Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-24 / 92. szám

ifi Békéscsaba, 1929 április 24 Harisnya Kesztyű Nyakkendő Uri és női fehérnemű 1 ESCHER-HÉL KALAPUJDONSAGOK AMDRASSY-UT 7 ségek rendkivül fényes külsőségek között fognak lefolyni és azon a vármegyebeli közélet vezető egyé­niségei nagy számban fognak részt­ven rn. Az ünnepségre szóló meghívó­kat most küldözik szét a vendé­geknek. Előadás a társada­lombiztosításról Vasárnap este fél 8 órakor lesz a Fiúméban (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Magántisztviselők Egyesülete április hó 28-án, vasárnap este fél 8 órakor a Fiume-szállóban levő helyiségében a társadalom­biztosítási választásokkal kapcso­latban tagértekezletet tart, mely­nek előadói: Faragó László dr. szövetségi alelnök, aki a társa­dalombiztosítás főbb intézkedései, Kertész Miklós főtitkár, törvény­hatósági bizottsági tag, aki a ma­gántisztviselők reformkövetelései a társadalombiztosítás terén címen tart előadást. A választás az egész alkalma­zotti karnak exisztenciális kérdése, érdeke tehát minden tisztviselőnek, hogy ezen a gyűlésen jelen legyen, hogy egységesen állást foglaljanak ugy az öregségi biztosítás, mint a betegsegélyezés reformja érdeké­ben. Az alkalmazottaknak a biz­tosító autonómiájába való bejutá­sával a reformok egy lépéssel kö­zelebb jutnak a megvalósuláshoz, mert a rendellenességeket közvet­len is tudomására hozhatják az illetékeseknek. Tannulságos volt a KAOSz tanulmányi kirándulása (A Közlöny eredeti tudósitása.) Igen tanulságos tanulmányi kirán­dulást tett a KAOSz helyi cso­portja a Békéscsabai Vegyipari R. T. gyár telepén, hol Sebestyén Lajos, a vállalat igazgatója fogadta a vendégeket, kiket szívélyesen üdvözölt. Felhívta figyelmüket arra, hogy a kereskedelmi alkalmazot­tak az egyéni tudás fejlesztésén kivül, a magyar ipartelepek láto­gatásával hazafias kötelességet is teljesítenek, mert hiszi, hogy ha megismerik a különféle gyárak és ipartelepek által előállított magyar iparcikkeket és látni fogják annak előállítási módját, tapasztalni fog­ják, hogy a magyar ipar annyira fejlett, hogy annak termékeit min­den kereskedő nyugodtan ajánl­hatja fogyasztóinak, mert azok a külföldi iparcikkekkel ugy árban, mint minőségben megállják a ver­senyt. Rámutatott még arra, hogy a magyar ipar és a magyar keres­kedelem csakis a kölcsönös meg­értés és támogatás révén fejlőd­hetik és együttes munkával tehe­tik újra nagygyá megcsonkított és sok sebtől vérző hazánkat. A keresetlen szavak mély hatást keltettek a jelenlévőkre, kiket Se­bestyén igazgató végig kalauzolt a telep munkahelyiségeiben és csodálkozással látták a jelenlévők, hogy városunk eme ipartelepe, a vegyészeti iparban, milyen szép eredményekkel állja meg helyét. A vállalat által előállított buza­keményítő és aranycsiriz gyártmá­nyok minősége annyira kiváló, hogy azokat az egész ország te­rületén ismerik és szeretik. Ugyancsak meglepetést váltott ki a jelenlevőkből a vállalat által gyártott mosózsir kiváló minősége, amikor szakszerű felvilágosítások után megtudták, hogy a mosózsir a ruhamosásnál a káros hatású és veszélyes marónátron (szóda) használatát van hivatva pótolni, mert a mosózsir a vele mosott fehérnemüekre teljesen ártalmat­lan és azt hófehérré mossa. Megtekintették még a látogatók a vállalat által előállított háziszap­pan, dextrin, dongó légypapir és több apró vegyészeti cikk gyártá­sát is és örömmel látták, hogy egy kis, de szépen fejlődő ipar­telep is van városunkban, annyira fejlett, hogy áruinak kiváló minő­ségét miniszteri oklevéllel és arany­éremmel tüntették ki. A látottakért a KAOSz vezető­sége mondott köszönetet a válla­latnak és annak igazgatójának és hangsúlyozták azt, hogy az iparte­lepek látogatásával, éppen azt akarják elérni, hogy tagjaikkal megismertessék a honi ipar termé­keit, hogy azok terjesztését ez által is elősegítsék. „Be ne menjen ide jönni foglalni Az erélyes kowácsné fenyegetésekkel foqadta a for­galmiadóellenőrt, aki foglalni ment, majd kilökte — A törvényszék egy hónapi fogházra itélie (A Közlöny eredeti tudósitása.) Még a mult év junius 8-án történt, hogy Körösnagyharsány községbe Komádiból megérkezett Gyány Gyula forgalmiadóellenőr, hogy az adóhátralékosoktól a tartozásokat beszedje, esetleg foglalásokat esz­közöljön. Körútjára a községházá­ról segéderőt kért, mire Csomor Béla jegyzőgyakornokot osztották be hozzá. Csomor vette fel min­denütt a végrehajtási jegyzőköny­veket és irta fel a lefoglalt ingó­ságokat. Gyány és Csomor elérkeztek Balogh László kovácsmester há­zához is. A kovács távollétében az asszony fogadta a két hatósági közeget és természetesen nem nagy szívességgel látta őket a lakásá­ban. Baloghné eleinte be sem akarta engedni a hatósági személyeket. Harciasan várta őket a szoba kü­szöbén, majd csipőre telt kézzel eléjük perdült és rájuk rivallt : — Na itt nem foglalnak 1 Ide be ne merjenek jönni 1 A két férfi azonban mégis be­ment. Most az asszony kérlelni kezdte őket, menjenek el és ne Írjanak fel semmit, mert az ura majd mindent elintéz a község­házán. Majd kijelentette, hogy nem érti, honnan van a hátralék, hiszen mindig megfizettek mindent, amit csak kértek tőlük. Eközben Csomor a falra illesz­tette a végréhajtási jegyzőkönyvet és irni kezdte a lefoglalt tárgyakat. Ezt látva, Baloghné annyira fel­dühödött, hogy megragadta Gyány Gyula forgalmiadóellenőr karját és az ellenőrt kilökte az udvarra. Hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt vádolta meg Balogh Lászlónét a gyulai ügyészség. A főtárgyalás kedden délelőtt folyt le a gyulai törvényszék 7ofh-taná­csa előtt. Szavazóbirák voltak Ung­váry János és F. Nagy István, a vádhatóságot Varjú Zoltán dr. ügyész képviselte. A jegyzőköny­vet Pálfy József dr. vezette. A tárgyaláson a vádlott tagadta a tettlegességet, az inzultált ellenőr azonban a szemébe mondta, hogy igenis, őt a karjánál fogva kilökte az udvarra. Csomor Béla ingadozó vallomása után a biróság bűnösnek mondot­ta ki Balogh Lászlónét a vádbeli cselekményben és ezért egy hó­napi fogházra itélte. Az Ítéletben az ügyész is, az elitélt is megnyugodott s igy az jogerős. A leányliceum önképzőkörének előadása (A Közlöny eredeti tudósitása.) Miként jeleztük, közbejött aka­dályok miatt egy héttel eltolódott az áll. Lorántffy Zsuzsanna leány­liceum önképzőkörének műsoros délutánja. Az elhalasztásnak az lett sajnálatos következménye, hogy ugyanarra az időpontra másutt is tüzeltek ki előadások. Igy azután a leányliceum önképzőkörének ki­sebb lelt a közönsége. Pedig a megjelentek a program keretén be­lül valóban csupa kedves és ér­tékes dolgot hallottak. Medovarszky Klára VII. o. nö­vendék kezdette, hangulatosan és finoman zongorázott el egy tava­szi dalt. Majd a VIII. osztálynak egy kiváló megjelenésű s drámai érzékkel megáldott tanulója, Mar­gócsy Magda zongorakísérettel egy melodrámát szavalt el, mely a magyar dalt mutatta be fejlődésé­nek történeti egymásutánjában. Ugyanez volt a témája az ő osz­tálytársa, Rayka Mária fölolvasá­sának : meglepően alapos készült­ség jellemezte ezt. A tárgyba való dicséretes belemélyedése nagyér­téküvé tette a dolgozatot, amelybe ügyesen voltak beleszőve, mintegy illusztrálásul, Martincsek Judit és Pallay Mária kedvesen s hangu­latosan énekelt népdalai. Kérdésünkre, vájjon mily forrás­ból táplálkozik a Rayka Mária dolgozatából kiáradó meleg fajsze­retet. azt a választ nyertük, hogy a tehetséges tanuló Alsó-Fehér­megyében született és érzelmes lelkét a most rebbilincsekben nyögő szűkebb hazájáért, a bérces Er­délyért való bánkódás égeti. Mu­lattató volt viszont Koppányi Évá­nak felolvasása, ki Petőfi Sándor „Megy a juhász szamáron" c. ver­sét többféle alakban, parodizálva mutatta be, ugy, amint iróink sa­ját költői modoruk szerint megír­ták volna ; Koppányi hanghordo­zása és gesztusai sok kacajt vál­tottak ki. Az utolsó számot Gyé­mánt Erzsébet VI. osztálybeli ta­nuló szolgáltatta, ki a nála meg­szokott szabatossággal és művészi átérzéssel zongorázta Mendelssohn Capriccio-ját. A műsor keretében nyújtott ma­gas színvonalú kifogástalan művé­szi és irodalmi teljesítményekért s a stílszerű rendezésért az önképző­kör vezető tanárát, dr. Békéi Irén úrhölgyet legteljesebb elismerésünk illeti meg. Balambér. Aki azért hamisított, hogy nősülhessen Tiz napi fogház szülői beleegye­zés hamisításáért (A Közlöny eredeti tudósitása.) Varga Sándor 21 éves nagymaj­láthi volt kereskedősegéd, ezidő­szerint napszámos állott vádlott­ként kedden a gyulai törvényszék büntetőtanácsa előtt, amelyen Tóth Ferenc dr. elnökölt. Varga Sándor bűne az volt, hogy a mult év október 25-én, mivel anyja aka­rata ellenére meg akart nősüini, egy szülői beleegyezői nyilatko­zatra ráhamisitotta az anyja és két tanú nevét, azután ezzel az orosházi anyakönyvvezető előtt menyasszonyával, Lehóczki Doroty­tyával házasságot akart kötni. A kihirdetés alkalmával Nagymaj­láthon gyanút keltett a beleegyező nyilatkozat, mivel annak kiállítá­sára nem emlékeztek és a gyanú nyomán megindult vizsgálat csak­hamar felfedte a hamisítást. Közokirathamisitás vétsége miatt állott birái elé a fiatal férfi, aki töredelmesen beismerte a hamisí­tást. Mentségül azt hozta fel, hogy nem tudta anyját sehogy sem rá­venni akkor, hogy beleegyezzék a házasságába, ezért kellett ha­misítania, mert mindenáron meg akart nősülni. Azóta a házasság már létrejött, mert anyja később beleegyezett a házasságkötésbe. Osztringó Antal községi irnok, tanú, elmondotta, hogy Varga Sándor a hamisítás előtt egy vám­őrséghez való belépésre szolgáló szülői beleegyezést íratott alá előttük az édesanyjával, a há­zasságkötéshez való nyilatkozatnál ő azonban nem működött közre és az azon szereplő aláírása hamis. A biróság ezekután bűnösnek mondotta ki Varga Sándort köz­okirathamisitás vétségében és ezért tiz napi fogházra átváltoztatható 50 pengő pénzbüntetésre itélte. Az Ítéletben az ügyész is, az elitélt is megnyugodott.

Next

/
Thumbnails
Contents