Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-29 / 72. szám

2 ittr % «i;.ö fo lO&gjQii w Békéscsaba, 1929 március 28 igazaaiasi oizousaa is dBlte a korgát fáinak kiirtását i város a földművelésig^ miniszterhez. íeleiibezi meg a határozatot (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ismételten megemlékeztünk már arról, hogy az árvízvédelmi berendezések helyreállítása és pótlása céljából elrendelt és végrehajtott vizsgálat következtében az alispán elrendelte a körgát akácsorainak gyökerestől való kiirtását. A város képviselőtestületének határozata alapján a polgármester ezt megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz, azzal, hogy a körgát fasorai a város szépészeti és közegészségügyi szempontjaiból meghagyandók lennének s azokat különben is a földmivelésügyi miniszter ismeretes fásítási akciója következtében ültette ki a körgátra. Ezt a felebbezést a vármegye közigazgatási bizottsága a legutóbbi ülésén tárgyalta s mig a polgármester felebbezésének egyes részeit elfogadta és azoknak helyet adott, addig a körgátak fasorainak meghagyására irányuló kérelmet nem teljesítette s azoknak gyökerestől való kiirtását rendelte el. A közigazgatási bizottság arra hivatkozott, hogy a helyszíni szemle alapján meggyőződést szerzett arról, hogy ezek a fasorok a körgát megerősítését veszély idején kizárják, mert gyökérzetük teljesen átszövik a gátat s ilyenformán a viz romboló munkáját is nagyban megkönnyítik. A város természetesen nem. nyugszik bele a közigazgatási bizottság eme döntésébe, annál is inkább, mert szakértőinek véleménye szerint a fasorok egyáltalján nem gyöngítik a gátat, viszont azokban most már olyan szép és közegészségügyi szempontból olyan hasznos létesítményt kapott, amelytől semmiképen sem akar megválni s éppen ezért a határozatot a földmivelésügyi miniszterhez felebbezi meg. A jugoszláv király a tűzfészekben Budapest, március 28. Zágrábi jelentés szerint Sándor király családjával együtt hosszabb tartózkodásra Zágrábba megy. A királyi család érkezését május elejére várják. Betörők jártak egy Horthy Miklós* uti korcsmában A tetteseket megzavarták munkájukban és igy eredmény nélkül távoztak (A Közlöny eredeti tudósitása.) Néhány napi gyanús szélcsend után megint csak megmozdultak a sötét éjszakák sötét lovagjai. Eddig talán csak azért hallgattak, hogy megfelelő erőt gyűjtsenek az erőteljesebb munkához. A szerdáról csütörtökre hajló éjszakán ugyanis vakmerő tettesek megpróbálkoztak egy Horthy Miklós-uti korcsmában, ahonnan azonban a véletlen folytán dolgukvégezetlen kellett eltávozniok. Lerner Jakab füszerkereskedő Horthy Miklós-ut 71. szám alatt levő korcsmája volt a betörés színhelye. Szerdán éjféltájban ismeretlen tettesek behatoltak a korcsma udvar felőli helyiségébe és már javában munkához láttak, amikor valaki a házbeliek közül figyelmessé lett az üres helyiségből kihallatszó szokatlan neszre. A gyanús mozgolódásról azonnal betörő jelenlétére következtettek, mire az egyik lakó fiát elszalajtották, hogy telefonáljon a rendőrségre segítségért. A betörők ekkor még benn voltak a helyiségben. azonban nyilván ők is meghallották az udvaron lefolyt haditanácsot és erre meneküléshez láttak. Valahogyan sikerült észrevétlenül kijutniok a korcsmahelyiségből, még pedig anélkül, hogy onnan bármit is zsákmányolhattak volna. Ezután a Vécsey-utca felé kióvakodtak az udvarból, majd eltűntek az éjszaka sötétségében. A telefonhívásra csakhamar a helyszínre érkeztek a rendőrség emberei, akkorra azonban már csak hült helye volt az elszelelt betörőtársaságnak. A rendőrség a meghiusult betörés tetteseinek felkutatására és kézrekeritésére széleskörű nyomozást inditott. Az újtelepek házszámozását már tovább nem lehet halogatni Az érdekelt lakosság a város tövében, sőt a városban olyan ismeretlenségben él, mintha nem is kulturterűlet lakossága lenne (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békéscsaba perifériájának több pontján, de benn a városban is több ponton, mint ismeretes, egészen uj telepek létesültek az utóbbi évek építkezései során. A gyors tempóban felépült városrészek aztán várták türelmesen, hogy majd a város gondoskodik a járdák, csatornák, villanyhálózat stb. megépítéséről, hiszen — ugy gondolták — az a városnak legelemibb kötelessége. Az érdekelt lakosság azonban hiába várt a város ilyen irányú kezdeményezésére, miért is hol az egyik, hol a másik újtelep forI dult ismételten a városhoz legI szükségesebb berendezéseinek lé! tesitése céljából. Mint tudjuk azonj ban, különböző kifogásokkal a vá1 ros ezeket a kéréseket egyelőre elhárította magától s igy az újtelepek lakossága teljesen elhagyottan él, akár csak mintha egyáltalán nem is kulturterületen, hanem valahol a havasok zegzugos völgyében, vagy ismeretlen lejtőin élne. Ezt az elhagyatottságot csak még fokozza az a körülmény, hogy az uj telepeknek sem utcaneveik, sem házszámaik még mindezideig nincsenek. Az a nép kétségbeesett küzdelmet folytat kizárólag abból a célból, hogy ismerjék el azt, hogy élnek akkor is, amikor nekik van arra szükségük és ne csak akkor találják meg őket, amikor az adóvégrehajtást kell kézbesíteni az állam érdekében. Nincs utca, nincs házszám, nem kézbesít a posta. De ezekből következik, hogy nincs címük sem, aminek következtében viszont nagyon sokszor érzékeny károkat szenvednek el az érdekeltek. Nevezetesen lépten-nyomon megtörténik, hogy az újtelepek tisztes polgárai is hiába fordulnak szükségleteik beszerzése céljából hitelért egyik vagy másik kereskedőhöz, mert azok hacsak személyesen nem ismerik az illetőt, nem adnak — mert hogy is adhatnának — olyan embernek árut hitelbe, akinek még cime sincsen. A lehetetlen állapotok megszüntetése céljából, most már, mint értesülünk, nemcsak az érdekelt lakosság, hanem a város ipari és kereskedelmi érdekeltségei is nyomatékosabban fogják követelni a várostól elemi kötelességének teljesítését. A városnak végre csakugyan jobb belátásra kell jutnia s ezeket a tűrhetetlen állapotokat meg kell szüntetnie. Molnár Ferenc a Nobel-dij jelöltje Budapest, március 28. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától) Budapesti irodalmi körökben nagy meglepetést keltett az a hir, hogy Molnár Ferencet, a kiváló magyar irót az idei Nobel-dijra ajánlják. Az ajánlást Szabó László dr. egyetemi magántanár, a „Pesti Napló" neves publicistája juttatja el a svéd akadémiának, amely a Nobel-dij odaítélése tekintetében évről-évre határozni szokott. Jó estét! Kormánypárti körökben arról suttognak, hogy Windischgratz hercegnek a közeli hetekben — kegyelem utján - elengedik további büntetését. A franciák minden bankjegyet titkos számjegyekkel látnak el. * Klebelsberg ugy nyilatkozott, hogy a jelenlegi 17 ezres tanítói létszámot 20 ezerre fogja szaporítani. A B-listások erősen bizakodnak, hogy ezt a merész kijelentési rövidesen követni fogja a C-lista. Zürichben a magyar pengőt 90'60.0-al jegyezték. A nagyhét Szaviljában Szeviljában, Andalucia gyöngyében, a Kvadálkivir partján ezen a héten találkát adnak egymásnak a mohamedán, a keresztény, az ó- és az újvilág. Ezen a héten zajlanak le ugyanis itt a hihetetlen pompájú, színpadias, hatáskeltéses körmenetek, amelyek