Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-27 / 70. szám

2 !}ímí(»•:y mu•Ű«* i3ékúsesaba, 1929 március 27 Harisnya Kesztyű Nyakkendő Uri és női fehérnemű KALAPUJDONSAGOK ESCHEH -S8ÉL AN83RÁSS¥«UT 7 ' szavakkal fejezte ki köszönetét a vármegye területén tapasztalt rend­kívül meleg és bensőséges fogad­tatás felett. Meglepődését tolmá­csolta az alispánnak a jó és hi­bátlan utak felett és leszögezte, hogy olyan jókarban tartott, sima alakon, mint Békésvármegye terü­letén mindenütt, eddigi utjukon még sehol sem jártak. Köszönetet mondott az alispánnak, hogy ilyen kitűnő utakat csináltatott. A közönség ezután a várme­gyeháza közgyűlési termébe vo­nult, ahol ízlésesen megterített asztalok várták a hosszu utazás sok fáradt résztvevőjét. Közel 250 terítékű ebéd következett, amelyen a résztvevők nem győzték dicsérni az ebéd szakácsmüvészeinek íz­lését, ügyességét és tudását. Ebéd közben Kovacsics Dezső dr. kellemes, szellemtől szipor­kázó beszéddel üdvözölte a ven­dégeket, akiknek nevében Shvoy Kálmán tábornok mondott kedves választ. A társaság ezután a legkitű­nőbb hangulatban maradt együtt délután 3 óráig, az indulás idejéig. Az autótábor ekkor útnak eredt és az előirásszerinti startidő be­tartásával tovább folytatta útját Csanádapáca és Hódmezővásár­helyen át Szeged felé. (h. r.) ii A magántíszlviselűK nagysikerű Irodalmi estje (A Közlöny eredeti tudósitása.) Szombaton este tartotta meg első irodalmi estjét a Magántisztviselők Szövetségének helyi csoportja, amely fontos kulturmissziójának első etapját a legteljesebb sikerrel zárhatta le. Az a páratlan és me­leg érdeklődés, amely az irodaimi est iránt széltében megnyilvánult, beszédes bizonysága annak, hogy az efajta nivós előadásokra hatá­rozottan szükség van, mert a kö­zönség szeretettel és megértéssel karolja fel az irodalommal össze­függő dolgokat. Az első ilyen est különösen várakozáson felüli sikerű volt és ebből következtetni lehet az elkövetkező többiére is. Akik nem voltak ott, sajnálhatják az elmaradásukat. Az est Halász József Ady-sza­valataival kezdődött. Halász külön­leges interpretáló képességei kelle­mes benyomást keltettek, mert ki­tűnő felfogásban, átéléses elmélye­désssel és intelligens lélekkel köz­vetítette mondanivalóit és vitte át a lelkekbe Ady örökszép, váteszes szavait. Halászban egy kivételes, erőteljes, kifejező szavaló-tehetsé­get ismertünk meg, akivel még sokszor szeretnénk találkozni a hangversenydobogón. Spitz József Ady-verseket dalolt igen meleg és szimpatikus tolmá­csolásban. Hanganyaga egyene­sen predesztinálja a búsongó Rei­nitz-melódiák közvetítésére. Kísé­retét Ádám Pál látta el finoman és simulóan. Ezután Révész Béla iró felolva­sása következett néhai titáni ba­rátjáról, Ady Endréről. A neves iró a rutin mellett az ember és a jóbarát forró érzéseivel szólaltatta meg intim és szubjektív, de mind­végig lebilincselő érdekességü vallomásait Adyról. „Ady Endre viadala a halhatatlansággal" — ez volt előadásának találó címe; és az iró néhol tömören, néhol rapszodikus hangon mondta el a hatalmas zseni hol reménytelen, hol diadalmas harcait és szélma­lomcsaiáit. Nem ugyan az embe­rekkel és az irodalmi körökkel, hanem a saját erejével, az ön­maga tehetségével, amelyben néha — különösen a párisi nyomorban — erősen kételkedett. Révész Béla az irómüvész ha­talmas erejével, mindvégig lebi­lincselő módon mondta el Ady­nak ezeket a harcait és a meg­értő hallgatóság hatalmas ünnep­léssel köszönte meg a magasszin­vonalu előadást. Befejezésül ismét előadott Ha­lász József néhány Ady-költe­ményt, Spitz József pedig újból énekelt pár Ady-dalt, oly sikerrel, hogy mindkettőjüknek ráadást is kellett adniok. Az irodalmi est rendezéséért a legnagyobb köszönettel kell szólni, mert a magántisztviselők helyi­csoportjának csak hálás lehet mindenki, aki egy-egy ilyen nivós előadás révén közelebbi kapcso­latba jut a magasabb irodalom­mal. (h. r.) ftayy érdeklődés mellett történt meg a téli tanfolyam utolsó önálló vizsgája A tanfolyam alapitóját és 29 éven át volt igazgatóját, ndám Gusztávot melegen ünnepelték (A Közlöny eredeti tudósitása.) Vasárnap délelőtt fél 9 órakor kezdődött a békéscsabai építőipari télitanfolyam növendékeinek záró­vizsgája, mely — mint már meg­írtuk — ezúttal az utolsó önálló vizsga is volt. A tanfolyem a jövő iskolai évben már az általános iparostanonciskolába olvad be. A záróvizsga igen nagy érdek­lődés mellett egészen a déH órákig tartott s azon a kőmives, ács, kő­faragó, szobafestő és mázoló ta­noncok igen szép előhaladásról tettek tanúságot, bizonyságául an­nak a gondos oktatásnak, mely­ben a tanfolyam óraadói sokszor nagy önfeláldozással részesítették a tanoncokat. A záróvizsga végeztével a meg­jelentek meleg ünneplésben része­sítették Ádám Gusztáv műszaki tanácsost, aki ezelőtt 29 eszten­dővel szervezte meg a tanfolyamot s annak az alapítástól kezdve állandó igazgatója is volt. Az ün­neplést Korniss Géza dr. kultur­tanácsnok pompás beszéde nyi­totta meg, aki rámutatott azokra a nagy érdemekre, melyek méltán A magyar kereskedelem fontos célkitűzései 9r. Balkányi Kálmán és Horváth István előadása a Kultúrpalotában (A Közlöny eredeti tudósitása.) Nagyszámú, nivós közönség előtt tartották meg vasárnap délelőtt elő­adásukat a Kereskedelmi Csarnok rendezésében dr. Balkányi Kál­mán, az OMKE igazgatója és Hor­váth István főtitkár a Kultúrpalota nagytermében. Az illusztris előadókat Csillag Ignác, a Kereskedelmi Csarnok társelnöke üdvözölte meleg sza­vakkal. Majd általános éljenzés közben dr. Balkányi Kálmán kez­dette még előadását, elöljáróban megemlítve, hogy mondanivalója bizonyos tekintetben módosult, mert hiszen sokat abból, amit a keres­kedelem amerikai tempójáról elő­adni akart, Békéscsabán már meg­valósítva lát. A helyi kereskedelem organikus nekilendülésének szim­bolikus jele az a gyönyörű szék­ház, amelyet a csabai kereskedők otthonuk gyanánt emeltek. Előadását a magyar kereskedő­társadalom kimagasló harcos ve­zéréről, Sándor Pálról való meg­emlékezéssel kezdte meg, amire az egész hallgatóság lelkes taps­ban tört ki. Sándor Pál, mikor a bolsevisták a börtönbe vetették, egykedvűen fogadta sorsát azzal a kijelentéssel, hogy elvették tőle ál­lását, majd vagyonát, végül a sza­badságát is, de fordított sorrend­ben mindezt rövidesen vissza fog­ják adni. És Sándor Pálnak igaza lett. Előadó szerint ehhez hasonló történt Magyarországgal és a ma­gyar kereskedelemmel is. Elvesz­illetik meg Ádám Gusztávot és rámutatott azokra az eredményekre ís, melyek az ő önzetlen és fáradt­ságot nem ismerő munkássága nyomán ipari kulturánkat gyara­pították. Majd gyönyörű szavakkal szólott az ifjúsághoz, melyek nem­csak az