Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-13 / 11. szám

BFEfiswera kOZLONI Békéscsaba, 1929 január 13 Harisnya, kesztyű, fehérnemű Jescher nél Anrássy-út 7. Panern Ruzsicskay Györgynek. Este, ha összetörik a fény a tengersötét éj sűrű anyagán, útra kelnek az emberek a messzi világokba. Lehunyt szemek mögött a vágy csillagai felvirulnak s az ágyak kemény padmallatán sirnak az elsatnyult testek. De a szivekben ég a tűz, s az agy repülőgépein messze szállnak, ahol a vágyak teljesülnek. Ott csillaggal egyesül a sziv . . . De kakasszavas reggelen szerteszáll az álom s százezrek ordítják : Panem . . . Panem . . . Orosz Iván. flradmegyei históriák Irta: Kéri József. (Második közlemény.) I. Az aradi 33. gyalogezred önkénteseinek uszóleckéket adott egy nyári délután Herr Oberleutnant Riskucza, aki sehogyan sem volt megelégedve a tempókkal s csakúgy pattogott a szájából a különböző' jelzőkkel fűszerezett megjegyzés, melyek közül a legenyhébb ez volt »Sie TrotteU stb. Egyszer csak hogy, hogy nem, megbillent a tutaj, melyen állott és vizbe pottyant a főhadnagy ur Mint-, hogy a kardja a lába közé szorult, igy már-már elmerült volna a Maros mély vizében, ha a legtöbbször megtrottlizott önkéntes Gonda hirtelen át nem karolja s szerencsésen partra nem húzza. A parton aztán nemsokára magához tért a főhadnagy s felkelve a földről, reá néz a diadalmas arccal mellette álló Gondára, aki várta a nagy elismerést. Z.— Maga húzott ki a vizből ? — kérdi szigorúan. — Igenis, alásan jelentem — volt a válasz. — Hát a sapkámat hol hagyta, maga Trottel? — rivallt rá a főhadnagy. II. Pósa Lajos, az ország kedvelt Pósa bácsija az 1900. év őszén Aradra jött az ottani Kölcsey egyesületnek tiszteletére rendezett matinéjára. Magával hozta Dankó Pistát is, a hires muzsikust és népdal szerzőt, aki Pósa Lajosnak általa megzenésített sok szép verseit kisérte hegedűn. Matiné után bankettre gyűltek össze a város notabilitásai feleségeikkel együtt s a zenekar ^'lén Dankó Pista húzta a szebbnél szebb maga szerzette nótákat. Éjfél felé a Pósa bácsi jobbján ülő szép asszony arra kérte a költőt, hogy szeretné, ha Dankó egy keringőt is játszana. Pósa bácsi jóízűen nevetett és a következő érdekes esetet mesélte el az asztaltársaságnak Dankó Pistával kapcsolatban. — Pista egyszer egy valóságos operát komponált s ment vele egyenesen Erkel Ferenchez a Zeneakadémiára. Megkérte, hogy hallgassa meg az operát s mondjon róla véle ményt. A nagy Erkel előbb mosolygott, de aztán a szokott komolyságával intett, hogy adja elő. Dankó nagv igyekezettel játszotta hegedűjén kompozícióját s amikor már egy jó félóráig húzta neki, izgulva megszólal Erkel: — Na most Pista fiam, játszad csak el élőiről, de csárdás tempóban. Dankó beugrik, szót fogad s ebből az operából négy legsikerültebb csárdás született, Pista örök bánatára. — Hát édes asszonyom — folytatta Pósa bácsi még mindig nevetve — ezek után ne kívánjon Pis tától keringőt, mert még a szagától is megcsömörlött, atlól a perctől kezdve. III. Tiszti Lajos, az Arad és Vidéke függetlenségi párti napilap főszerkesztője volt annak a fogadóbizottságnak az elnöke, amely előkészítette az 1895. évben a Kossuth Ferenc részére rendezett nagy ünnepséget, amikor a nagy Kossuth fia országos kőrútjában útba ejtette a vértanuk városát. Az ünnepség programmjában fe

1 volt véve. hogy Arad városa és a vármegye nevében a főispán fogja elsősorban üdvözölni Kossuthot. Ámde az érkezés napja előtti estén Tiszti Lajos címeres pecséttel lezárt levelet kapott, melyben sajnálattal értesiti a főisoán, hogy családi ügyben váratlanul sógorához gr. B.-hez kellett elutaznia. (Valószínűleg igy rendelkezett báró Bánffy Dazső akkori miniszterelnök) Tiszti Lajos dühében fidibusznak használta a levelet s még azon melegében a következő hirt küldte le a nyomdának: Személyi hir. Vármegyénk előkelő főura — gróf B. — örvendetes családi eseményre ébredt 1 ma reggel. Kairóból importált Biri nevű macskája egy egészséges cicának adott életet. A keresztapaságot városunk közszeretetben álló főispánja vállalta, aki már el is utazott cda s iqy nem vehet részt a Kossuth Ferenc fogadá sara rendezett ünnepségeken. Mindig jóleső érzés tölti el az ember lelkét, amikor egy-egv magyar várost, vagy községet a fejlődés útjára látja lépni ... A »Békésmegyei Közlöny*-ben olvassuk, hogy Szarvas nagyközség, mely nagyságra nézve az ország második községe, utainak rendbentartása, a por s piszok által keletkezett külömböző fertőző és ve szedelmes betegségeknek leküzdésére egy motoros öntözőkocsit vásárolt. Amennyire szép Szarvas község képviselőtestületének ez az elhatározása, épen annyira hasznos is. Hi szen az Alföld népei között valóságos pusztító hadjáratot folytat a tüdővész... Azok a borzalmas porfellegek melyek megülik az alföldi községeket, mindmegannyi támadó légiói az ember egészségének. Hogy milyen romboló erővel lépnek ezek fel a megnövekedett autóforgalom nyomán, azt csak az ezután megjelenő, illetve összeállított statisztika fogja kimutatni. Szarvas egy lépést tett s lépése nyomán áldás fog fakadni az egészségügy terén . ... 'nrmiíWm&x Közt isztviselők! TagokI Wevők! Figyeljenek a Kflagyar Köztisztviselők Fogyasztási-, Termelő és Értékesítő Szövetkezete békéscsabai árudájának e helyen megjelenő hirdetéseire ! Mi, akik élénk figyelemmel kisérjük vármegyénk minden községének megmozdulását, sajnálattal állapítjuk meg, hogy csonka országunk legnagyobb községe, Békés milyen nehezen tud a fejlődés útjára lépni. Pedig ha van község, ugy Békésnek kellene annak lenni — számánál és színtiszta magyarságánál fogva is — mely előljárjon a haladás terén. Fejlődésére minden adva van; csak érzék és egy kis áldozat kellene, hogy a jobbik valóság diadalra jusson a község életében... A »Bákési Hírlap* évek óta hirdeti a békési öntudatot : sajnos kevés eredménnyel... Egy község, hol főszolgabiróság, járásbíróság, adóhivatal, ármentesité9Í társulatok, pénzügyőrség, alsó- és középfokú iskolák tömegei vannak, vajmi keveset gondol a község szépítésére és közegészségügyére. Van olyan főtere, amilyen kevés található e csonka hazában. Kétszer hetenként — heíi piac után — fel is saprik ugy, ahogy. De hogy az erős autóforgalom által, mely Gyula, Békéscsaba, Mezőberény, Kondoros, a közeljövőben Vésztő irányában ezen keresztül bonyolódik le, felvert portenger leküzdésére valamit tennének — a jóindulatu beismerés mellett egyebet — nem látunk. Az isteni gondviselés lassanként elhozza reánk a tavaszt, a munkás nyarat. S ekkor majd olyan portenger zudul a jakosság nyakára és tüdejére, ami szinte tűrhetetlen lesz. Igazán kívánatos lenne, ha a f. hó 11.-én ujjáalakult közgyűlés már jő előre gondoskodnék a tűrhetetlen tavaszi és nyári portenger csökkentéséről és ennek a nagyközségnek minél inkábbi tisztántartásáról, hogy az utakon a por- és szeméttenger testileg és lelkileg ne botránkoztassa meg se az idegeneket, se a lakosságot ... Első és legfontosabb érdeke a községnek a járványt okozó kórok leküzdése, ennek pedig előfeltétele a bacillusok melegágyának: a pornak és szemétnek eltüntetése. A por ellen pedig nagyon szépen és eredménnyel lehet küzdeni egy motoros öntözővel. Ha már elől nem járhatunk mi békésiek, legalább haladjunk a mások által megmutatott és megkezdett uton ... T. A. 3 szoba és mellékhelyiségei, istálló, kocsiszín és veteményes kertből álló I., Corvin-utca 13. számú ház kedvező fizetési feltételek mellett eladó. Értekezni dr. Prónai Ernő ügyvédnél. — Tevan Rezső építészmérnök irodáját Bocskayutca II. szám alá helyezte át. Telefon 22. mában Paracelsus az Első Hagyar Részvényserfözde Paracelsus kpzépkpri receptje szerint gyártott és most először forgalomba hozott eddig még nem létezett haszonló minőségű és magasfoKu barna idénysörneK: a Paracelsusnak csapolását vasárnap délelőtt Kezdi meg a Fiume