Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-28 / 71. szám

2 ittr % «i;.ö fo lO&gjQii w Békéscsaba, 1929 március 28 állandóan a jelentékeny utasfor­galmat. Mint budapesti tudósítónkkal illetékes helyen közölték, az á'iiam­vasut motorosjáratokat állit be a Sárrét vidékének korszerűbb vasúti forgalmának megvalósítása céljá­ból. Ezek a motorjáratok naponta kétszer fognak indulni és Békés­csabán, Gyomán keresztül futnak a Sárrétre. Visszafelé jövet ugyan­ezt az utvonalat fogják betartani. A motorjáratok beállításával a vasútnak egyrészt a gyors közle­kedés megteremtése a célja, más­részt pedig a vármegye legtávo­labbi vidékeinek rendes összeköt­tetése a megye székhelyével és fontosabb gócpontjaival. Az uj motorjáratok megindulása már a legközelebbi hetekben vár­ható. Görögország magyar ipar­cikkek után sóvárog Budapest, márc. 27. Athéni je­lentés szerint a görög sajtó egyre gyakrabban és barátságosabb han­gon foglalkozik Magyarországgal. A lapok foglalkoznak a trianoni békeszerződés által okozott állan­dó háborús veszedelemmel és örömmel állapítják meg, hogy Gö­rögország és Magyarország között a kapcsolatok mindjobban kimé­lyüinek és rámutatnak arra. hogy a magyar ipar és mezőgazdaság termékeit a görög piacon jó! el le­het helyezni. A nagyhét istentiszteletei A r. k. templomban Nagycsütörtökön délelőtt 9 óra­kor ünnepi mise, utána oltárfosz­tás. Délután fél 3 órakor Lamen­tatio. Nagypénteken délelőtt 9 órakor csonkamise, utána kezdődik az Oltáregylet adoratioja a szent sír­nál. Délután fél 3 órakor Lamen­tatio. Délután 6 órakor szentség­bevétel. Nagyszombaton reggel 7 órakor szentségkitétel, utána tűz-, viz- és húsvéti-gyertyaszentelés. 9 órakor ünnepi mise. A nagyböjt déli 12 órakor megszűnik. Délután 6 óra­kor feltámadási körmenet, amely­ben az egyesületek és a hívek meghatározott sorrend szerint vesz­nek részt. Húsvétvasárnap rendes vasár­napi mise. 10 órakor prédikál Bar­toss Ferenc apátplébános. Utána pontifikális nagymise. Húsvéthétfőn rendes vasárnapi mise. 10 órakor Tóth István káp­lán tótnyelvü prédikációt mond. Hétfőn Sopronytanyán is lesz szentmise és prédikáció, amelyet Bartyik Mátyás dr. segédlelkész tart. Ev. istentiszteletek Csütörtökön reggel 9 órakor kon­firmáció a nagytemplomban. Nagypénteken reggel 8 órakor úrvacsora a kistemplomban. 9 óra­kor Urunk szenvedéseinek törté­nete. A nagytemplomban tótnyel­ven prédikál Szeberényi Gusztáv dr. r. lelkész. 10 órakor magyar­nyelvű istentisztelet a kistemplom­ban, prédikál Szeberényi Zs. Lajos dr. esperes. Húsvétvasárnap reggel 9 órakor tótnyelvü istentisztelet a nagy­templomban. Prédikál Jakabfy György r. lelkész. Délután fél 3 órakor tótnyelvü istentisztelet, pré­dikál Szeberényi Gusztáv dr. Dél­előtt 11 órakor magyarnyelvű isten­prédikál JKoppányi Gyula lelkész. Délután 5 órakor prédikál Csete József legátus. Húsvétvasárnap délelőtt 10 óra­kor prédikál Koppányi Gyula lel­kész. Urvacsorai agendát mond Szarka Gyula dr. hitoktató-lelkész. Délután 5 órakor prédikál Csete József legátus. Húsvéthétfőn délelőtt 10 órakor prédikál Csete József legátus. tisztelet a nagytemplomban. Prédi­kál ifj. Szlany Pál segédlelkész. Húsvéthétfőn reggel 9 órakor tótnyelvü istentisztelet a nagy­templomban. Prédikál Jakqbfy György r. lelkész. Délelőtt 8 óra­kor urvacsoraosztás a kistemplom­ban tót nyelven és ugyanott 10 órakor urvacsoraosztás magyar nyelven. Ref. istentiszteletek Nagypénteken délelőtt 10 órakor A Városfejlesztő R.-T. sorsjátéka fftájus 28-án 1500 pengő értékű tárgysorsjátékra kapott engedélyt tőkeemelésének megkönnyitése céljából (A Közlöny eredeti tudósitása.) A m. kir. pénzügyminiszter érde­kes tárgysorsjátékra adott enge­délyt a békéscsabai Városfejlesztő és Értékforgalmi R.-T.-nak. A Vá­rosfejlesztő R.-T., mely bár csend­ben dolgozik, mégis azok közé a közhasznú vállalatok közé tarto­zik, melynek működéséhez a vá­ros nem egy létesítményének meg­alapozása fűződik, hogy többet ne mondjunk, elég ha megemlítjük, hogy a Fürdő r.-t., tehát a strand és gőzfürdő gondolatát is a Vá­rosfejlesztőben Kovacsik János vetette fel s azok egyikét a rész­vénytársaság önállóan is valósí­totta meg. Ez a kétségtelenül köz­érdekű vállalkozás alaptőkéjének felemelése céljából, ahoz az érde­kes módhoz folyam oiott, hogy alaptőke emelését tárgysorsjáték rendezésével könnyíti meg. Erre irányuló kérvényére most érkezett le a miniszter engedélye, melyben a békéscsabai Városfej­lesztő R.-T.-nek megengedi, hogy közhasznú tevékenységéhez szük­séges részvénytársasági alaptőké­jét tárgysorsjáték rendezésével könnyítse meg. Evégből megengedi, hogy Békéscsabán 1929 május hó 26-án tartandó húzással összesen 1500 pengő értékű kizárólag hazai ipar termékekből álló tárgysors­játékot rendezzen. E célból meg­engedi a miniszter, hogy a rész­vényjegyzők között a részvény­jegyzések számának megfelelő számban, minden külön ellenszol­gáltatás nélkül szétosztandó 3500 darab ingyenes sorsjegyet bocsás­son ki a vállalat. Tekintettel arra, hogy a sorsjá­ték tiszta jövedelme közvetve köz­hasznú célt fog szolgálni, a mi­niszter feltételesen a sorsolási illet­mények megfizetésétől mentesíti a vállalatot. A sorsjáték csak egy folytató­lagos húzással rendezhető meg s a huzási határidőt nem szabad megváltoztatni; továbbá az csak a vármegye alispánja által kiküldött politikai biztos jelenlétében tart­ható meg. Végül az engedélyes a sorsolás lebonyolításába semmi­féle idegen tényezőt, tehát más vállalatot, vagy pénzintézetet be nem vonhat. A vármegye alispánja a sorso­lás politikai biztosául Berthóty István dr. polgármestert, az ő aka­dályoztatása esetén pedig Medo­varszky Mátyás dr. főjegyző, pol­gármesterhelyettest jelölte ki. Az érdekes sorsolás márcsak a nyereménytárgyak nagy száma és értéke miatt is bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni. Az uj lakástörvény még három évig fenntartja a Az egyszobás lakások már két év múlva felszabadul­nak — Az uj rendelet nem nyul a lakbérekhez Budapest, március 27. Vass Jó­zsef népjóléti miniszter rendelke­zésére uj lakásrendeletet dolgoznak ki. A készülő uj lakásrendeletnek az a leglényegesebb közérdekű in­tézkedése, hogy elvileg 1932 máju­sáig fenntartja a lakásforgalom kötöttségét. A lakbérek ügyében maradnak a régi rendelkezések, vagyis továbbra is érvényes lesz az 1917 novemberi lakbér 86.2 százaléka, amely egyébként is megfelel a 100 százaléknak, tekin­tettel arra, hogy a pengőt egyen­értékűvé tette a legutóbbi lakás­rendelet a koronával. A készülő lakásrendelet azonban nem min­den lakáskategóriára nézve fogja fenntartani a lakások kötöttségét. A kategóriák beosztásának alap­járól még nem döntöttek. A leg­valószínűbb azonban, hogy a szo­bák számát fogják alapul venni. A nagyobb számú szobákkal biró lakások forgalma csak 1932 máju­sában szabadulna fel, a kisebbek fokozatosan előbb, az egyszobás, konyhás lakásoknál pedig 1931 december 31-e után fogja való­színűleg megengedni a népjóléti kormány a teljes szabadforgalomra való áttérést. Esetleg a lakás szo­báinak számát és a lakó jövedel­mét együttesen veszik a fokozatos felszabadítás alapjául. Az uj lakás­rendelet április 15-én jelenik meg. Vass József népjóléti miniszter ez ügyben azt mondotta, hogy miután az uj lakásrendelet még nem készült el teljesen, ezért a részletekről még nem is nyilat­kozhat. Kétségtelen, hogy a kö­töttséget a mai gazdasági és kere­seti viszonyok mellett nem lehet egy tollvonással megszüntetni és csak a megkötöttség fokozatos felszabadításáról lehet szó. Az uj rendeletet ugy fogják megalkotni, hogv 1932. májusáig következzék be a lakások teljes szabadforgal­ma. A rendeletben nem nyúlnak a lakbérekhez, ez változatlan ma­rad. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a lakásfelszabaditások terén is fokozatosan kell eljárni. Való­színű, hogy arra az időre, amikor a rendelet betűje szerint is vége lesz a kötöttségnek, a lakások megkötöttsége is önmagától tűnik el, anélkül, hogy ebből bármely társadalmi réteget is kár érne. Titokzatos rahlógyilkossácf egy tanyán Gyanuokok alapján három egyént őrizetbe vettek (A Közlöny eredeti tudósitása.) Titokzatos rablógyilkosság tartja izgalomban az Orosháza környé­kén elterülő tanyavilág lakosságát. Vasárnap reggel 8 órakor ugyanis holtan találták özv. Pataki Lajosné 51 éves asszonyt pusztaföldvári tanyájának lakásán. Az asszony a szoba közepén feküdt egy ruhával letakarva, a nyakán egy vastag kötéllel. A csendőrség még vasárnap fo­lyamán megkezdte a nyomozást, ez azonban semmi pozitív ered­ményre nem vezetett. Az asszony férje még a háborúban tűnt el és az asszonyra mintegy három hold­nyi tanyabirtok maradt. . Rosszul gazdálkodott, adósságokba verte magát és legutóbb elhatározta, hogy földjét eladja és annak árából tör­leszti adósságait. Pénteken fel is vette a föld árát, kifizette tartozásait és mintegy 200 pengő készpénzzel hazafelé indult a tanyára. Arról még tudnak, hogy volt Olasz János tanyáján, ez kö­rülbelül három óra körül történt, azontúl azonban senki sem látta. Noha Olaszék azt mondották, hogy az asszony eltávozott tőlük és a Flórián-családhoz ment, a csendőr­ség Olasz Jánost és a két Flórián­fiút letartóztatta, annak ellenére, hogy ezideig még bűnjelet nem találtak. Hogyan gyógyitanak a szarvasi tanyákon? (A Közlöny eredeti tudósitása.} A kultura az alföldi tanyákon még mindig nem tudta kipusztí­tani a babonás szokások és a kuruzslás kártékony gyomjait. A tanyai nép, már csak költség­kímélés szempontjából is, beteg­ség esetén szivesebben fordul a kuruzslószerekhez. A szentesi or­szágút közelében fekvő szarvasi tanyákon például különös módon gyógyítják a torokfájást a javas­asszonyok. Timsót, cukrot s fehér­színű, száraz kutya-excrementumot porrá törnek s nádszálból a szájba, a fájós torokba fújják. Erős vér­zés esetén nagyon elterjedt szo­kás, hogy például az aratóleányok közönséges, nem telt szirmú szarka­lábat, ezt a közismert mezei nö­vényt marokszámra tépik és fal­ják és a nép szerint alkalmas az abortus előidézésére is. Egy ta­nyai asszony nemrég hastífuszban feküdt. Saját maga mesélte, hogy gyógyszerként, naponként egy tel­jesen agyonavasodott, főtt sonka húsából evett egy keveset s fel­gyógyult. Szivszurásnál elterjedt szokás kendőre kent nyers tojást kötni a sziv fölé. A szentesi ta­nyai részen divik december 13-án a Luca-székének kihelyezése a keresztutra. Nemrég a szentesi kövesut közelében egy keresztutra egy kézikosárt tettek, mindenféle lim-lomokkal megrakva. A tanyai nép világért sem nyúlt volna a kosárhoz, óvatosan kikerülte. Jó lenne gyümölcsérés idején ilyen korakkal rakni körül a dinnye­földeket is, hátha igy nem dézs­málnák meg a gyümölcsöt ?

Next

/
Thumbnails
Contents