Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-05 / 76. szám

HM IV IIDICIBékéscsaba, 1929 április 5. Péntek 56-ik évfolyam, 76-ik szám POLITIKUS AB APS LAP „«™d- Főszerkesztő: Feielős szerkesztő: | ^ T""*—*-, 7 Előfizetési dijak Helyben es v.ttekre postán küldve negyed évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő, Példányonkint 10 Mer. Főszerkesztő: RÍ*. Gyöngyösi János Feielős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel - -Jefonsxám : 7 ii moznak, mert — ahogy Kossuthék szabadságharca megmutatta — a szabadság iránti ösztön héroszokká emeli a tértiakat és nyul-jellemüekké azokat, akik csupán érdekből küzdenek. Szazhat év óta állja mar ezt a harcot a mexikói hazahsag a mohó kalmárszomszéd ellen és nem kétséges, hogy ez a sokezeréves kulturáju nép ezúttal is függetlensége megmentésével kerül ki a .,forradaloméból, amely -^"ci-ier m. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint I a legtisztább, legideálisabb szabadságharc. Az idealizmus harca a hydrafejü rém: a telhetetlen étvágyú, álszenteskedő rabló ellen, akinek minden csak üzlet. Mert az ő uruk a — Pénz. (h. r.) Kommunista agitátorok működnek az «. mezőgazdasági munkások között Békésen is jártak az Ara,^ „f.** me9

s«

P¥Mése wol

t Cegléd, április 4. Az alföldi mezőgazdasági munkásság körében a kommunista agitatorok megkezdték működésükét. Az abonyi es ceglédi csendörseg hosszú idö óla folytatott nyomozás utan leleplezte az agitáció vezérét, Úrban Pál cegledi lakost, kit a kommunizmus alatti magatartásáért már 10 évi fegyházra Ítéltek. Úrban és emberei elsosorban a tanyákat keresték , fel, hol a járatlan embereket a földmunkaspártba toborozták. Később Urbán megbízottai Kecskeméten, Felegyházán, Békésen és Csongrádon is agitáltak. Céljuk az volt, hogy az aratás idején megszervezzek a mezőgazdasági munkások sztrájkjait. A nyomozás során kommunista röpiratokat foglaltak le. Az eddig felmerült bizonyítékok alapjan mintegy 25--30 embert állítottak elő, főleg Törtei pestmegyei községbpl és közülük hármat a kecskeméti ügyészség fogházába szállítottak. Cegléden 8 embert vettek őrizetbe, kik közül később 4 embert elbocsátottak. 4 embert pedig előzetes letartóztatásba helyeztek. Ezek között van egy Kozma nevü ember is, ki a kommunizmus alatti viselkedése miatt több évet töltött fegyházban. fogósdi Hogy alakul meg a Társadalombiztosító önkormányzati szervezete ? Miájus Í2-én vaíasxtják meg az országos küldöttközgyűlést és a kerületi vaiasztmanyotiat — A munnaadok és munkások egyetemes érdeke, hogy menő szamban helyet nyerjen az önkormányzati szervben oldására pedig majd keresni nak más módot, mint az házvételi, vagy építést. Ezért fontos az, hogy a választmányba csak azok a munkaadók és munkások kerüljenek be, akiknek ily irányú közreműködéséiül a megfelelő eredményt el is lehet várni. Az önkormányzati, szerv tagjait egyébként a miniszter rendelete szerint általános, titkos és arányos választás utján küldi be az érdekelt közönség. Választó pedig minden munkaadó és minden munkás, vagy munkavállaló, aki az illetékes kerületi pénztárnak tagja s ezek egyúttal választhatók is. Az idénymunkás még akkor is választható, ha a választás napjain nem is lenne tagja a pénztárnak. A választókat csoportokba osztják s mindenki csak saját csoportjában szavazhat s ugyanott választható is. Külön csoportok: 1. Az ipari munkások. 2. A tisztviselők. 3. A háztartási alkalmazottak. 4. A munkaadók. Az önkormányzati szerv áll az országos küldött közgyűlés, a kerületi választmány és a vállalati pénztárak választmányainak tagjaiból. A választás 1929 május hó 12-én és 13-án lesz, amikor is az érdekelt munkaadók és munkások az országos küldött közgyűlésbe 360 rendes és 360 póttagot választanak és pedig 180-at a munkaadók, 180-at pedig a munkások közül. A kerületi pénztárak mellé választott választmány tagjai is (A Aozlony ereaeii luausiiasu.) Nenany nettéi ezeiolt Ürehr Imre dr. ailamutkar nyilatkozatot aaotl a sajtó szamara, mely leien azonDan sajatsagos motton alig akadt meg a közönség, pcüig a nyiiaikozalnaK volt egy része, nieiy a legnagyobb merteKben aikaimas arra, nogy a mai szornyuseges gazoasagi viszonyok Hozott eló Kozonseg hatat meg jooban megborsodztassa. Azt mondotta az ailamtitkar, nogy 19ZV jumus vegeig mintegy 32 miuio penyu összegű jaruiék betizviesere szánul uz aggkon biziosuas reven s ugyanaK«.or bejelenti: nehogy ez a nagy oszszeg elvesszen a gazdásági eleire, egymillió pengonkeni lógja visszajuttatni ismét a gazdasagi eletüe. liz a kijelentés megnyugtatasnaK volt szanva, azonoan maga az ailamtilkar tette ebből a szempontboi ertektelenne ezt az igeretet akkor, amikor azt is bejelentette, hogy a belolyt összegedet olylorman akarja megóvni rendelteiesuk szamara, nogy azokon ingatlanokat, kutonósen nazanat vesz es epn, Lehetseges, nogy a nyugdíjalap erteket igy tenyleg biztosítani tudja az aiiamtnkar, azonban az is bizonyos, nogy az megint csak gazoasagi eletünk rovasara toriennetik meg. Vitatkozni is tolosleges ugyanis atelett, hogy akar a megvett, akar az epitett haz ertekenek csak egy resze kerül vissza ismét a gazuasagi eletoe s ugyanakkor csak igen rövid időre, elszigetelten javitnat a gazoasagi nelyzeten, ellenben a befizetett járulekok óriási tőkéjének íegnagyoDD resze marad immobil iiazenek s ilyentorman ez az óriási összeg igenis hiányozni tog a gazdasagi eleiből, holott pedig azt onnan szivattyúztak ki a legsivárabb viszonyok idején. Magyaráznunk sem kell tehát, hogy nem igy, hanem valahogyan egészen másként kell ezeket az összegeket rendelletesuK rebzere megóvni s egyúttal azohkal a gazdasági élet tlukiuaciojat is segíteni. hzi a ceit ha nem is teljesen, de jeicnteKenyen togja segíteni a larsadalombiztositó önkormányzati szervenek megalkotása, amelyről szoio rendeletet a népjóléti miniszter a hivatalos közlöny húsvéti szamaban tette közzé. Ha sikerül az autonómia kiterjesztésekeppen ezt az önkormányzati szervet a lehető legtökéletesebb öszszeteteiben megválasztani, akkor remenyunk lehet arra is, hogy a munkasbiztositas reven az életből elvont onasi összegek megfelelő mooon lógnak vissza is jutni ismét az eletbe. Mindenekelőtt ugy, tiogy a munkásbiztositás réven betizetett összegekből nyújtsanak emberibb segélyt a betegeknek s Lehetőleg egyetlen napi neseaelem nélkül; továbbá ugy, nogy szüntessenek meg minden a bürokratikus elbánásból eredő költségét s az adminisztráció költségét is redukálják a feltétlen szükséges méretekre. Az aggkori biztosítás nyugdijalapjának megUncBe Sam kezei Százhat év óta tart már a harc Mexikóban — hosszabb-rövidebb szünetekkel — mert 1823-ban hangzott el Monroe James unióbeli elnök szájából az a szállóigévé lett mondás, hogy : Amerika az amerikaiaké. A képmutató jenki — mint az idő azóta bebizonyította — ezt akként értelmezte, hogy Amerika az amerikai — Unióé, még pedig a nagytavaktól Panamáig, sőt azon tul is valamivel. Az Unió azóta mindent megtett, hogy ezt a titkos célját megvalósíthassa. Százhat év óta rengeteg vér folyt Középamerikában és az allmighty dollár lassan, de biztosan dolgozott. Mexikó azonban kemény dió, csak lassan adja be a derekát. Pedig mohón nyúlnak utána Uncle Sam szőrös, telhetetlen mancsai, hiszen felbecsülhetetlen, mérhetetlen gazdag ez az ország természeti kincsekben. Nemes- és hasznos-fémjei kiapadhatatlanok, drágakövei káprázatos mennyiségben fordulnak elő, petróleummezői a leggazdagabbak az egesz világon. Amerika szeretné hát megszerezni, beleolvasztani mammuttestebe, politikailag is, miután gazdaságilag Mexikó úgysem független már. Földjei, természeti kincsei, btinyái, erdei, politikusai régóta a trösztök kezében vannak. Körülötte sorra Amerika hatalmába vagy érdekközösségébe kerültek az egykori szabad köztársaságok : Nicaragua, Costarica, Cuba, Panama és a Pacific Óceánban egész tucatnyi gazdag sziget. Uncle Sam moho étvágya valamennyit bekebelezte már, ha keliett : fegyverrel, ha egyszerűbben is lehetett : a dollárok hatalmával. Mexikóval azonban nem bir. Százhat év óta kapkod utána szőrös kezeivel, de hasztalan. Hiába erőszakolt rá éppen Wilson, a 14 békepont őrült szélhámosa egy olyan elnököt, aki utonállóból lett tábornokká (Villa), hiába szállított vagontételekben kommunista csőcseléket Mexikóba, hogy ezeknek uralomrakerulése esetén jogosan megszállhassa a veszedelmes szomszédot, hiába küld iegyvert és lőszert a yorkinos-pártnak, amely az idegenek uralmát akarja biztosítani. Minden hiába. Mexikó őslakossága ellentáll a jenki terjeszkedési mohóságnak és az alattomos mesterkedéseknek éppúgy, mint a nyilt fellépésnek. Nagyszerű fajta ez, amelyben még kering valami az egykori ősök nemes véréből és a maya-kultura függetlenségi vágyaiból. A szabadság, a függetlenség iránti rajongásuk mérhetetlen. Uncle Sam mohósága most megint kirobbantotta az igaz haza-, fiak fegyveres ellentállását. A „forradalmárok", ahogy az amerikai sajtóirodák elkeresztelik a szabadsághősöket, diadait diadalra' hal-