Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-10 / 8. szám

2 TITXSTTBL Békéscsaba, 1929 jr nuár 10 zülethez és magánérdekeltséghez, hogy sürgősen összehívandó rendkívüli közgyűlésén döntsön a MÁV ajánlata fölött. A MÁV ajánlata pedig a következő : Kiépíti a vasutvonalat Gerendás állomástól a sopronyi tanyákon át Kondorosig. Soprony tanyán személy- és árufelvételre alkalmas szilárd és csinos épületet emel. Kondoroson rakodót épit s azonkívül a szükség szerint feles leszálló utasok részére több megállót létesít. A vasútvonal és az épületek részére szükséges területet az érdekelt közületek és magánérdekeltségek díjmentesen bocsássák rendelkezésre. Az épitkezés a leggazdaságosabb számítás mellett 2 millió 500 ezer pengőbe kerül. Ebből az összegből az állam vállal 1 millió 500 pengőt, a fönnmaradó egymilliót pedig a következő módon kívánja elosztani: Békéscsaba vállaljon 500 ezer pengőt, Kondoros 250 ezer pengőt, a törvényhatóság 150 ezer pengőt s a fennmaradó 100 ezer pengőt pedig az uradalmak és a cukorgyár. Ha a képviselőtestületek és a többi érdekelt a MÁV ajánlatát elfogadja, ugy a MÁV kötelezi magát, hogy a vasutvonalat még 1929-ben a forgalomnak átadja. A rendkívüli fontosságú ügy bizonyára már a januári közgyűlés elé kerül, amikor is a képviselőtestületnek módjában lesz dönteni a kérdés felett, ami kétségkívül nem lesz könnyű dolog, miután a MÁV igazgatósága átiratában kijelentette, hogy a vasútvonal megépítése már régen programjában van, miért is abban az esetben, ha a város ezt az ajánlatot elutasítaná, idegen vállalkozónak építési tervei elé kénytelen lenne akadályokat gördíteni. A szarvasi főbiró jubileuma A járási tisztikar ünnepelte Schauer Gábor főszolgabírót (A Közlöny eredeti tudósítása.) Schauer Gábor dr„ a szarvasi járás közbecsülésben álló, nagy népszerűségnek örvendő és általános szeretettel övezett főszolgabirája a napokban töltötte be a 25. esztendejét annak, hogy a közigazgatási pályára lépett. A főszolgabírót ennek a nevezetes évfordulónak alkalmából a szarvasi járás egész tisztikara bensőséges és fényes ünnepeltetésben részesítette, amelyet hétfőn este rendeztek meg. A negyedszázados jubileum ünnepségén a szarvasi járás tisztikara — jegyzők, segédjegyzők, orvosok és állatorvosok — teljes számban vett részt, ezenkívül számosan a főszolgabíró közeli barátai és tisztelői közül. A jubiláló járási főnököt Valkovszky György dr. szolgabíró üdvözölte a járási tisztikar nevében, majd Péteri József békésszentandrási főjegyző mondott felköszöntőt. Schauer Gábor dr. főszolgabíró meghatottan mondott köszönetet a meleg ünneplésért, majd megilletődötten vette ót a járási tisztikar által jubileuma alkalmából ajándékozott különféle emléktárgyakat. A társaság ezután még sokáig maradt együtt a legjobb hangu• latban. Tragédia a Köröscsatorna jegén Egy 76 éves öregasszony alatt leszakadt a jég és a vizbe fulladt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megrázó szerencsétlenség történt szombaton este Békésszentandrás község mellett. A tragikus eset áldozata egy 76 éves, gyenge öregasszony, aki az alkonyati sötétség idején a Körös-csatorna vékony jegére tévedt és aztán a jég összeroppanása után a csatorna jeges vizében lelte halálát. özv. Dénes Péterné szül. Kiss Anna 76 éves békésszentandrási asszony a szerencsétlen áldozat. Az öregasszony szombaton estefelé elindult a gróf Bolza Gézaféle halásztelki birtok felé, hogy az ott alkalmazásban levő fiát meglátogassa. A vasárnapi ünnepet ugyanis ennél a fiánál akarta eltölteni. Amint a Körös-csatorna közelébe jutott, az alkonyati derengés hirtelen sötétségbe ment át. A gyenge látású öregasszony az esteli homályosságban egyáltalán nem vette észre, hogy a viz partjára érkezett, nyugodtan tovább haladt, ugy, hogy egyszerre csak a csatorna jegén találta magát. Amint az öregasszony a jégre lépett, a még igen gyenge és vékony jégkéreg hirtelen megreccsent a lábai alatt és összeroppant, Dénesné pedig a következő pillanatban belezuhant a csatorna dermesztően hideg vizébe. A szerencsétlen öregasszony a sötétedő alkonyatban kétségbeesett erőfeszitessel kezdett vergődni a jéghideg vizben. Segítségért is kezdett kiabálni, lármáját azonban senki sem hallotta meg. mivel abban az időtájban nem járkáltak emberek azon a környéken. Igy a szegény öregasszony rövid vergődés után elmerült a vizben és megfulladt. özv. Dénes Péterné holtteste a hideg vizben csakhamar csontkeményre fagyott össze. Igy hevert aztán a csatorna vizében az egész vasárnapon keresztül, mig végre hétfőn délelőtt ráakadtak a csatorna partján járókelő emberek. A szerencsétlenül járt öregaszszony temetése szerdán délelőtt ment végbe Békésszentandráson nagy részvét mellett. Németországban elitéltek két dán kémet Lipcse, jan. 9. A birodalmi törvényszék 4. büntetőtanácsa ma mondott Ítéletet Lenburn dán százados és Stegemann Irén könyvelőnő kémkedési ügyében. A Dánia javára kémkedéssel vádolt Lenburnt ötévi fegyházra, Stegemann Irént pedig 2 évi fogházra ítélték. Mindkettőjüknél néhány hónapot az elszenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek. A csabai piac A terménypiac szerdai árai a következők : buza 21*50—21 "80, árpa22*50—23*50, rozs 19*50—19*80, ótengeri 28*00—28*50, uj tengeri csöves 2100—21*50, uj tengeri szemes 26*50—27*00, zab 21*00— 22*00, Napraforgó 00*00—00*00, Tökmag55*00—57*00, Köles 24*00— 24*50, la bab fehér 000-000 pengő métermázsánként.. A miniszter célszerűtlen takarékoskodása miatt bajba jutnak a Majdnem általánosságban kölcsönböl fognak élni egy félévig a községek - Sokba fog kerülni a takarékoskodás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr., a vármegye alispánja és Berthóty István dr., Békéscsaba város polgármestere a költségvetések tárgyalása alkalmával ismételten hangoztatták, hogy a beterjesztett költségvetések tételeinek elbírálásánál ne a mindenáron való takarékoskodás elve vezesse a képviselőtestületet, illetőleg a törvényhatósági bizottság tagjait, hanem kizárólag annak mérlegelése, hogy mire van feltétlenül szükség és mire kevésbbé. Mindketten hangsúlyozták azt is, hogy bármilyen — akár fillérre menő — pontosságú költségvetést is csináljon a megye, vagy a város, a miniszter abból mégis törölni fog tételeket. Ugy az alispán, mint a polgármester azt is több izben kijelentették már, hogy a multak tapasztalata szerint a közadók az egész év folyamán nem egyenlően elosztódva folynak be, hanem rendszerint az uj termés idején fizetik be az egész évi adók tulyomóan nagy részét. Már most, miután a miniszter az amúgy is szűkre szabott költségvetésből megtakarításokat eszközölni nem enged, de ha engedne is, nem lehet, mert december 31-ig az utolsó fillérig elfogy az előirányzott összeg, sőt jó, ha addig kifutja — az a kérdés, mi történjen a vármegye, a községek, a városok háztartásában az év első felének időszaka alatt ? Honnan vegyen pénzt akár a megye, akár a város folyó kiadásainak teljesítésére, amikor a közadók majd csak fél év múlva folynak be, mult évi maradvány pedig nincsen ? Előrelátható volt tehát, hogy az alispán és a polgármester jóslata szórói-szóra be fog teljesedni már mindjárt az év első hónapjában. Sajnos, be is teljesedett. A vármegye valamennyi községe, sőt Békéscsaba városa is csak a legnagyobb erőfeszítéssel fog tuljutni mindjárt az első hónapon is, pedig a súlyosabbak még csak ezután következnek. A megye székhelye, Gyula azonban még az első hónapon sem tudott átvergődni másként, mint ugy, hogy kölcsönt volt kénytelen felvenni. A város képviselőtestületének közgyűlése ugyanis kimondotta, hogy a költségvetésileg előirányzott szükségletek fedezésére 120.000 pengős függő kölcsönt vesz fel, melyet azonban az év végéig feltétlenül vissza is kell fizetni. Azt jelenti ez, hogy Gyula városának költségvetése még a túlzott takarékosság és sokszoros ellenőrzés mellett sem tartható be, mert hiszen abból a 120.000 pengős kölcsön egy évi kamata feltétlenül hiónyzanék, miután oda fel sem vehették. Ugyanígy a többi tételnél is feltétlenül lesznek túllépések, de ha nem is lennének, a függő kölcsön kamataira bizonyára nem nyújt fedezetet a költségvetés, miért is kérdés, hogy honnan fogják azt előteremteni. íme a célszerűtlen takarékosság eredménye, amikor valóban elmondható, hogy az ilyen takarékosság mennyi pénzbe kerül, nem is vezethet eredményre s annak erőszakolása nem egyéb, mint szomorú komédia. Eltűnt egy 17 éves leány Özvegy édesanyja zokogva várja vissza (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy szép termetű, csinos arcú, fiatal leány eltűnését jelentették be ma az államrendőrség bűnügyi osztályán. A panasszal a szép leány kétségbeesett, megtört édesanyja jelentkezett a rendőrségen és megrázó zokogással, rimánkodva esedezett a rendőrtiszt urak előtt, hogy keressék meg eltűnt drága gyermekét és vezessék haza, hozzá, aki olyannyira várja. Türelmetlenül és szivrepesve. Özvegy Lepény Károlyné a panaszos, aki elmondotta, hogy 17 esztendős Mária nevü leánya, — aki igen jól fejlett, szép és feltűnően csinos leány — még hétfőn eltávozott hazulról és azóta nem tért vissza. Lepény Mária bevásárolni és egyes ügyek elintézése céljából ment el hazulról. Édesanyja a leányon, vagy annak beszédjén semmiféle feltűnő, figyelemreméltó változást nem vett észre, igy semmiféle következtetést nem tud levonni a különös eltűnés okait illetően. A leány nem volt rosszkedvű, vagy levert, nem panaszkodott életuntságról, általában ugy viselkedett, mint az ő korában levő többi fiatal leányok. A fiatal, szép leány titokzatos és érthetetlen eltűnése ügyében a rendőrség széleskörű nyomozást indított. A kétségbeesett édesanya a rendőrségnek egy jól sikerült fényképet is adott a leánykáról, igy a nyomozás ezzel megkönynyitve indulhatott el. A rendőrség nem gondol a legrosszabbra, ami egy szép fiatal leány eltűnésénél szinte önként tolul a feltevések közé, de mert nem lehetetlen, hogy az eltűnés körül lélekkufárok is szerepet játszhattak, a nyomozás erre is figyelemmel fog lenni. Addig pedig özvegy Lepény Károlyné sötét kétségbeesés közepette, mélységes aggodalomban és zokogva várja-várja, szivszakadva várja vissza a szép Mariskát, aki egyszer csak elment hazulról és a nyomót betakarta a szürke köd . . .