Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-14 / 61. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1929 március 14. Csütörtök 56-ik évfolyam, 61-ik szám ESME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Tiszteletreméltó komolyság A legutóbbi alispáni jelentés ál­lapítja meg, hogy a nyomasztó gazdasági helyzetet, a keresetnél­küliséget, pénztelenséget és nél­külözést a mezőgazdasági munká­sok a jobb jövő reményében tisz­teletreméltó komolysággal viselik. Ez a jobb jövőben való biza­kodás és a zokszó nélküli komoly­ság látszólag valóban jellemzője az egyre kétségbeejtőbben súlyos­bodó, nehéz időknek. De enged­tessék meg viszont nekünk meg­jegyezni, hogy csak látszólag. Hi­szen sanyarú helyzete ma nem­csak a földmunkásságnak van. A kézműves, a kereskedő, az iparos és a kisbirtokos társadalomra ép ugy rázudult a nyomorúság és bizony, nem egy eset van, amikor már a betévő falatra sem futja. És -ezek is hangtalan komolysággal viselik keresztjüket. Remélni? Le­het, hogy sokan, vagy a legtöbben reménykednek, hiszen akik már a reményt is feladták, azok csakis az öngyilkosok szomorú statiszti­káját gyarapíthatják. De bízni ? Mi­ben? A földi hatalomban? Aligha. Bizni ma már csak Istenben lehet. Mert ha a ténymegállapítás he­lyes és találó is az alispáni jelen­tésben, nem vagyunk benne egé­szen biztosak, hogy a nyomorgó munkásság és kispolgárság hang­talanságának a tiszteletreméltó, ko­moly s hovatovább emberfeletti türelmesség és transzcendentális bizakodás volna a motívuma. Ta­lán része van ebben annak a fásultságnak, közömbösségnek, el­esettségnek is, hogy hiába min­den sirás, minden panasz, minden kétségbeesett könyörgés, a falra­hányt borsó úgyis visszapattan. Nem is beszélünk a földmunká­sokról, akiknek nem adatik meg a hely és az ut, hogy mai életük keservét egy-egy zokszóban fel­színre hozzák. De ott vannak a kispolgári érdekszervezetek. Ott vannak a gazdák, iparosok, keres­kedők testületei, amelyek éveken keresztül hiába sürgették a köz­terhek csökkentését, a gazdasági élet reorganizálását s az egész állami és közigazgatási moloch­apparatus leegyszerűsítését. Hiába. Es ma már belefáradtak, belerok­kantak. Lassankint kezd az egész életküzdelem ugy is minden mind­egy lenni. A teherhordó állat fel­nyög a terhek alatt. De ha még tovább rakják, összeroskad. Hang­talanul. A román régenstanács jóváhagyta a sanremói határozatokat Bukarest, márc. 14. A régens­tanács jóváhagyta az optánsügy­ben hozott sanremói határozatokat. Ez a tény a kormány pozíciójának erősbitését jelenti. Ankét volt az igazságiigyminiszteriumban a polgán és büntetőjogi eljárások reformja ügyében A törvényjavaslat parlamenti tárgyalására csak ősszel kerülhet sor Budapest, március 13. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától) Az igazságügy-minisztériumban ma ankétet tartottak a polgári és bün­tetőjogi eljárások reformja ügyében. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter kijelentette munkatársunknak, hogy a reformjavaslat tárgyalására leg­feljebb csak ősszel kerülhet sor s az ankéten is tulajdonképpen csak az előkészítés munkálatainak meg­állapításáról volt szó. A legfőbb és mélyreható kér­désekben az ügyvédi kar és a bíróság között teljes volt az össz­hang, annál is inkább, miután senki sem kiván a szükséges mér­téken túlmenő reformokat a pol­gári és büntetőjogi eljárásokban, hanem kizárólag a felügyeleti jog tisztázására és néhány novelláris módosítására fog szorítkozni az egész reformjavaslat. Beüiíen tehermentesíteni akarja a Házat a wálaszfók „csip-csup iigyei"-től A képviselőket terhelő lokális jellegű ügyek elintézését a városokra és a vármegyékre szeretné bizni Budapest, március 13. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától) Wekerle pénzügyminiszter expo­zéja rekordközönséget vonzott a Házba, ahol évek óta nem ta­pasztalt tömegű képviselő jelent meg. A minisztert a folyosón is ünnepelték a kormánypárti kép­viselők és érdeklődtek nála, mikor fog a javaslat tárgyalásához a pénzügyi bizottság. A miniszter ezt megbeszélte Kenéz Béla elő­adóval, aki aztán arról igy nyilat­kozott : — Keddre hívjuk össze a bizott­ságot, amely elsősorban a házadó­mentességet fogja tárgyalni. A többi ugy kerül sorra, ahogy a javaslat egyes részei a nyomdából kikerül­nek. A bizottság a költségvetés tárgyalását a jövő héten kezdi meg. A folyosón egyébként érdekes közigazgatási vita is volt, amely­nek során a képviselők nagy szám­ban vették körül Bethlen minisz­terelnököt. Bethlen ugyanis kifo­gásolta, hogy a képviselők a par­lamentbe hozzák azokat a csip­csup ügyeket, amelyekkel válasz­tóik felkeresik őket. A miniszter­elnök ezzel az interpellációkra gondolt, de azokra a felszólalá­sokra is, amelyeket a lokális ügyek megvitatásával töltenek ki. A mi­niszterelnök kijelentette, hogy a képviselőket ezen a téren teljesen tehermentesíteni kell, az ilyen ki­sebb, lokális természetű ügyeket a városi és vármegyei törvény­hatóságokra kell bizni. Ezáltal a képviselőknek és a Háznak sok ideje maradna meg az országos ügyek intézésére. A képviselők ezután a kérdés gyakorlati keresztülvitelét beszélték meg. Csák Károly, a javaslat elő­adója sürgős intézkedést hangoz­tatott, amelyet novelláris uton kel­lene megoldani. A miniszterelnök erre kijelentette, hogy a kérdés fontos és ezért alapos megfonto­lást kiván, de rövidesen a Ház előtt foglalkozni kiván a megoldás kérdésével. i i W^ WtfWWW M^^^ A házadómentességről szóló törvényjavaslat rövidesen a Ház elé kerüt Wekerle beterjesztette a jövő évi állami költségvetést A képviselőház folytatta a közigazgatási javaslat vitáját Budapest, március 13. A Ház mai ülését 10 óra 8 perckor nyi­totta meg Almásy László elnök. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat első szónoka Vi­czián István volt, aki történelmi visszapillantást vetett közigazgatá­sunk múltjára, hangoztatva, hogy nem áll meg az a vélemény, amely szerint a múltban közigazgatásunk­ban ázsiai állapotok uralkodtak volna. A jó közigazgatás nem attól függ, hogy milyen a szerve­zet, hanem, hogy milyen emberek hajtják végre. Az ősi vármegyei rendszer szent és sérthetetlen lé­nyegét abban látja, hogy miként a múltban a főispán, a vármegye és kormányhatalom egymástól el­különítve, teljesen függetlenül és minden befolyástól mentesen mű­ködhessenek. Jogi szempontból megengedhetetlennek tartja, hogy az alispán hatásköréből a főjspán javára bármit is elvegyenek. Éppen ezért 86-os törvényeinket nem saj­nálja, mert bennük igen sok a germán elem. Wekerle Sándor pénzügyminisz­ter a képviselőház mai ülésén nyújtotta bs az 1929—30 évi állami költségvetést. A költségvetés adatai szerint az állami közigazgatás összes kiadásai 920.8 millió pen­gőt, összbevételei pedig 823 millió pengőt tesznek ki. A felesleg tehát 2.2 millió pengő. Az állami üze­mek kiadásai 507.9 millió pengőre rúgnak, bevétele pedig 509.2 millió pengőt tesz ki. A felesleg 1.3 millió pengő. Tehát az összkiadások 1.428.7 millió pengő, az összbevé­telek pedig 1.430.2 millió pengőt tesznek ki. A költségvetés mér­lege eszerint 3 72 millió pengő felesleggel zárult. Az állami köz­igazgatás kiadásai között aznnban 30 milliárd pengő, az állami üze­mek kiadásai között pedig 18.7 millió pengő, összesen tehát 48.7 millió pengő van beruházásra előirá­nyozva, ugy, hogy a költségvetés feleslege tulajdonképpen 52.2 millió pengő. Budapest, márc. 13. Wekerle Sándor pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy a házadó mentességé­ről szóló törvényjavaslat még ezen a héten elkészül és a javaslatot a legrövidebb időn belül a képviselő­ház elé terjeszti, mert nagy súlyt fektet arra, hogy a javaslat minél előbb törvényerőre emelkedjék és igy halékonyan szolgálhassa az építőipar fellendítését. Megtalálták Munkácsynak egy Csabán festett eddig ismeretlen képét Prága, március 13. (MTI) A Ve­cserni Liszt értesülése szerint Prá­gában egy tót festő birtokában levő Munkácsynak egy értékes fest­ményére bukkantak. A kép egy békéscsabai parasztcsaládot ábrá­zol. A kép megszerzéséért már is megindult a harc és a német mű­vészkörök 25 ezer márkát igérn"5 érte. A lap felszólítja a cseh kor­mányt, hogy biztosítsa a köztár­saság számára a festményt.

Next

/
Thumbnails
Contents