos feladata. Dolgozni és küzdeni fogunk ennek a városnak haladásáért és boldogulásáért és a csonika haza dicsőséges feltámadásáéi,! A közszállitási szabályzat ügyében ankét volt a minisztériumban Az angol szabályok lesznek irányadók a revíziónál Budapest, ápr. 27. (MTI) Ma délelőtt a kereskedelmi minisztériumban Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter elnöklete alatt ankét volt, amelyen a kőszállítási szabályzat reformjának ügyét vitatták meg. Az értekezleten a különböző érdekeltségek képviselői, . a hatóságok mintegy 150 kikül- I dőltje jelent meg. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter megnyitó beszédében rámutatott a közszállitási kérdés nagy jelentőségére és gyakorlati fontosságára. Mint minden élő intézmény — mondotta — ugy a közszállitási szabályzat is, fontos evolúciókon kell, hogy átmenjen. A külföldi példák közül igen sokszor hivatkoztak Angliára és én az ott követett példát igen megszívlelendőnek tartom. Angol példára kell kiépítenünk közszállitási szabályainkat, de a lehetőséghez képest tartózkodnunk kell a mindig ujabb és ujabb gyökeres reformoktól. Ott, ahol hibák mutatkoznak, fokozatosan javítani kell és a szerzett tapasztalatokat érvényesíteni. A mostani reformnak egyik főfeladata lesz az ellenőrzés lényeges restituálása és a reformált közszállitási szabályzatnak, mint fegyvernek felhasználása abban a tekintetben, hogy a belföldi produktumok intenzivebb felhasználását elősegítse. A takarékossági bizottság e tekintetben behatóan foglalkozott a közszállitási szabályzattal és bizonyos elveket fektetett le. Egyesíteni kell és intenzívvé kell tenni a felelősséget. Nagyon jól tudjuk, hogy számos hatóság van, mely nem akar tudomást venni a miniszteri rendeletekről és nagyon könnyen megy bele külföldi áruk vásárlásába. A tárcaközi bizottságnak lesz a feladata, hogy megszüntesse ezeket a bajokat. Még egy uj momentuma is lesz a közszállitási szabályzat módosításának és ez a felelősség kérdése. A tárcaközi bizottság tagjai az egyes minisztériumok gazdasági osztályainak a vezetői lesznek és az ő személyi felelősségük jut előtérbe abban a tekintetben, hogy egyes tárcák betartják a közszállitási szabályrendeletet, vagy sem. A közszállitási és közmunkáknál kiirt bánatpénz intézkedése körűi is bizonyos módosításokat tervez a javaslat és gondoskodni kívánnak annak az elvnek érvényesítéséről is, hogy a 'legolcsóbb árajánlat még nem jogosít fel a szállítás elnyerésére. A kereskedelemügyi miniszter ezután kijelentette, hogy a minisztertanács a javaslatot már letárgyalta és hozzájárult ahoz, hogy az uj szabályzat minél előbb érvényesüljön, éppen ezért lehetőséget kivánt nyújtani az érdekelteknek arra, hogy az ügyhöz hozzászólhassanak. Kijelölték a társadalombiztositói választások szavazatszedőkiildöttségeif A szavazatszedö-küldöttségek tagjainak teljes névHárom helyen működnek a küldöttségek 1. a munkaadók közül tagokul: 1. Baukó Mihályt, 2. Lázár Pált és 3. Román Pált, II. a biztosításra kötelezettek közül tagokul : 1. Korcsok Györgyöt, 2. Paroczai Sándort és 3. Kovács Lászlót jelölöm ki. E szavazatszedő-küldöttség Békéscsaba, Apponyi-utca 2. sz. a. (Kereskedelmi Csarnok) működik. 2. a békéscsabai 2. sz. helyi szavazatszedő küldöttség elnökévé Hegedűs Istvánt, helyettes elnökévé Réthy Lászlót, jegyzővé Makó Károlyt, helyettes jegyzőjévé Mohos Dezsőt, I. a munkaadók közül tagokul: 1. Szikora Jánost, 2. Timkó Jánost, 3. Deutsch Arthurt, II. a biztosításra kötelezettek közül pedig tagokul: 1. Tanka Lajost, 2. Kraszkó Andrást, 3. Berényi Györgyöt jelölöm ki. E szavazatszedő-küldöttség V. kerület, Orosházi-ut 49. sz. a. (Áll. elemi sora (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Társadalombiztosító Intézet gyulai kerületi pénztáránál működő kerületi szavazatszedő-küldöttség elnöke ma a következő közleményt küldte be lapunkhoz közzététel végett: Az Országos Társadalombiztosító Intézet önkormányzati szerveinek 1929. május 12. és 13. napjaira kitűzött választásával összefüggő teendők ellátására az Intézet alapszabályának 127. §-a értelmében hivatott helyi szavazatszedő küldöttséget megalakítom. Az intézet alapszabályának 129. §-ában, illetőleg 5413/eln. 1927. N. M. M. sz. rendeletben biztosított jogkörömből folyólag 1. a békéscsabai 1. sz. helyi szavazatszedő-küldöttség elnökévé Zsarkó Pétert, helyettes elnökévé Kovács. Istvánt, jegyzőjévé Almássy Árpádot, helyettes jegyzőjévé Ferdényi Ferencet, iskola) működik. 3. a békéscsabai 3. sz. helyi szavazatszedő küldöttség elnökévé dr. Kádár Bélát, helyettes elnökévé Kozéki Zoltánt, jegyzőjévé Moldoványi Gézát, helyettes jegyzőjévé G. Kiss Sándort, I. a munkaadók közül tagokul 1. Martincsek Mátyást, 2. Lepényi Tamást, 3. Kulpin Ferencet. II. a biztosításra kötelezettek közül pedig tagokul: 1. Vereska Györgyöt, 2. Ardeleán Jánost. 3. Szikszai Antait jelölöm ki. E szavazatszedő-küldöttség Békéscsaba, Luther-utca 3. sz. a. (Evangélikus iskola) működik. Gyula, 1929. április 22-én. Fekete az 0. T. 1. gyulai kerületi Pénztáránál működő kerületi szavazatszedő-küldöttség elnöke. Egy békésmegyei találmány sikere a modern tanításban (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Szegedi Dugonics Társaság legutóbbi ülésén egy kiváló fővárosi pedagógus, Nemesné N. Mária, az „Uj Nevelés Ligája" magyarországi megalapítója feltűnést keltő, rendkivül értékes előadást tartott az uj nevelés irányeszméiről. Az ő „Családi iskola" rendszere az egész világon el van terjedve. Nemesné N. Mária meglátogatta Szegeden a belvárosi elemiiskolát is, ahol Veszelovszky József tanitó úgynevezett átvilágítható(transparens) képeket mutatott be, mint a tanítás nagyszerű segítőeszközeit. A képek annyira megnyerték a kiváló pedagógus nő tetszését, hogy azonnal megtanulta azok készítési és használati módját, mivel az ő fővárosi, világszerte ismert, modern pedagógiai intézetébe, a „Családi iskolába" szintén bevezeti ezeket az ötletes és zseniálisan egyszerű szemléltető képeket. E transzparensképeknek érdekes történetük van. Még a békeidőben, 1912-ben az akkori szarvasi fiutanitóképző tanára, Krecsmarik Endre találta fel. Legelőször a békési járási tanítóegyesület közgyűlésén lettek bemulatva, majd a szegedi járási tanitógyülésen, elemiiskolákban, a szegedi tanyákon népművelési előadásokon stb. Megtekintette e képeket annakidején a tanítóképzők orsz. szakfelügyelője, Farkas Sándor, továbbá a szegedi tanfelügyelőség vezetősége s mindenült a legteljesebb elismeréssel szólottak ezekről a teljesen uj ötleten alapuló, szemléltető, szines képekről. Hogy tehát most a legmodernebb rendszerű fővárosi tanintézet is, mint a leghatásosabb és legegyszerűbb taneszközök egyikét vonja be a képeket a modern tanítás körébe, ez a siker a mi megyénk dicsősége a tanügyi kultura terén.