Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-15 / 62. szám

BtfRÍKWTO-m IKftöLO'Tf Békéscsaba, 1929 március 15 500 pengői, mig Medgyesbodzás községnek egyáltalán nem kell áram. Újkígyós 150 égő helyett csak 80-at, Királyhegyesnek nenri kell, Ferencszáliás csak 4 lámpát akar, Klárafalva 6-ot. Kövegy 30-at. Ószentiván csak 20-at s azt is díjtalanul. Pitvaros pedig 24 lámpát vállal. Igen élénk vita tárgyát képezte a visszatérítési dijak kérdésének rendezése. A vállalkozó villanyteleptől ugyanis a terv úgynevezett visszatérítési dijakat követel, melyekből a községek közvilágításukat fedeznék. Ez a megoldás igazságtalan, mert igy a község egész világítását a magánosok fedeznék. Vangyel Endre dr. azt kívánja, hogy a tervnek a községek közvilágítására vorjatkozó túlzott megáitapilásait vegyék revízió aló s ne visszatérítési, hanem annuiiásos alapon köttessék megállapodás. Verebélyi László szerint a kívánalmak teljesíthetők s evégből azt javasolja, hogy a pályázók kétféleképen, visszatérítéses és annuitásos alapon tegyenek ajánlatot. Egyébként is a tervet a helyi viszonyoknak megfelelően bármikor lehet módosítani, miért is azt javasolja, hogy tervezetét valamennyi érdekelt községnek adják ki. Amint látható, a községek világítása valószínűleg kisiklik a csabai villanytelep kezéből, miután értesülésünk szerint Verebélyi terve már magában véve is a Salgó akciójára alapíttatott s kétségtelennek is tartjuk, hogy a Salgónak gazdaságosság szempontjából könnyebben is fog sikerülni a vállalkozás, mint Csabának. Ugyanis mig a községek világítása a Salgó nagyszabású áramszállitási tervének csak egy szükségszerűen bekapcsolandó jelentéktelen részletkérdése, addig Békéscsabának egy mindenképen nagy teherrel és igen kis előnnyel járó vállalkozása lenne. 93 Janika nem bűnös... Janika nem • m tí Miklya Já»os testvérgyiikossági bűnügyének főtárgyalásst — 'A gyulai törvényszék bünfetötanácsa Békéscsabán — Az izgága, rassz fivér halála a biróság előtt (A Közlöny eredeti tudósitása.) A mult év augusztus 1-én este 9 óra tájban véres tragédia játszódott le id. Miklya Pálnak békéscsabai. Bakucz-portán levő házában. Miklya egyik fia, Miklya János biztosi tóintézeti vezértítkár, rövid dulakodás után, amelyet izgatott szóváltás előzött meg. revolverével egyetlen lövéssel agyonlőtte öccsét, a 27 éves Miklya Endre tanítót. A testvérgyilkosságot hosszas, évekig tartó családi viszálykodás előzte meg, amely az izgága, durva viselkedésű, összeférhetetlen természetű tanító miatt dúlt és amelynek a családi béke' megbontója végre is áldozatául esett. Miklya Jánost a testvérgyilkosság után letartóztatták és átadták az ügyészségnek, ahonnan augusztus 28-án biztosíték ellenében szabadlábra helyezték. Főtárgyalás Békéscsabán A bűnügyben csütörtökön tartotta meg a főtárgyalást a gyulai törvényszék büntető tanácsa, amely kiszállt Békéscsabára, a tanuk nagy száma miatt. A tárgyalást a városháza kistanácstermében tartják. A tanács elnöke Ungváry János dr., szavazóbirák Paulinyi Lajos dr. és Bazsó Gábor dr. A vádhatóságot Zöldy Miklós dr. ügyész képviseli. A vádlottat borray Lajos dr. védi. A főtárgyalás megnyitása után az elnök ismertette a vádiratot, amely erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolja Miklya Jánost, amit azáltal követett el, hogy 1928. augusztus 1-én öccsét, Miklya Endrét, mivel anyjukat durván szidalmazta, őt magát pedig megtámadta, pisztolylyal hasbalőtte és ezáltal megölte. Nem érzi magát bűnösnek Miklya János vádlott az elnök kérdésére kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Higgadtan, értelmesen mondja el a véres eset lefolyását. Az utóbbi időben feleségével egy házban lakott a szüleinél. Ez ketíős ház, amelynek közös udvara van, amelyben a két épület szemben áll egymással. A családban békés egyetértés volt mindaddig, mig öccse, Endre, aki tanítóskodott, mindenhonnan ki nem cseppent az állásaiból és haza nem költözködött. Endre goromba, izgága, kötözködő természetű volt, ami akkor kezdődött, hogy beállt vöröskatonának és rosszabbodott, amikor elvált a feleségétől. Sok adóssága volt, ivott, kártyázott, sokszor hamisan is. Minden családtaggal szemben állandóan durván viselkedett, pláne ha nem kapott pénzt. Az utóbbi időkben már azt hitték, hogy megzavarodik, különösen amikor olyan kijelentéseket tett, hogy egyszer majd megöl mindenkit, hiszen baja ugy sem történhetik. Szüleit állandóan pénzért zsarolta és ha nem kapott, ruhákat vitt el, elzálogosította és a pénzt elitta. A felbomlott eljegyzés miatt A baj akkor lett a legnagyobb, amikor augusztusban eljegyzést akart tartani. Édesanyjuk délután pénzt adott Endrének, hogy vásároljon cukrászdái süteményeket, amiket majd elvisznek az eljegyzésre. Anyjuk megkérdezte, hány órakor lesz az eljegyzés. Endre erre ok nélkül rettentő dühös lett, a pénzt földhöz vágta, majd elrohant hazulról. Estefelé ment csak haza, akkor rátámadt anyjára és a legocsmányabb szavakkal szidalmazni kezdte. Az anyja bemenekült előle a saját lakásába és ott meghúzta magát. Endre pedig bement a szobájába és ott levetkőzve, lefeküdt. Az öccs e durválkodásai miatt Miklya Pál elindult hazulró 1, hogy rendőrt kerítsen, mivel nem mertek a házban megmaradni. Alig ment el, Miklya János kiment az udvarra, ledobta ruháit és egy hordóban megfürdött. Ezután a feleségével és az anyjával leült a veranda lépcsőjére, ahol hallgattak és szomorkodtak. Egyszerre csak megjelent a házuknál egy ismeretlen fiatalember. Miklya János, aki az udvaron tartózkodott, elébe ment, mire ez bemutatkozott, hogy Draskóczy Béla, a menyasszony bátyja és Endréhez jött, aki őt a cselédjük utján Ievélileg hivatta. — Ne menjen most be — intette János — mert olyan állapotban, hogy mindnyájunkat meg akar ölni. Draskóczy mégis bement, de rövidesen eltávozott. A család erre bement a lakásba, de János künn maradt, hogy megvárja édesapját, aki rendőrért ment. Amint álldogált az ablakjuk előtt, egyszerre csak alsóruhában kijött az öccse a sötét udvarra. Az első szava ez volt hozzá: „Mindnyájatokat kiirtalak!" — Megölöm azt a vén kutyát! Tébolydába akarnak záratni ? Te is annak a pártján vagy ? Még ma éjjel felgyújtom mind a két házat... Mindnyájatokat kiirtalak! A vádlott elmondja, hogy csitítani próbálta az öccsét, de ez hirtelen ökölbeszorított kézzel, eltorzult arccal nekirohant. Ökleivel le akarta sújtani. 0 rákiáltott: — Állj 1 Aztán, nem is tudja, hogyan, eldördült a lövés. Endre a Írásához kapott, megtántorodott, aztán sarkonfordult és kirohant az utcára. Elnök: Hát ölni kellett? Nem birta volna legyűrni ? Vádlott: Három-négy olyan sem, mint én. Futballista volt, atléta, birkózó 1 A' vádlott ezután az elnök kérdéseire eseteket mondott el fivére jellemzésére. Egyszer például Kondorosra mentek disznótorba. Ott Pál nevü bátyja panaszkodott neki, hogy Endre sokkal tartozik neki, de még arra sem érdemesiti, hogy mentegetőznék, pedig igy ő elengedné neki a tartozást. Szólt emiatt az öccsének, aki hirtelen dühös lett, megrohanta őt és meg akarta verni, majd amikor a felesége közéjük állt, tehetetlen dühében végigköpte őt. Pál bátyjára ebből kifolyóan kést is fogott. Elmondja még, hogy öccsét állandóan pénzzel segélyezte, sőt amikor tavaly vőlegényjelölt volt, a ruháiból is adott neki, hogy a leány előtt csinosabban mutatkozhassék. ,A fegyverszakértő véleménye A bíróság a vádlott hihallgatása után a fegyverszakértőt, Scherer Ernő gyulai fegyvermestert hallgatta ki. Elmondja, hogy a belga gyártmányú, 6'36 cm. kaliberű, vontcsövű ismétlőpisztoly 15—20 lépésig 50 cm. körben biztosan talál és 10 lépésről átüti a 2 cm. vastag deszkát. A pisztolyban minden golyó be volt rozsdásodva, ami a repülés erejének 20 százalékát elveszi a golyóktól. Az édesanya a fiáról Miklya Pálnét, a vádlott édesanyját hallgatták ki ezután. A tótul elhangzó vallomást Paulinyi biró tolmácsolja. Elmondja, hogy Endre fia többször volt rossz, mint jó. Ha ittas volt, akkor vadember volt s még rosszabb lett akkor, amikor elvált a feleségétől. Családtagjait sokszor fenyegette agyonütéssel, sokszor zsarolta őket pénzért, amit aztán italra költött. Egyszer, amikor nem tudtak neki pénzt adni, megöléssel fenyegette meg az egész családot, mire ők elmenekültek a lakásból és az egyik szomszédnál rejtőztek el. A gyilkosság napján azért vesztek össze, mert ő megkérdezte a fiától, hány órakor menjenek az eljegyzésre. Ekkor ocsmány szavakkal illette őt és azzal fenyegette meg, hogy olyasmit csinál vele, ami miatt egész Csaba csodálkozni fog. Ezt megelőzően két hónapig a kórházban volt, ahol a fejével kezelték, mert otthon már nem bírtak vele. Például 160 pengős ruháját eladta 20 pengőért, egy 80 pengős kabátját pedig 2 pengőért. A vágóhídon literszámra itta a vért... Forray védő kérdéseire a tanú elmondja, hogv Endre fiának több tanítói állásából duhajkodásai, verekedései, korcsmázásai és piszkos adósságai miatt kellett távoznia. Egyszer, amikor ő intette, kést fogott rá, majd a kést utána dobta, ugy hogy az a falban, mellette állt meg. A fia a vágóhídon literszámra szokta inni a vért, amint a frissen leölt állatból kiömlött. Id. Miklya Pál, a vádlott atyja hasonló értelmű vallomást tesz. Hü képet fest az elhunytról, aki a család állandó réme volt. Mindenhol részegeskedett, rossz társaságokba keveredett, adósságokat csinált, váltókra vett fel pénzt, hogy ihasson. Tanítói buzajárandóságát előre eladta, a pénzt pedig elitta. Rövid szünet után a biróság folytatja a tanúkihallgatásokat. Fülöp Nándor rendőrfelügyelő elmondja. hogy 1926. húsvéthétfőjén a körgáton verekedést látott. Odamenet látta, hogy 4—5 parasztlegény Miklya Endre tanifót ütlegeli. aki sértő módon viselkedett. Igazolásra szólította fel. mire durván felelt és igy igazolta magát: — X. Y. vagyok. Semmi köze hozzá 1 Miklya Jánosné, a vádlott felesége részletes vallomást tesz a végzetes este eseményeiről. Szintén sötét képet fest az elhunytról. A lövés után a férje betántorgott a szobába és elájult. Ö elvette tőle a pisztolyt, mivel félt, hogy az ura kárt tesz magában, az alig hogy magához tért, kivette a nő kezéből, mert attól tartott, hogy felesége megöli magát. — A testvérek között különben a legjobb viszonv volt — mondta •— Jani a második apja volt az öccsének... Ezeknél a szavaknál vádlott lehajtja a fejét, egész teste remeg, az arca eltorzul és elvörösödik, a szemeiből patakként ömlenek a könnyek. „Janika nem bűnös!" Gazda Mártonné, Miklyáék szomszédja, elmondja, hogy a meggyilkolt az utcán az ő házuk előtt roskadt az árokba. Ö kiszaladt, ecetet vitt és azzal kezdte élesztgetni. Amikor magához tért, haldoklásában ezeket mondotta: — Janika nem bűnös... Janika nem hibás... Csak véletlen volt! Vádlott hirtelen előrehajolt, a fejét két tenyerébe hajtotta és görcsösen zokogott. A tanú még elmondja, hogy Miklya Endre nem volt egészen normális ember, italos volt, a bátyja sokszor fizetett érte korcsmai adósságokat. llovics Jánosné elmondja, hogy a kérdéses alkalommal a tanitó egy liter bort ivott meg a vendéglőjükben, szódával, majd igen izgatottan elsietett. Tőre Piroska, Miklyáék cselédleánya, Draskóczy Elza és Draskóczy Béla vallomása után a biróság a tárgyalást délután 1 óra után félbeszakította és folytatását 3 órára halasztotta.