Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-22 / 67. szám

2 BÜKt*.* Békéscsaba, 1929 március 22 rája. Le ke!! vonnunk azí a tanul­ságot, hogy félre kel! dobnunk a gyűlölködést és közelednünk kell egymáshoz a megértésben, ha nem is a feledésben kelj megbocsájta­nunk egymásnak. Álljunk egymás mellé a nagy nemzeti gondolat szolgálatába és ha ez megtörténik, bizakodással nézhetünk a magyar jövő elé. A nagy ovációvá! fogadott be­széd után áttértek a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Ángyán Béla dr. részt veit Békés március ÍS-iki ünnepélyén (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint már megirtuk, a békési vá­lasztókerületnek mindkét községe: Békés és Mezőberény is felkérte országgyűlési képviselőjét, Ángyán Béla dr. igazságügyi államtitkárt a kerületbe való leutalásra és a sza­badság nagy napja méltatására, az ünnepi beszéd tartására. Ángyán Béla dr. eleget is tett választó­kerülete meghívásának s f. hő 14-éri délután megérkezett Békésre, hol Moldoványi János főszolgabíró vendége volt. Március 15-én d, e. 10 órakor folyt le a szép ünne­pély, a reggeli istentisztelet után a hősök emlékszobra előtt, melyet többezer főre menő hallgatóközön­ség vett körül. Festői látványt nyúj­tott a szépen feldíszített emlék­szobor környezete, a felvonuló magyarruhás lányok, cserkészek, leventék, vitézek, a közönség, a járás vezetősége, egyesületek, tes­tületek által körülövezve. Az iparos dalárda hazafias énekszámait vál­tozatossá tették Tiba András ref. hitoktató és Nagy Lajos ref. segéd­lelkész által mély átérzéssel elő­adott költemények. Az ünnepély kimagasló pontja volt Ángyán Béla dr. hatalmas szónoki erővel elmon­dott, ízig-vérig hazafias beszéde, melyből kiemelkedett a Nagy­magyarország utáni, sóvárgás a revízió gondolata. Március 15-én délután Ángyán Béla dr. kerülete másik községét — Mezőberényí — kereste fel, Moldoványi János főszolgabíró s több békési vezető egyéniség kísé­retében s ottan is nagyszabású emlékbeszédet mondott. Este meg­jelent a mezőberényi polgárság ál­tal rendezett közvacsorán. Március 16-án este rendezték a békési társaskörök szokásos évi március idusa emléki közvacsorá­jukat, — egy nappal elhalasztva — hogy azon képviselőjük is jelen lehessen. Ángyán Béla dr. fel is kereste Békésen mindazon egye­sületeket s köröket, melyek meg­hívták, igy az állami tisztviselők (vasutasok) körét, gazdakört, pol­gári kaszinót, mindenütt az üd­vözlő beszédekre válaszolt. Már­cius 17-én mintegy 40 egyént fo­gadott s hallgatta meg kérésüket. Aznap délután utazott vissza Buda pestre. Csicserini is száműzték London, márc. 21. A Daily Mail irja, hogy Stalin Csicserint szám­űzte Oroszországból. Csicserin most Németorszában tartózkodik. Azért száműzték, mert azt a poli­tikát folytatta, hogy Oroszország hagyjon fel a külföldi intenzív kommunista propagandával. Wasársiap lesz az építőipari ^ tan* folyam utolsó önálló vizsgája Ádám Gusztáv. a 29 évvel ezelőtt szervezett tanfolyam igazgatója az évzáró vizsgára meghívta az érdeklődő közönséget (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai építőipari téli tan­folyam március 24-én, vasárnap délelőtt tartja meg utolsó önálló záróvizsgáját. A 29 évvel ezelőtt általa szervezett íanfolvam igazga­tója azóta is Ádám Gusztáv mű­szaki tanácsos volt egészen a mai napig. A tanfolyam kulturális ered­ményeiről legékesebben tanúskodik a csabai építőiparnak országos vi­szonylatban legmagasabb nivója és az a fokozatos fejlődés, mely a lefektetett alapokon csak természe­tes jelenség. Az a nagy szeretet, mellyel ezt a tanfolyamot Ádám Gusztáv fejlesztette s az a rend­szeres és szakszerű, sőt mondhat­nánk teljesen szakszerű oktatás­mód eredményezte a csabai építő­ipar nagyszerű emelkedését. Vissza­emlékezve a nemrég rendezett ta­nonciskolái kiállításra, melyen a vármegye minden részéből részt­vettek, nyugodt lélekkel és elfo­gultság nélkül állapíthatjuk meg, hogy a békéscsabai építőipari tan­folyam kiállított anyaga egy teljes fokozattal állott felette a többinek. Amikor tehát megemlékezünk a tanfolyam utolsó önálló záróvizs­gájáról, nem mulaszthatjuk el az alkalmat őszinte elismerésünknek kifejezést adni Ádám Gusztáv mű­szaki tanácsosnak, akinek nevéhez és az ő szeretettől áthatott mun­kásságához fűződik a tanfolyam eredményein keresztül a csabai építőipar mindenki állal elismert nagy és állandó fejlődése. Á csabai épitőipari tanfolyam eddig, mint ismeretes, az általános iparos tanonciskolától független igazgatás alatt működött. A kul­tuszminiszter rendelkezése főként az egységes igazgatás és egységes tanterv előnyei miatt az épitőipari tanfolyamot az 1929—1930. iskolai évtől kezdődőleg egyesitette az ál­talános iparos tanonciskolával. A miniszteri rendelet alapján meg­marad ugyan az építőiparos tanon­cok számára az a kedvezmény, hogy az oktatás csak az építőipar téli szünete alatt öt hónapra ter­jed ki, azonban ugy, hogy a rövid idő alatt is ugyanolyan óraszám alatt történjék az oktatás, mint a többi szakmabeli tanoncoknál. Tekintettel arra, hogy az általá­nos iparostanonciskola igazgatójá­ban, Uhrin Károlvban olyan tan­férfiu áll az egyesitett iskola élén, aki hosszú igazgatói működése alatt elsőrangú képességekről tett tanúságot, minden okunk és jogunk meg van arra, hogy az építőiparos­tanoncok jövőbeli oktatásától csak ujabb eredményeket és egy ujabb fejlődést várjunk. Az épitőipari tanfolyam vasár­napi záróvizsgájára, melyen érte­sülésünk szerint résztvesz Szent­kereszthv Tivadar tanfelügyelő is, Ádám Gusztáv meghívta a város érdeklődő közönségét. A vizsga az iparostanonciskola épületében lesz. A Sárrétnek a közforgalomba való bekapcsolása motorjáratok nélkül alig képzelhető el (A Közlöny eredeti tudósítása.) Régi panasza már a békéscsabai, sőt a békésmegyei gazdasági kö­röknek az, hogy a gazdasági élet egyik elengedhetetlen velejárója, a közlekedés nemcsak hogy nem ki­elégítő, hanem számtalan reláció­ban nagyon rossz. A vármegye néhány viszonylatában egészen rö­vid, alig 50—60 kilométeres távol­ságok megjárása még mindig egy teljes napot vesz igénybe, ami nemcsak gazdasági, hanem szociá­lis szempontból is lehetetlen álla­pot. A vármegye közönsége, de íMnM lifétflillÉF 8 kézizálog osztálya Telefon 118. folyósít 228 A csabai ICereskedelmi üsarnok a vasutközlékedés megjavítását kéri legtöbbször Békéscsaba kereske­delmi érdekeltségei már számtalan­szor tettek lépéseket abban az irányban, hogy a MAV a vonat­járatokat s ezzel kapcsolatban a menetrendet vegye revízió alá és a menetidők megváltoztatásával, valamint uj vonatpárok beállításá­val tegyen eleget az érdekelt kö­zönség kívánságainak. A MAV azonban ezekre a kérésekre rend­szerint csak különböző kifogások­kal élt, vagy ígéreteket tett, melye­ket azonban mai napig sem vál­tott be s csak nagyon jelentéktelen zálogkölcsönöket j mindennemű arany-, ezüst­és ékszertárgyakra mértékben enyhített a mizériákon azzal, hogy egyes vonatok indu­lási, vagy érkezési idejét néhány perccel eltolta. Most aztán újból aktuálissá válik a kérdés és pedig egy egész gaz­dasági terület hangos panaszai folytán. Ez a vidék a Sárrét, mely a vonatközlekedés hiányát a mai leromlott gazdasági viszonyok kö­zött kettőzött mértékben sinyli meg. A békéscsabai Kereskedelmi Csar­nok maga is teljes tudatában lé­vén a sárrétiek panasza jogossá­gának s miután a Sárrétnek a köz­forgalomba való bekapcsolása úgyis gazdasági programjának egyik sarkalatos pontja, ma be­advánnyal fordult a városhoz azzal a kéréssel, hogy a város tegyen lépéseket a MAV-nál a menetrendi beosztás megváltoztatása tekinte­tében. Beadványában kifejti a Ke­reskedelmi Csarnok, hogy a vár­megye gazdasági életére nézve olyannyira fontos utas- és áruköz­lekedés megjavítása csak a szom­szédos forgalomban gyors- és sürü járatú motoros közlekedés beállí­tásával érhető el. A Kereskedelmi Csarnok hasonló kérésére a MAV két évvel ezelőtt, sőt a mult év­ben is már megígérte ezt, azon­ban, sajnos mind e mai napig, igéretét nem váltotta be. Pedig a motorjáratok beállítása most már elodázhatatlanul szükséges, külö­nösen a Sárrét gazdasági életének fellendítése érdekében, mert elkép­zelhetetlen az, hogy a Sárrét bár­mely községéből a Békéscsabára, vagy Gyulára való oda- és vissza­utazás egy teljes napot vegyen igénybe. Ennélfogva azt kívánja a Kereskedelmi Csarnok, hogy a Gyula Békéscsaba -Gyoma Dé­vaványa — Szeghalom Vésztő — Köiegyán—Gyula körforgalmi vi­szonylatban legalább két ujabb motorpár állittassék forgalomba ugy, hogy Békéscsabára érkezzzen a motor reggel és délben s innen induljon vissza délben és este. Nem lehet tudni, hogy milyen jóakarattal fogja a MAV kezelni a Kereskedelmi Csarnok kérését, az azonban bizonyos — ha azok egy pillantást is vetünk a térképre —, hogy a Csarnok által kért motor­párok forgalma milyen messze­menő gazdasági fellendülést ered­ményezne, amellett, hogy csak be­állítását a közönség jogos érdekei is már régen megkövetelték. Vasárnap délelőtt lesz dr. Balkányi Kálmán előadása Lapunk tegnapi számában már megirtuk, hogy a magyar keres­kedő társadalom vezérférfiai, dr. Balkányi Kálmán, az OMKE igaz­gatója és Horváth István főtitkár vasárnap előadást tartanak Békés­csabán. Az előbbi Chicagótól— Békéscsabáig cimen amerikai ta­pasztalatainak nálunk is haszno­sítható eredményeiről fog beszá­molni, utóbbi pedig Közgazdasági áramlatok cimen a mai válságos gazdasági élet aktuális problémáit veszi boncolóra. Minthogy az előadás iránt nem­csak Békéscsabán, de környékén is mind a kereskedők, mind az iparosok és más foglalkozásúak kö­rében igen nagy érdeklődés nyil­vánul meg, a Kereskedelmi Csar­nok indíttatva érezte magát, hogy az előadást nagy befogadóképes­ségű teremben rendezze. Ezért az előadást a Kultúrpalota nagyter­mében fogják megtartani és pedig vasárnap délelőtt 10 órakor. Be­lépés díjtalan és minden érdeklő­dőt szívesen látnak.

Next

/
Thumbnails
Contents