Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-08 / 6. szám

t ékéscsaba 1929 január 8 01 SfflUEfó 5 (A Közlöny eredeti tudósítása.) Elsárgult, poros aktákból néha az let legmegrázóbb tragédiáit áshatni i és sokszor a szűkszavú törté­ieti feljegyzésekből iró tollára mél­5, megindító esetek körvonalai bontakoznak ki. Ilyen megható tör­énetet jegyez fel a história Tóth Miklós vésztői református lelkész­ől is, ki a török hódoltság ziva­aros napjaiban a kálvária útját árta végig roskadozva. 1686-ban történt, hogy a szoron­gott török Szentest felégetvén, a /észtőről odakerült ref. lelkészt, 'athy Miklóst is rabságba ejtette zépséges nejével, szül. Turbucz vatalinnal s kis fiával együtt. Mindnyájukat török földre hurcol­ák, a papot súlyosan megvasalva, 'athy Miklóst, mint rabszolgát, egy Jőkelő török ur vásárolta meg, lejét és fiacskáját pedig egy má­ik főur. A lelkészt Körös városa Liváltotta a fogságból. A súlyos >éklyók lábát nyomorékká tették, hazatérve mindenét pénzzé tette, íogy feleségét is kiszabadíthassa, ;is fiával együtt. Neje szintén sza­>ad lett, fiacskáját azonban nem sngedték el, mivel keleti szokás izerint már körülmetélték. Az anya 'isszatért férjéhez Magyarországba ; a kis Pathy fiu Törökországban naradt. Megkedvelték s lassan­ként előkelő hivatalnok, titkár lett. Egy alkalommal hivatalos do­ogban Magyarországban járt s ;mlékezve édesanyja szavaira, íogy rokonai Körösön laknak, fel­íereste a helységet s a rokonokat naga elé hivatva, elbeszélgetett /'elük s gazdagon megajándékozta /alamennyit. Sokat szenvedett szü­einek azonban már csakjsirját lát- , latta viszont s nehéz szívvel vett >ucsut utolsó nyugvóhelyüktől ő, i tragikus sorsú fiu, kit a háborús dők vihara eltépett hazájától s negfosztott szülői otthonától. (K. E) B> Ot pengő miatt öngyilkos lett egy fiatal leány A leányi pénzt beszedni küldték és ez a kapott pénz egy részén selyemkendőket vásárolt magának — Ami­kor kiderült a sikkasztás, szégyenében öngyilkos lett azt mondta neki, hogy leányának az előző napon az egész 55 pen­gőt hiány nélkül kifizette. Varga ezért keményen megdorgálta leá­nyát, de ez megmaradt amellett, hogy csak 50 pengőt kapott. Atyja erre kijelentette, hogy mindketten elmennek majd Krizsánhoz és tisz­tázzák a dolgot. A leány ugylátszik a szembesí­téstől megijedt, mire félelmében elszökött hazulról és elkövette az öngyilkosságot. A holttestet Tímár Károly dr. községi orvos tüzetesen megvizs­gálta, de ne nem találta rajta sem­miféle külsőerőszaknak a nyomát. Megállapította a nyomozás még azt is, hogy az öngyilkos leány azon a napon, amikor Krizsántól az 55 pengőt megkapta, két se­lyemkendőt vásárolt 4 pengőért, de hogy kinek adta ezeket a ken­dőket, azt mindeddig nem sikerült kideríteni. Halállal végződött foghúzás Egy es^sébetheiyi asszony tragédiája -- A hely­telenül értelmezett orvosi utasítás okozta a szerencsétlenséget (A Közlöny eredeti tudósítása.) Sándor János kétegyházi csendőr­őrmester, szolgálati körútja köz­ben, egy fiatal leány holttestére akadt a vasúti állomás mellett lévő Vangyel-telepen. A leány egy ut­menti fára akasztotta fel magát és amikor a csendőrőrmester ráakadt, már nem volt benne élet. A nyomozás során kiderült, hogy Varga Ferdinánd kétegyházi gép­lakatos huszonkét^ves leánya volt az öngyilkos. Varga Ferdinánd a nyomozás során elmondta, hogy leánya valószínűleg azért követte el végzetes tettét, mert öt pengő­vel nem tudott elszámolni. Néhány nap előtt ugyanis elküldte a leányt Krizsán János kétegyházi gazdál­kodóhoz, hogy tőle 55 pengő szán­tási dijat beszedjen. A leány csak 50 pengőt hozott haza és azt mondta, hogy Krizsán csak ennyit fizetett. Másnap maga Varga ment el a • hátralékos 5 pengőért, de Krizsán ' (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még a mult év decemberének első napjaiban történt, hogy Medo­varszky Mihályné 31 éves erzsé­bethelyi háztartásbeli asszony, egy gyári napszámos felesége, a fájós fogával megjelent az egyik békés­csabai orvos rendelőjében, A fiatal asszony már huzamo­sabb idő óta szenvedett fogfájás­ban egy megromlott foga miatt s ezt a fogat bizta az orvos keze­lésére. Miután a fog romlottsága olyannyira előrehaladott állapot­ban volt, hogy azt megmenteni nem lehetett, az orvos annak rendje és módja szerint eltávolította a fogat. Az orvos ezután csillapitóporo­kat rendelt az asszony számára, mivel annak a foghúzás után igen nagy fájdalmai voltak. Ezenkívül egy öblögetővizet is rendelt, amely­lyel az asszonynak a száját elő­irás szerint öblögetni kellett. Néhány nap múlva az asszony fájdalmai nagyobbodtak, aminek oka — mint a vizsgálat utóbb ki­derítette — az volt, hogy a száj­öblögető vizet csak alig, sőt egy­általában nem is használta, minek következtében a fog helyén kelet­kezett seb nem gyógyult, sőt fer­tőzést kapott. Medovarszky Mihályné a szá­mára rendelt orvosságot sem szedte be és ennek tulajdonitható, hogy a szájában keletkezett fertőzés még súlyosabbá változott, majd genyvérüséggé fajult. Ez a vesze­delmes baj aztán egy-kettőre vég­zett a fiatal, életerős asszonnyal, akit már nem lehetett megmenteni az életnek és vasárnap délután a fertőzés következtében a kórház­ban rettenetes kinok között kiszen­vedett A tragikus halálesetről a rend­őrkapitányság nyomban értesítette az ügyészséget, amelynek részéről Zöldy Miklós dr. ügyész szállott ki az eset megvizsgálására. A hi­vatalos vizsgálat során megállapi­tották, hogy a foghúzással kapcso­latban senkit gondatlanság vagy mulasztás nem terhel, viszont a halál oka ama fertőzés következ­ménye, amelyet a szerencsétlen asszony mulasztása idézett elő. Az ügyészség a szerencsétlen­ség ügyében a további eljárás megszüntette és a temetési enge­délyt megadta. A Korona kávéházban min­den este 8 órától, ünnep­nap délután 3 órától kezd­ve Petykó női jazz-zenekar Váradi Jancsi füttymü­vésznő közreműködésével hangversenyez. Sssig Filmekről csak a legritkább eset­3en szokás kritikát irni : ha a sze­eplők valamelyike olyan művé­szetet nyújt, amely meglepő és uj­izerü és ezért egyedülálló. A Song, /ollmöller német iró müve, hatá­ozottan irodalmi értékű, sőt rész­eteiben is egyenesen költői alko­ásu film. A Song egészen kivé­eles helyet foglal el a mai film­ermésben. Ezt a kivételes hely­zetet biztosítja számára nemcsak itletes, artisztikus rendezése, fel­tételeinek szépsége, képeinek egy­nást követő érdekessége és ha­ásos beállítása. Ez legtöbb ame­ikai filmnél már az elemi köve­elmények közé tartozik. A Song jurópai film, de fölébe kerekedik az amerikai produkciónak, nem ugyan abban, amiben Amerika ^ezet, a technikában, ebben leg­feljebb utoléri a prima amerikai :ermést, hanem elsősorban a szce­nárium, másodsorban a szcená­•ium művészi megvalósításának művészi magaslatát tekintve. De amiért még irni kell a film­ről, az az uj csillag, a Song fősze­replőjének személye, illetőleg cso­dálatosan, mélységesen, megrázóan gyönyörűséges művészi játéka, amihez foghatót az évtizedes mo­zilátogató is csak a legritkább esetben láthat. A Song egyike azoknak a fil­meknek, amelyek a maguk nyers naturalizmusában is tiszta poézis hangján zendítenek ki örök pro­blémákat. A sziv filmje ez és hogy valóban ez lehessen, a kis kínai leány szerepét Anna May Wonc/-ra, erre a maláji szárma­zású, exotikus színésznőre bizták. Soha jobb választás! Ez a kis félvad leány magát az életet játsz­sza: különös, meghatóan gyer­meki szépsége, keresetlen gesz­tusai, arcjátékának ösztönös ősi vibrálásai megrázzák az embert. Egyike ma a film legnagyobb, leg­igazibb művészeinek, akiben min­den őszinte, anélkül, hogy egy pillanatig is tudatában volna, mi­lyen nagy művészet az, amit csi­nál. Anna May Wong ezzel a szerepével a legelsők közé jutott. Ez a maláji származású fiatal szí­nésznő furcsa keveréke a mai kor szépségideáljainak és annak az erotikával teljes exotikumnak, amely szintén a mai kor jegyé­ben áll. Az amerikai görl kispor­tolt, hibátlanul arányos testén a megragadó szépségű babafej, fer­demetszésü szemével és olyan ki­finomult arcjátékkal, amely függet­leníteni tudja úgyszólván minden arcizmát egymástól, egyike a mo­dern film legizgatóbb, legművé­szibb jelenségeinek és nem is le­het csodálni, ha Németországban a Song premierje után egész sor tanulmány jelent meg, amely en­nek a különös, szinte bizarr szép­ségű nőnek a színészi képességei­vel foglalkozott. Ez a szinészi képesség pedig a szó valódi értelmében elsőrendű! Anna May Wong exotikus szép­sége, lényének bizarr bája már maga is félsiker. Hozzájárul ehhez játékának kifejező ereje, amely" ben a naturalizmus művészi stili­záltsággal egyesül. Ezt a csodá­latosan szép, tökéletesen harmoni­kus és megrázó őserővel kibugy­gyanó játékot végignézni nagy­nagy élvezet, felejthetetlen, forró élmény ! . . . A film meséje egyébként ez: A legbizarrabb miliőben, Sztam­bulban játszódik le a mese. Ki tudja, hogyan került messze keleti, fűszeres, tropikus páráktól forró hazájából ebbe a szennyes po­kolba a karcsú, hajlékonytestü kis Song. Alig találkozunk vele, alig babonáz meg ferdemetszésü sze­mének furcsa igézetével, már két vad kalandor rohanja meg. Egy artista jön és megmenti. Együtt lépnek fel egy olcsó varietében. Song táncol, megmentője késekkel dobálja körül. Song beleszeret. Halálos félelmet áll ki a süvöltő kések között, de áll, mert szerel­mes. Pedig megmentője nem sze­reti. Egy szőke artistanőbe szerel­mes, akit hűtlenségen ért és vad féltékenységében elhagyott. Talál­kozik vele. Vissza akarja magát könyörögni. S hogy pénzt szerez­zen, gazemberekkel szövetkezik, akikkel ki akarnak rabolni egy pénzszállító vonatot. A rablás nem sikerül s Jack a mozdony alá kerül s megvakul. Song meg­menti s most folytatnák a mutat­ványokat, de a vak ember, ami­kor bizonytalanul dobálja körül őt a késekkel, egyszerre eltéveszti a dobást s a leány kezét szegezi a deszkához a késsel. Ekkor derül ki a rettenetes valóság: a férfi meg fog vakulni. Song az operá­cióhoz szükséges pénzt a táncos­nőtől lopással szerzi meg s aztán a táncosnő bundájában jár el a szegény vakot vigasztalni, aki ab­ban a boldog illúzióban él, hogy régi szerelmese visszatért hozzá, pedig az akkor már hajózik visz­sza Európába. Aztán megoperál­ják a vak embert. Az operció sikerül. A beteg otthon meglátja, hogy ki játszotta el előtte a tán­cosnő szerepét. Dühében kidobja az utcára Songot. Az artista azután a táncosnő hoteljében megtud mindent. Ráeszmél, hogy milyen áldozatot hozott érte a leány, akit most mindenfelé keresni kezd. Előkélő szállodában talál rá, ahol mint kigyódereku bajadér élesre fent kardok között táncol. Mintegy vízióban észreveszi őt a leány is, rettenetes felindulásában eltéveszti a lépést és belezuhan az egyik kardba. Az artista felkapja. Elro­han vele nyomorúságos odújába s ott elhomályosuló szemeinek ki­lobbanó sugarával, az ébredő sze­relem kétségbeesett fájdalmu bú­csújával mered arra a szempárra, amelynek fénye egyszerre törik meg az övének kialvó sugarával. Gyönyörű film, káprázatos szép­ségű játék. Anna May Wong, a film Duse-ja, meghódította a vilá­got. Köszönet illeti a mozit, amiért ezzel a páratlanul tökéletes film­mel és csodás élménnyel gazda­gabbá tett bennünket! Péchy-Horváth Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents