Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-12 / 10. szám

2 ^íai^güü&smiá isöMiffi Békéscsaba, 1929 január 12 Akciónk következményeként Horváth István városi pénzügyi tanácsos, egyesületi elnök péntek este 6 órára gyűlésre hivta össze az önkéntes mentőegyesület volt működő tagjait. A régi mentők közül mintegy negyvenen jelentek meg a gyűlésen, amelyen Horváth István elnökölt és amelyen részt vett Donner László dr. városi főorvos, mentőfőparancsnok is. Horváth elnök megnyitója után bejelentette, hogy az önkéntes mentők munkája eddig szünetelt, mert nem volt alkalmas helyiség, most azonban a helyzet javult, amennyiben a városi orvosi hivatal helyiségei közül egy, az egyesület céljaira felhasználható. Majd javaslatot terjesztett elő, hogy amennyiben a volt önkéntes mentők nem volnának abban a helyzetben, hogy elegendő számban jelentkezhetnének az állandó szolgálat felvételére, a leghelyesebb lesz arra alkalmas egyéneket hivatásos mentők gyanánt alkalmazni, fixfizetéssel, állandó mentőkként. A javaslat körül ezután hoszszas vita indult meg, amelyben az elnökön kivül a főparancsnok, Szalay Dezső dr. városi orvos és a mentők közül számosan vettek részt. Végül az a felfogás alakult ki, hogy elsősorban jelentkezésre fogják felszólítani a vizsgát tett, volt mentőket, hogy nyilvánítsák ki szándékukat és hajlandóságukat az önkéntes mentői szolgálat felvétele tekintetében. Ha elegendő számú, minimálisan 30 jelentkező lesz, a szolgálat már is megkezdhető lesz, egy hónapig tartó beosztással, ugy, hogy mindenkire havonként egy-egy teljes napi szolgálat essék. Ha aztán a 30 jelentkezőt nem lehet összetoborozni, akkor az egyesület a két hivatásos mentő alkalmazására fog áttérni, amit nyilvános pályázat utján valósitanának meg. A gyűlés végén felfektettek egy ivet, amelyre a jelentkezők irják fel magukat. Ez az iv állandóan a városi orvosi hivatalban lesz, ahol a hivatalos órák alatt a volt működő mentők aláírhatják jelentkezésüket. Reméljük, hogy a 30 aláírás pár napon belül együtt lesz és igy az egyesület rövidesen újból megkezdheti fontos és áldásos működését. Imre Sándor t (A Közlöny eredeti tudósítása) Ma, szombaton d. u. az iskolánkivüli népművelési bizottság felkérésére dr. Imre Sándor egyetemi tanár népszerű pedagógiai előadást tart „A család nevelő hatásáról." Ma, mikor az egész világon a gyermek az érdeklődés homlokterében áll, nálunk is ugy a hivatalos körök, mint a laikusok figyelme a jövendő generáció nevelése felé fordult. Mindenütt igyekeznek a kapcsolatot és a harmóniát a gyermek iskolai és otthoni élete között megtalálni és a szülőknek - sajnos — sokszor oly makacs közönyét megtörni. Városunk minden kulturmozgalom iránt érdeklődő kulturtanácsnoka kezdeményezésére nálunk is mozgalom kezdődött, hogy meginduljon az elsősorban érdekelteknek, a szülőknek felvilágosítása és a nevelés alapelemeibe való bevezetése. E célból több népszerű pedagógiai előadást fognak tartani neves fővárosi pedagógusok és helybeli előadók. Az első előadáson, mint fentebb említettük, a szegedi egyetem büszkesége, az országos hirü Imre Sándor fog közreműködni. A kiváló professzor nemcsak nagy tudós, hanem nagyszerű előadó is és igy különösen alkalmas az ilyenféle előadások tartására. A Kultúrpalotában d. u. 6-kor tartandó előadás díjtalan. Községi üzemet létesit egy község, Ihogy deficitjét eltüntesse Tégla- és cserépgyárat építenek tlésztőn — 54.000 iiengcűe kerül a gyár és 36.000 pengőbe a körkemence (A Közlöny eredeti tudósítása.) A községek háztartási költségvetéseinek felülvizsgálata során a vármegye alispánja azt az álláspontot foglalta el, hogy a jövőben csak azoknak a községeknek ad i segélyt, amelyek a törvényben biz! tositott jövedelmi forrásokat teljes j mértékben kihasználják. Vésztő község az 50 százalékos pótadóból a kiadásokat a legtakarékosabb eljárás mellett sem tudja fedezni. Ezért a község tervbe vette egy községi tégla- és cserépgyár létesítését, amely szakértők véleménye szerint évi 20—30 ezer P tiszta jövedelemmel gyarapítaná a község bevételeit, emellett a lakosság az építkezési anyagokat olcsóbban szerezhetné be s ezáltal az építkezési kedv is fokoztatnék. A község szakértőkkel megvizsgáltatta a cserép és tégla céljaira rendelkezésre álló községi tulajdont képező anyagot (ingatlant), vájjon abból megfelelő minőségű versenyképes tégla és cserép gyártható-e. A szakértők az anyagot elsőrendűnek minősítették, ezért a község Tóth Albert szakértőt a tervek és költségvetés elkészítésével megbízta. Az elkészült tervet és költségvetést a képviselőtestület most beterjesztette a vármegyéhez, hogy azt az alispán szakértőjével vizsgáltassa felül. A költségvetés szerint a községi tégla- és cserépgyár létesítése 54 ezer pengőbe kerülne és pedig egy 14 kamarás körkemence 37.500, egy cserépverő-szin 8.408 fi a munkáslakások 8190 P költséget igényelnének. A miniszter elutasitotta erosliázai villamosmii béHteeadása elleni felefefoezést Az orosházai villamosvezeték hálózatának bérbeadása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelmi miniszter az Orosháza község villamosvezeték hálózatának bérbeadása tárgyában Orosháza község és Tóth János és társai orosházai cég között kötendő szerződéstervezetre nézve a megtartott felülvizsgálat eredménye alapján közli a vármegyével, hogy a szóban levő szerződéstervezet előnyös a községre, mert jó és olcsó közvilágításhoz juttatja. A vállalat bruttó bevételének 5 százaléka, de legalább 25.000 pengő évi bér, az eddigi ráfizetéssel szemben tiszta jövedelmet jelent, bizonyos évi összfogyasztás elérésével a közvilágítási fogyasztás egységára kisebb lesz és végül mert a 26 évi bérlet leteltével a község a mindenkori fejlődésnek megfelelően kibővitett vezeték birtokába jut. A fogyasztók a szerződés következtében szintén kedvezőbb helyzetbe jutnak, mert a magánvilágítás kilowatt óránként 80 fillérről 74 fillérre csökken, amely a növekvő összfogyasztással tovább csökken és mert az ipari áram egységára a jelenleginél olcsóbb és a fogyasztás nagysága szerint növekedő kedvezményben részesül. A beadott felebbezésben foglaltakra nézve megjegyzi a miniszter, hogy az azokban felhozottak nem helytállók. Tanácsülés A folyó évi január hó 11-én tartott ülésében a következő ügyeket intézte el a tanács : Iparengedélyt kaptak : Nóvák János és Bányai Mátyás sütő, Blau Ignácné rőfös, Lővy Árpád vegyes, Brencsek Jánosné cukorka- és vegyeskereskedő iparra. Segélyben részesített a tanács 7 egyént, elutasított 4-et. Epitési engedélyt kapott ifj. Rilka György. Lukoviczky Mihályt telekeldarabolási engedély iránti kérelmével elutasította. fl tanügyi esküdteK nyugdijbeszámitása fl közigazgatási biróság elvi jelentőségű döntése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A közigazgatási bíróság egy konkrét panasz kapcsán az alispáni határozat megváltoztatásával kimondotta, hogy a tanügyi esküdti állásban töltött idő az illető javára a nyugdíjigény és az illetmények megállapításánál beszámítandó, azért, mert a szóban levő állás a község szervezési szabályrendelete szerint, rendszeres évi fizetéssel és lakáspénzzel van egybekötve, az állás betöltéséhez elemi iskolai j tanítói, vagy legalább 4 középi iskolai képesítés szükséges és vé! gül, mert az állást életfogytiglani i választás utján töltik be. ! Megállapította ezenfelül a közigazgatási biróság azt is, hogy a kérdéses tanügyi esküdt a tanügyi igazgatás körébe eső irodai és szakszerű állandó működés kifejtésére hivatott, amely kimeríti a törvényerejű rendeletnek a községi közigazgatási alkalmazottak tekintetében adott meghatározást. Összeírják a haszonállatokat h áilatömoirás nem adóemelés céljaira szolgál (A Közlöny eredeti tudósítása.) A földmivelésügyi miniszter elrendelte a haszonállatoknak, nevezetesen a szarvasmarha, ló, sertés, juh, öszvér, kecske és szamárnak minden községben és városban a folyó évi március hó l-ig faj, ko; és ivar szerint való összeirásál Az állatösszeirási és legelő-össze irási lapok 4—4 példányban tölten dők ki és március 10-ig a főszol gabirákhoz beterjesztendők. Az összeírást a városok polgármesterei, valamint a községi jegyzők felelős és megbízható városi, illetőleg községi alkalmazottaik utján végeztetik és azok helyességét a haszonállat vizsgálatát végző helyhatósági állatorvos tartozik ellenőrizni. Az állatösszeirási lapokat az állatorvos, a legelő összeirási lapokat pedig a gazdasági felügyelők vizsgálják felül. Az összeírás nem szolgál adókivetés céljaira, hanem kizárólag az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaközönség érdekében történik. Erről tehát az érdekeltek feltétlenül felvilágositandók. Az állatösszeirás adatai a felsőbb hatóságnak alapul fognak szolgálni arra, hogy a tenyészapaállalok beszerzése, a közöslegelők kiegészítése és megszerzése, valamint az állattenyésztés támogatása és az állatforgalom előmozdítása körül szükséges intézkedéseket ezen adatok alapján megtehesse. Vasárnaptól, január 13-tól kezdve § JK MlfjkJQ D . _ f

i mig az idény tart, a sörivók álma, a világhírű utolérhetetlen minőségű ^^ m m ••• m * • ^^ • • • idénykülönlegesség állandóan csapolva A PRÓFÉTÁBAN Gourtnand sörivók, vérszegények, kedélybetegek ma már csak Salvator gyógy sört isznak Gyári palackolás Kővári és Szelner cégnél kapható Tisztelettel Paulaner Sörfőzde München