ugyan vesztettek már régi fényükből, de látványnak még min dig élményszerüek és feledhetetlenek, megszemlélésükre pedig a világ minden tájáról özönlik Szeviljába a tehetősök mindent habzsolva élvező tömege. Ez a nagy érdeklődés teljesen érthető is, ha meggondoljuk, hogy a szeviljai nagyhéten a római egyház állal megállapított szertartásoktól merőben eltérő ceremóniák folynak le. Hogy csak néhányat említsek: a nagy, templomi függöny meghasitása az evangéliumi elbeszélés emlékeztetésére; este 10 órakor még külön elénekelik a hires spanyol szerzőtől eredő Miserere-t, amely után körmenet van, szentséggel; a délutáni lábmosási szerfatíás, húsvét napján; ezt megelőzően nagy körmenet. A dóm olyan, mintha óriások számára építették volna; megdöbbentő nagyságáról és fenségességéről fogalmunk lehet, ha tudjuk, hogy hajójának egy-egy oszlopa akkora, mint egy templomtorony, a középső hajóban pedig elvégezhetné sétáját felemelt fővel egy másik templom kupolástól és kampaniléjával. A húsvéti gyertya akkora, mint egy árbóc: 7Va méter magas és 400 kg. nehéz, a kandeláber, mint egy templomoszlop. Az orgona : mint egy nagy ház; a kórus: muzeum, amelynek szobrászatát és cizellált munkáit megszemlélni egy napig tart. Es igy tovább. Mérhetetlen, gigászi arányú templom ez, amiben káprázatos kincsek vannak nemesfémekből, drágakövekből, elefántcsontból és hasonló drágaságokból Ebben a templomban régebben évenként elfogyott 20.000 font viasz; naponként 80 oitiron 500 misét mondtak; az efogyasztott misebor 186 hektoliterre rúgott. Ami a tulajdonképpeni nagyheti iátványosságokat illeti, ezek: az éjszakai, oltárelőtti tánc és a hires éjszakai körmenetek, amelyeket a nagyhét minden napján tartanak. Egy-egy felvonulás zenekarral 8 — 10 óráig tart Rendesen az alkonyat órájában kezdődik és hajnaltájban ér véget. A körmenetek közönségét az egyes városrészek plébániáinak különböző testületei alkotják. A menetrendszerint igy alakul: legelői csendőrök és római katonák. Marcona fellépés, csillogó vértek, tollbokrétás acélsisakok. Sárga, vörös, zöld, fehér, kék stb. szinü ruhákban a testületi tagok következnek, a fejükön hosszú, hegyes sapkával, álarcosan. Hatalmas szobrokat cipelnek, amelyek rendes, mai öltönyöket viselnek és pazar ékszerekkel díszesek. Nagy színpadokon nyugosznak ezek a szobrok, amelyeket csak 30-40 ember bir el. A körmenet zeneszó mellett, fáklya- és lámpafénynél végigjárja a város legtöbb utcáját, a főtéren üdvözlik a főpolgármestert, majd kerasztül vonulnak a székesegyházon. Hazatérés előtt megpihennek a Kvadálkivir hatalmas, ősi kőhidján, ahol a faragott szentszobrok előtt hárman — egy férfi, egy nő és egy gyermek — imákat mondanak a szobrokat ábrázolókhoz: Krisztushoz és a Madonnához. Nemcsak szivetleiket megrázó, de kísérteties is ez a jelenet, a sötét éjszakában, a bizonytalan, imbolygó fáklyafénynél, az ezernyi-ezer álarcos között, á szikrázva tündöklő délszaki csillagos égbolt alatt. Ezeket a szomorú és megrázó nagyheti szertartásokat húsvét hétfőjén tobzódó, gondtalan, orijiaszerü vigasság követi a főbb utcákban. Sátrakat állítanak fel, terraszokkal, ahol éttermek szolgálják az élvezeteket és ahol gitár, mandolin, zongora, kasztanyett hangja pezsegteti a vért és a diabolikus szépségű, cédrustermetü spanyol gyönyörűségek tánca forralja fel a vért. Mindebben ami higgadtabb gondolkodásunk találhat sok visszatetszőt és ellenszenveset. A komor kritika vonogathatja is a vállait. Végső elemzésben azonban mindez csupán tz eleven hitnek spanyol lélek, spany. vérmérséklet szerinti megnyilvánu lása. Péchy - Horváth Rezső.