Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-17 / 14. szám

2 BÉKfiSMEGYÍ l ROZLflftV Békéscsaba, 1929 január 92 Jl HÍV nem radezi be Gerendás kitérőt korlátlan áruforgalom (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelemügyi miniszter Békésvármegye közigazgatási bizottságához intézett leiratában arról értesiti a bizottságot, hogy Gerendás kitérőt nem rendezheti be korlátlan áruforgalomra. A közigazgatási bizottság ugyanis Kaczkó Mihály és Kaczkó János kérésére azzal a kéréssel fordult a MAV igazgatóságához, hogy Gerendás kitérőt rendezze be korlátlan áruforgalomra, miután a közelében létesített sertéshizlaldának arra feltétlenül szüksége van. Tekintettel arra, hogy a sertéshizlalda közvetve a helyi gazdákat szélesebb körben érdekli, méltányos dolog lett volna, hogy ezeket az érdekeket a MAV igazgatósága a kért rendezés létesítésével is támogassa. A MAV igazgatóságát hasonló értelemben kereste meg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is s ezt a felterjesztést a kereskedelmi miniszter még a közigazgatási bizottság kérése előtt vizsgálta meg. Miután azonban a MAV igazgatóságától beszerzett vélemény szerint a forgalmi kitérőnek korlátlan áruforgalomra való ^-berendezésének költségei nem állanak arányban a várható haszonnal, a miniszter szerint a berendezéssel legfeljebb azt lehetne elérni, hogy a szomszédos Békéscsaba és Csorvás állomások forgalma csökkentetnék azáltal, hogy annak egy része Gerendásra terelődnék. Forgalom növekedésre azonban nem lehetne számítani. Utal végül a miniszter arra, hogy a müuttá kiépített csorvási ut teljesen alkalmas a szállitásra, akár Békéscsaba, akár Csorvás felé is történjék az. De még a kérvényt mások nem is irták alá, kizárólag csak Kaczkó Mihály és Kaczkó János, amiből arra lehet következtetni, hogy a kitérő korlátlan áruforgalomra való berendezése mások érdekeire nézve teljesen semleges. A felállítandó .postaügynökségre nézve megjegyzi a miniszter, hogy az ügy érdemi letárgyalás céljából a szegedi postaigazgatóságnál van. a mini területi (A Közlöny eredeti tudósítása.) A földmivelési miniszter a fejletlen állattenyésztéssel biró vidékeken a kisebb gazdaságok körében a takarmánynövények, különösen a lucerna és a lóhere szántóföldi termelésének előmozdítása, homokterületeken pedig a talajjavító, pillangós virágú homoki takarmánynövények szántóföldi termelésének propagálása céljából takarmánynövények magját szándékozik kedvezményes feltételek mellett a kisgazdaközönség között kiosztani. Ennek az akciónak keretében lóhere, lucerna és homoki borsó, valamint tavaszi bükköny a beszerzési árnál 30 százalékkal, a homoki borsónál pedig 40 százalékkal alacsonyabb árat kell fizetni a gazdáknak. A különbözetet a földmivelésügyi tárca viseli. A kiosztható mennyiséget a miniszter lóheréből 200, lucernából 300, homoki borsóból 300 és a tavaszi A földmivelési miniszter a vármegye területére nézve a már megalakult, vagy megalakítandó tejelést-ellenőrző és szarvasmarha tenyésztő egyesület ügyének vezetésével Pavlicsek Adorján gazdasági felügyelőt jelenlegi székhelyének (Győr) érintetlenül hagyása mellett megbízta. bükkönyből 100 métermázsában állapította meg. Ezen mennyiségből csak a kisebb gazdák részesíthetők, vagyis azok, akik 100 kat. holdnál nem nagyobb területen gazdálkodnak. A tavaszi bükköny és homoki borsóból azonban olyan gazdaságok is részesíthetők, amelyek 500 katasztrális holdnál nem nagyobbak. ' — Aki bérbe akarja venni a csabai fürdőt A fürdő bérbeadása nem szolgálná a közönség érdekeit Amint a levélből látható, az ajánlat bérletre vonatkozik. Nem tudjuk, hogy a város érdemesnek fogja-e tartani az ajánlattal foglalkozni, azonban ha igen, ugy több szempontot nem szabad figyelmen kivül hagyni. Nevezetesen nem szabad elfelejteni azt, hogy a fürdőnek nem szabad hasznot hajtó vállalatnak lennie, olyan értelemben, hogy a haszon esetleg a közönség felesleges megterhelésével lenne csak elérhető. A fürdőnek csak annyit kell keresnie, amennyiből a kiadások fedezhetők. Minden, a jövedelmezőség tulfokozásából eredő haszon tulajdonképen a köz kára, mert az azt jelenti, hogy még mindig lehetnek olyanok, akik anyagi viszonyaik miatt a fürdő áldásaiban, még ha akarnának, sem részesülhetnek. Az tehát bizonyos, hogy ha a város a fürdőt kiadja kezéből, ha csak bérlet formájában is, akkor a bérlő — magánember lévén — nem tarthatja szem előtt azokat a szociális és altruisztikus célokat, melyeket a város, mint erkölcsi közület. A bérlő mindig találna valamit, amit nézete szerint meg lehetne takarítani, de mindaz, amit ilyenformán talál, egész bizonyosan csak a közönség megrövidítésére lenne megtakarítható. Ámbár nem tartjuk az ajánlatot túlságosan érdemesnek a meggondolásra, mégis szükségesnek tartottuk ezekre a körülményekre már most rámutatni. áefoim Mihály bünperének folytafélagos főtárgyalása Az egyik tanú szerint az adófizetés Csorváson bizalom dolga volt, az adóivet sok esetben meg sem kapták — A mai tárgyalás szenzációsnak Ígérkezik (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai gőzfürdőnek messze földön hire van, hogy milyen szép, milyen jó, milyen áldás a csabai közönségre. Csak az az egy hibája van, hogy még mindig nem látogatják annyian, mint amennyien látogathatnák. Talán ez az oka annak, hogy egyesek véleménye szerint a fürdő rosszul megy. Pedig nem is rosszul, csak mehetne jobban is. Nyilván ez lehetett az ok, mely egy derék fővárosi fürdőmestert az alábbi levél megírására késztessen : Tekintetes Városi Tanács! Értesültem arról, hogy a Békéscsaba város tulajdonát képező gőzfürdő bérbeadó. Miután egy fürdőnél legfontosabb, hogy szakképzett fürdős vezetése alatt legyen, ha a fürdő esetleg bérbeadó, hajlandó volnék megállapodott bérért, vagy bizonyos jövedelem utáni százalékért átvenni. A fürdő szakmában már 25 éve dolgozom és mindig a legelsőrendübb fürdőkben voltam alkalmazva. Jelenleg is a székesfővárosi Széchenyi gyógyfürdőben dolgozom s fürdőbérletem is volt már, tehát szakmámban teljes szaktudással rendelkezem. Kérném a tekintetes Városi Tanácsot, hogy ha az üggyel foglalkozni méltóztatnak, szíveskedjenek engem értesíteni. Budapest, 1929 január 14. Maradok kiváló tisztelettel Aláírás. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szerdán délelőtt folytatta a törvényszék Áchim Mihály bünpereinek tárgyalását. Elsőnek Hajnal János dr. ügyvédet hallgatták ki, aki a Farkas örökösök adópénzeit adta át Áchimnak. Károsodás nem az örökösöket, hanem bérlőjüket ; érte. Szalay Antal orosházi gazdálkodó 48 millió koronát adott át Áchimnak, amely fiainak és leányainak további befizetéseivel 72 millióra emelkedett. Szalai megesketése miatt a védő semmiségi panaszt jelentett be. Várhelyi Lajos állampénztári tanácsos, az orosházi adóhivatal főnöke az ellenőrzés ügyében tett vallomást. Szerinte az ellenőrzés szabályszerűen történt meg, azonban Áchim hamisított jelentései miatt a szabálytalanságokra nem lehetett rájönni. Prág Lajos, Prág Géza, Vajda Gyula, Winterstein Dezső lényegtelenebb vallomása után került a sor Czédly Jánosra, aki mint gróf Wenckheim Matild főintézője tett vallomást. O az egyetlen tanú, aki nyiltan kijelentette, hogy ő maga kérte arra Áchimot, hogy az uradalom adóügyeit állandóan intézze el. Bálint Emil volt délelőtt az utolsó tanú, akinek kihallgatása után az elnök a tárgyalást fél 1 órakor berekesztette. Délután Gremsperger József nyugalmazott főjegyző, a Csorvási Első Takarékpénztár igazgatója a Dán testvérek váltságföldje ügyében tett vallomást. Rubnia Miklós takarékpénztári igazgató az elnök kérdésére kijelentette, hogy Áchimnak pénzintézeténél 3000 pengő tartozása volt, melyből 1000 pengőt letörlesztett. Elmondotta még, hogy Áchim háza aligha ért 20.000 pengőt. Dr. Stojanovics Antal gyugalmazott árvaszéki ülnök vallomása során előadja, hogy megszokott dolog volt, hogy a befizetett adókról ideiglenes nyugtákat kaptak. Egyébként 1200 pengőjét siratja ezen az üzleten. Bizalom dolga volt nagyon sok esetben, de főkép a háború óta, az adókivetési ivet meg sem kapták, vagy ha igen, ugy utólagosan. A következő tanú dr. Molnár Lajos orvos, földbirtokos, aki Farkas-féle birtokot Szatmári Elek és Berthóty Károllyal közösen bérli. 2016 pengő adót fizettek be, amely összeg teljesen elsikkadt a vádlott 'kezén. Más lényeges körülményt r.em tud. Dr. Forgács Károly csorvási gyógyszerész kihallgatása következik ezután, akit lényegtelen vallomására meg sem esketnek s amelyre vádlott sem tett különösebb megjegyzést. A tanú kihallgatások még folynak. A holnapi tárgyalás már szenzációsabbnak Ígérkezik, mert ekkor kerül a csorvási községi pénztáros kihallgatásra. IS (A Közlöny eredeti tudósítása) A földmüvelésügyi miniszter értesiti a vármegyét, hogy a nemesitett vetőmagkiosztási akciót ez év tavaszán is folytatni szándékozik. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara részére az említett célra árpából 700, zabból 1000 és tengeriből 300 q vetőmagot utalt ki, szétosztás céljából. A vetőmagnemesitői felárat és a vasúti szállítási költséget a földmüvelésügyi minisztérium viseli, a vetőmag alapárát és a szállitásra szükséges uj zsákok árát pedig a gazdák kötelesek fizetni. A zsákok ára darabonként 2'20 P. Ebben a kedvezményes áru vetőmagban csakis a 100 kat. holdnál nem nagyobb kiterjedésű területen gazdálkodók részesülnek és pedig elsősorban azok a gazdák, akik földjükön az őszi mély szántást elvégezték. A kiosztásnál a telkes vitézek különös figyelemben részesitendők. A szóban levő vetőmagmennyiség kiosztása a vármegyei gazdasági felügyelőség, valamint a vármegyei gazdasági egyesületek képviselői közbenjöttével bizottságilag fog megtörténni. A jelentkezésre való felhívás és az ezzel kapcsolatos egyéb teendők elvégzése a kamara feladata. — Ipartestületek gyűlése Mezőberényben. Az ipartestületek békésmegyei körzete január 13-án Mezőberényben igen látogatott gyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya volt az önálló országos kézmüveskamara felállításának meg" vitatása. A gyűlésen mint kiküldöttek megjelentek Budapestről Lechner István ipartestületi országos elnök és Lipay István igazgató. A gyűlés egyhangúan az önálló országos kézmüveskamara felállítása mellett foglalt állást. Délben közebéd volt, melyen több felköszöntő hangzott el.