ifjúságot, hanem a hall­gatóközönséget is valósággal el­ragadták. A nagy tapssal jutalmazott be­széd után Kovács Mihály ipartes­tületi elnök intézett elismerő és hálás szavakat Ádám Gusztávhoz, ugyanakkor buzdítván a tanonco­kat lelkes és kitartó munkára. Az üdvözlő beszédekre meghatott han­gon válaszolt Ádám Gusztáv, há­lás szavakkal köszönvén meg a ráhalmozott elismerést s azt áthá­rította munkatársaira. Az igazgató ünneplése után osz­tották ki a tanfolyam legjobb nö­vendékei között azokat a jutalma­kat. amelyeket az iparosmesterek áldozatkészsége igen szép szám­ban és értékben hozott össze. A szép záróvizsga a Himnusz eléneklésével ért véget. tett pozíciójának visszaszerzésére | azonban már megtörtént az első i lépés: a főváros idegenforgalmá­: nak kifejlesztése. Ezt követnie kell a vidéki városok és gazdasági cerit­' rumok megerősödésének. A vidéki | kereskedelem kifejlesztése fontos feltétele az egészséges nemzetgaz­| dasági életnek, amire az amerikai ! városok példáját hozza fel. Végül rövidesen meg kell hoznia az idő­nek azt is, hogy a magyar keres­i kedelem visszaszerezze a Balká­: non azt a pozíciót, amely őt rá­i termettségénél, szakavatottságánál 1 és földrajzi helyzeténél fogva meg­illeti. Ezután vonzó és érdekes pél­dákban mutatta be az amerikai kereskedelem nagyvonalú arányait, leleményességét, főleg pedig racio­nizált voltát. Figyelemreméltó, hogy az amerikai kereskedelem irányító és vezető helyein igen sokszor ta­lálkozni magyarokkal. Mindez azt mutatja, hogy a magyar kereske­dőben megvan minden képesség üzletének kifejlesztésére, de ide­haza megakadályozzák benne gaz­dasági és gazdaságpolitikai gátlá­sok. Ezután Horváth István, az OMKE főtitkára szólalt fel. Rendkívül frap­pánsan olyan területhez hasonlí­totta a magyar közgazdaságot, ame­lyet élfető és kiegyenlítő Golfára­mától fosztottak meg akkor, ami­kor a szanálás óta a rendkívüli adóterhekkel egyre inkább elvon­ják tőle a tápláló és éltető pénz­forgalmat. Foglalkozott a szövetke­zeti kérdéssel, amelyet meg kell végre ugy reformálni, hogy a szö­vetkezetek csak tagjaikat szolgál­hassák ki s ne legyenek az adó­zók pénzéből támogatott konkur­rensei a kereskedőknek. Rámuta­tott a kartelek, főleg a vas- és szénkartel árdrágító hatására, amely alatt sorvad az egész gazdasági élet. A kereskedelemnek képesí­téshez való kötése olyan veszedel-" meket rejt magában,amelyeka meg­lévők egzisztenciáját még inkább aláássák. Sürgette a házalás szi­gorú megrendszabályozását és a kirakodó vásárok fokozatos leépí­tését. Végül optimizmusra sarkalta a kereskedőket, mert a pesszimiz­mus, ha indokolt is, csak gyorsítja a katasztrófát. Zajos tetszésnyilvánítások fogad­ták Horváth István érdekes fejte­getéseit. Csillag Ignác társelnök a Kereskedelmi Csarnok és a hallga­tóság nevében köszönetet mondott az előadóknak, akiket a közönség lelkes ünneplésben részesített. Jé estéti Az elmúlt esztendőben Békés­megyében 3157-en kötöttek házas­ságot. Ha igy haladunk, akkor a közel jövőben sok-sok embert gond­nokság alá kell helyezni. * Az egyik külföldi gyárban olyan hatalmas porszivógépet létesítettek, mellyel pillanatok alatt egész utca­sort lehet por mentesíteni. A bacil­lusok országos kongresszust tar­tottak és tiltakoznak a porszívó­gépek terjesztése ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents