Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-18 / 15. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 18. Péntek 56-ik évfolyam, 15-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postén küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel Az igazságügyminiszterválság elhúzódásának kulisszatitkai Kedden vagy szerdán történik meg Zsitvay Tib©r kinevezése — Almássy László házelnök lesz, Pesthy pártelnök Budapest, január 17. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) A szokatlanul hosszú ideig hú­zódó igazságügyminiszteri válság •megoldása ma fordulóponthoz ju­tott. Mindezideig a kormánypárt többsége sem tudta magyarázatát adni annak, hogy miért késik az igazságügyminiszternek kiszemelt Zsitvay Tibor kinevezése. Eleinte az a hir terjedt el, hogy Zsitvay Tibor nem hajlandó vállalni az igazságügyi tárcát, mert nem azo­nosítja magát az uj sajtótörvény rendelkezéseivel, hacsak megfelelő garanciát nem kap abban az irány­ban, hogy a sajtójavaslatot saját intenciói szerint ót nem dolgoz­hatja. Később azután kiderült, hogy Zsitvay a sajtójavaslat dol­gában is megegyezett Ángyán Béla igazságügyi államtitkárral. Ezek után a Ház elnökének igazság­ügyminiszíerré történő kinevezésé­nek további halogatását a kor­mánypárt köreiben azzal magya­rázták, hogy Zsitvay Tibornak, mint a Ház elnökének először a parlamentben át kell ültetni az uj házszabályokat és csak azután ke­rülhet a sor a kinevezésre. Mára azután mindezek a kom­binációk megdőltek. Kiderült, hogy Zsitvay Tibort azért nem lehetett ezideig kinevezni, mert előbb tisz­tázni kellett, hogy ki legyen utódja a Ház elnöki székében, illetőleg az uj elnöknek, Almássy László­nak előbb akadályokat kellett el­hárítani kinevezésének útjából. A kormánypárton is lehetetlennek tar­tották ugyanis, hogy Almássy el­foglalja a Ház elnöki székét, mi­előtt a Nemzeti Hitelintézettel kap­csolatos összeférhetetlenségi ügyét el nem intézte, amit csak még jobban komplikált báró Förster Gyula akciója a vallásalapok el­lenőrzése tekintetében. Álmássy tudvalevőleg előadója volt a val­lásalap ellenőrzőbizottságnak és elnöke a Nemzeti Hitelintézetnek, amelynél a vallásalap érdekeltsé­get vállalt. Ma azután az összefér­hetetlenségi üggyel kapcsolatos gor­diusi csomót egy huszárvágással oldották meg, amennyiben Almássy bejelentette a Nemzeti Hitelintézet elnökségéről való lemondását. Munkatársunk értesülése szerint azonban a legutóbbi események­nek ezen túlmenő következményei is voltak. Amennyiben Almássy László január 15-én Serédi Juszti­nián biboros hercegprímáshoz, mint a vallásalapok ellenőrzőbizottságá­nak elnökéhez intézett levelében nem csupán a Nemzeti Hitelinté­zet elnökségéről, hanem a vallás­alapok ellenőrzőbizottságának elő­adói tisztségéről való lemondását is bejelentette. Ezzel a kormány­párt véleménye szerint elhárult minden nehézség, hogy Almássy Lászlót a képviselőház elnökének lehessen megválasztani. Ezekután már csak Puky Endre személye körüli akadályokat kell kiküszö­bölni. Puky Endre ugyanis, mint régi alelnök, mellőzöttnek érzi ma­gát Almássy László elnöksége miatt és azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy lemond alelnöki tisztségéről. Bethlen már több Íz­ben tanácskozott e kérdésben Pu­kyval és mivel Puky protestáns és igy megválasztása nem volna he­lyénvaló, az amúgy is magát hát­térbe szoritottnak érzett katolikus­ság megsértődnék. Kormánypárti körökben ma az a hir terjedt el, hogy Bethlen és Puky mai tanácskozása már min­den nehézséget kiküszöbölt és igy már a jövő hét keddjén, vagy szer­dáján megtörténik Zsitvay Ti­bor igazságügyminiszteri, Almássy László házelnöki kinevezése, mig Pesthy Pál ugyanakkor a kormány­párt elnöki székét foglalja el. Egyébként a vallásalapok ellen­őrzésének ügyét, Almássy László­nak ügyét a Nemzeti Hitelintézet elnökségéről és a vallásalapok el­lenőrzőbizottságának előadói tiszt­ségéről való lemondásával nem­csak az ellenzéki, hanem a kor­mánypárton sem tartják elintézett­nek. Strausz István interpellációja révén a Ház elé viszi az ügyet és kéri a kormányt, hogy nyújtson komoly garanciákat abban a te­kintetben, hogy a vallásalapok ke­zelése helyes vágányra terelődjék. Bethlen István gróf válasza Gratz Gusztáv beszédére a külügyi bizottságban A revízióéi*! kell lelkesedni, de ugyanakkor a nehézségekre rámutatni kötelesség — Nagy szerencsétlenség lenne, ha a kormány időszerűtlen kezdeményezéssel állana elő Budapest, január 17. (MTI). A képviselőház külügyi bizottsága Pékár Gyula dr. elnöklete mellett ma délelőtt 11 órakor ülést tartott. Az ülésen megjelentek Bethlen István gróf miniszterelnök és Walkó Lajos külügyminiszter is. Az ülés megnyitása után Walkó Lajos külügyminiszter felszólalá­sában összefoglalta az elmúlt esz" tendő jelentős külpolitikai esemé­nyeit. Ismertette az 1928. eszten­dőben kötött politikai, jogi, külön­böző békéltető bizottsági, gazda­sági, pénzügyi, forgalmi szerződé­seket. Fejtegette, hogy Magyaror­szág helyzete hogyan alakult az elmúlt évben a külföldi álamokkal szemben s rámutatott arra, hogy a jelenben az országunkat kör­nyező államokban mélyreható vál­tozások történtek, melyeket szom­szédi helyzetünknél fogva igen éber figyelemmel kisérünk. Nagy várakozással nézünk elébe annak, hogy ezeknek a változá­soknak következtében hogyan fog alakulni az elszakított magyarság helyzete ? Különösen élénken figyeljük a romániai helyzet változást főként abból a szempontból, hogy az uj kormány mennyiben fogja bevál­tani azon ígéreteit, melyeket kor­mányra jutása alkalmával tett és amelyek a magyar kisebbség jogai­nak tiszteletben tartására vonat­koznak. A külügyminiszter után Gratz Gusztáv dr. szólalt fel s beszédé­nek bevezetésében örömmel és szívesen állapítja meg, hogy kül­politikánk életbevágó kérdésében megvan a nélkülözhetetlen egysé­ges állásfoglalás. A magyar kül­politikai célokban nincs is semmi eltérés a pártok között s ezek a célok: azoknak az állapotoknak megváltoztatása, melyeket nem­csak Magyarország, hanem Európa valamennyi államának kárára a trianoni béke teremtett meg. A tennivalók legelsőjének kell lennie, megteremteni a békerevizió élő­Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabai II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. feltételeit. Ebben a munkában nemcsak érzelmi, hanem egész Európát érintő reálpolitikai szem­pontoknak kell bennünket vezet­niük. Bele kell vinnünk a köz­tudatba, hogy a reálpolitika foly­tatása nem jelenti egyúttal azt is, hogy vissza kell állítanunk a béke­kötés előtti közjogi viszonyokat, mert az kétségtelen, hogy a kör­nyező államokhoz csatolt területe­ket kizárólag ezen az alapon nem nyerhetjük vissza. Ezután fejtegeti azokat a politikai módszereket, melyekkel a fennálló helyzetet megváltoztathatjuk. Végül óva int az olyan optimista elképzelések­től, mintha a jelenlegi állapotok­nak gyökeres és javunkra szolgáló megváltozása már közel lenne. Gratz beszédére azonnal vála­szolt Bethlen István gróf minisz­terelnök. Megállapítja, hogy Gratz Gusztáv dr.-nak a külpolitikánkra vonatkozó alapvető fejtegetéseit helyeseknek tartja. Kell a nemzet­nek lelkesednie a revízióért, de viszont a kormánynak kötelessége rámutatni a nehézségekre is. A legnagyobb szerencsétlenség lenne, ha a magyar kormány a revízió érdekében nem időszerű kezdemé­nyezéseket tenne. Semmi körülmé­nyek között sem szabad a kor­mányt a szabad elhatározás jogi alapjáról elmozdítani, mert a csak későbben megvalósítható célok ér­dekében tett minden kezdeménye­zés csak zsákutcába vinné külpo­litikánkat. Ami Gratz dr. fejtegeté­seit illeti, azt látja, hogy a revízióra törő külpolitika egyik módszerét sem hagyta figyelmen kivül. Ebből azt is látja, hogy a közvélemény nagyjában helyesen ítéli meg a helyzetet. Végighaladva Gratz Gusz­táv fejtegetésein a külpolitikai módszereket illetőleg, egészen ter­mészetesnek tartja annak állandó hangsúlyozását, hogy a szomszéd államok a magyarság jogait tiszte­letben tartsák. Anélkül, hogy ide­gen államok belső ügyeibe beavat­kozni akarnánk, nem lehet szá­munkra érdektelen elszakított vé­reink sorsa, akikről senki sem vi­tathatja, hogy fajisága, kulturális fejlődése velünk teljesen azonos. Lukács György dr. szerint sok­kal nagyobb propagandát kellene kifejtenünk a békerevizió érdeké­ben. Wolff Károly dr. veszélyesnek tartja külpolitikánkat kapcsolatba hozni belpolitikánkkal, mert mig belpolitikánkban lehetnek közöt­tünk ellentétek, addig a külpoliti­kában egységeseknek kell lennünk. Végül Walkó Lajos dr. külügy­miniszter adott még felvilágosítá­sokat arra a 34 magyar községre nézve, melyeket a határmegálla­pitó-bizottság véleményének elle­nére csatoltak Jugoszláviához. A külügyi bizottság ülése ezzel véget is ért. Zürichben a magyar pengőt 90.68'5-el jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents