Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-12 / 59. szám

2 BfiKEsimmjj ikOZLOITÍ Békéscsaba, 1929 március 12 A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után Kimer Gusztáv titkár tartotta meg érdekes beszá' mólóját a Nőegylet mult évi működésének külső és belső mozgalmairól, Kiiment Judit pénztáros pedig a pénztári jelentést olvasta fel. Balázs Ádám ellenőr jelentése után indítványozta, hogy a közgyűlés az elnöknek és pénztárosnak ügybuzgó fáradozásaikért fejezze ki hálás elismerését. Végül Uhrin Károly háznagy a karácsonyi akcióról számolt be, melynek kapcsán a közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul, hogy 260 gyermek részesült ruhasegélyben, az erzsébethelyi népkonyha 15—20 tanulót látott el ebéddel, továbbá a városi segélyakció 50 gyermeket helyezett el családoknál ebédkosztra. A közgyűlés Uhrin Károlynak is köszönetet szavazott lelkes fáradozásaiért. Néhány indítvány letárgyalása után az elnök a közgyűlést berekesztette. A második böjti délután A közgyűlés végeztével kezdő* dött a második böjti délután műsorának lebonyolítása. A műsort az Iparos Dalárda vezette be a Hiszekegy és a Turulmadár eléneklésével, majd Kokavecz Ilonka egy vallásos költeményt szavalt el nagy rátermettséggel. Igen nagy tetszést aratott Szűcs Ernőné budapesti énekművésznő gyönyörű énekével és Pongrácz Géza zeneművész, ki Bartók Balladáját és Székely táncait adta elő zongorán. Ezután következett a műsor fénypontja, Turóczy Zoltán győri ev. lelkész gondolatokban gazdag beszédével. A gyönyörű beszéd, melynek Turóczy Krisztus a perselynél cimet adta, ugy tartalmával, mint az előadás nagyszerű lendületével teljesen lebilincselte a hallgatóságot. A Lausch—Südy—Pongrácz-trió és Szücsné gyönyörű énekeinek viharos sikere után a programot stilusosan fejezte be az Iparos Dalárda karéneke. Küzdelem a szarvasi főjegyzőségért (A Közlöny eredeti tudósitása.) Miután Szarvas nagyközség volt főjegyzője fegyelmi uton állásától végérvényesen megfoszttatott, a tekintélyes tisztséget jelentő szarvasi főjegyzői állás rövidesen betöltésre kerül. A különböző pártok nagy lendülettel vetik munkába minden erejüket, hogy jelöltjüket győzelemhez segítsék. A főjegyzőválasztás két tekintélyes párt heves küzdelme lesz. egyik az ujabban háttérbe szorított kisgazdapárt, melynek jelöltje a jelenlegi főjegyzőhelyettes, vitéz Biki Nagy Imre, ki számos tanújelét adta hivatali rátermettségének s fáradhatatlan buzgalmának. Másik párt a diadalmasan előtérbe nyomuló polgári párt, melynek leglelkesebb apostola, dr. Tóth Pál nemzetgyűlési képviselő, kinek agitációs buzgalma virágoztatta fel és erősítette meg ezt a pártot. Jelöltje Demcsák János csabacsüdi főjegyző, aki ritka vezetpi képességgel megáldott közigazgatási erő. A két jelölt pártja között heves küzdelemre van kilátás. Egy azonban bizonyos. A két jelölt közül bármelyik kerüljön is a szarvasi főjegyzői székbe, egyaránt nyeresége lesz Szarvasnak s a magyar közigazgatásnak. A felrobbant benzines hordó halálosan megsebesítette a vele foglalatoskodó munkást Szerencsétlenség Sajben Pál lakatosmester sziktéri telepén — Egy 17 éves lakatostanonc az áldozat (A Közlöny eredeti tudósitása.) Hétfőn délelőtt, pár perccel a déli munkaszünet előtt megrázó és súlyos szerencsétlenség történt Sajben Pál békéscsabai lakatosmester sziktéri gyártelepén. A szerencsétlenség áldozata egy fiatal, életerős, egészséges munkás, egy ifjú lakatostanonc, aki a szerencsétlenség következtében olyan súlyosan sebesült meg, hogy a mentők eszméletlen állapotban, haldokolva szállították a közkórházba. A szerencsétlenség részletei a következők : Hétfőn délelőtt 11 óra után Sajben Pál lakatosmester sziktéri telepén Szarvas Pál 17 éves lakatostanonc egy üres benzines hordó egyik fenekének megforrasztására kapott utasítást. A fiatalember a forrasztólámpával nyomban hozzáfogott a munka teljesítéséhez, azonban teljesen szabályellenes módon. A benzines vashordók forrasztásánál ugyanis az eljárás az, hogy a hordót színültig meg kell tölteni vizzel s csak igy szabad tűzzel vagy lánggal érinteni a hordó külső falát. Ez azért van igy, mert a benzines hordókban a benzin kiürítése után» mindig marad annyi csepp benzin, a két fenéknél pedig pár milliméternyi zsiradék, ami aztán a tűztől, vagy lángtól benzingázt fejleszt és ezek meggyulladása esetén szétrobbantja a hordót. Ezt a köteles óvóintézkedést mulasztotta el a szerencsétlen Szarvas Pál és ezért fiatal életét adja oda tandíj gyanánt. Az üres hordóban ugyanis a forrasztólámpa lángja benzingázokat fejlesztett és ezek körülbelül déli 12 óra előtt 5 perccel óriási dörejjel szétvetették az erős vashordó fenekét. Szarvas Pált a vashordó lerepülő feneke éppen a homlokán találta el A szerencsétlen fiatalember nyomban aléltan, eszméletlenül esett össze. Fejéből, homlokáról legott bő patakzással ömleni kezdett a vér. A robbanás robajára a gyártelep munkásai rémülten szaladtak a kínok között vergődő tanonchoz. Nyomban értesítették a mentőket és ezek pár perc alatt a helyszínére érkeztek. A mentők első segélyben részesítették Szarvas Pált, majd beszállították a közkórházba. Az orvosi vizsgálat itt megállapította, hogy a szegény fiu a robbanás ereje által fejéhez vágódott vaslemeztől a homlokán, a halántékán és a koponyája tetején súlyos sérüléseket szenvedett. A homlokán a csont 8—10 centiméternyi hosszban szét is repedt és ezen a helven az agy is megsérült. A szerencsétlen lakatostanonc sérülései olyan súlyosak voltak, hogy a robbanás pillanatától kezdve többé nem is nyerte vissza eszméletét. A kórházba való beszállítása után pedig haldokolni kezdett. A robbanás ügyében a rendőrség a vizsgálatot megindította annak megállapítása céliából, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. Féltékenységi dráma játszódott ie hétfőn hajnalban a Luther^utcábam Két fiatalember párharca egy kapós zenészSeányért A győztes vetélytárs véres bosszúja — A megkéselt ember haldoklik a kórházban (A Közlöny eredeti tudósitása.) A vasárnapról hétfőre virradó éjszakán véres féltékenységi dráma játszódott le a békéscsabai főtérén. A véres eset inditóoka—természetesen — a nő, aminthogy a legtöbb dráma hátterében mindig Éva csapodár, csalfa és könnyelmű leánya áll. S a bolond férfi, aki „erős" létére majdnem mindig csak játékszer és kísérleti tárgy a cérnaszál-hüségü nő játékos ujjai között, mindig beugrik : bicskával és ölőszerszámmal esik egymásnak, ha az „egyetlen" másra is megereszt egy-egy forró pillantást, biztató mosolyt... A féltékenységi dráma szenvedő hőse, Kelemen László fiatal békéscsabai kőfaragósegéd, most halálos sérüléssel, a kórházi ágyon elmélkedhetik azon, hogy hát: érdemes volt-e ? Érdemes volt-e lyukakat üttetnie a koponyájába a szalmaláng női hűség miatt? Az eset, amelyet most a rendőrség igyekez kibogozni, a következő : A Luther-utca és Irányi-utca sarkán levő Kisgazda-vendéglőben egy idő óta női zenekar játszik. Ennek egyik tagja Nagy Julianna, akibe beleszeretett a zenekar egyetlen férfitagja, Zsákay Gyula cimbalmos, budapesti lakos. A cimbalmos heves ostromlásának következménye az lett, hogy amikor Zsákay feleségül kérte a leányt, ez igent mondott. Az elérzékenyülés pillanatában ugyanis Nagy Julianna elfelejtette, hogy ő már házastársul ígérkezett el, még pedig Kelemen László kőfaragósegédnek. Ámde Kelemen mostanában vidéken dolgozott és a leányzónak szüksége volt a vigasztalóra. Minden jó lett volna, ha tegnap, vasárnap haza nem érkezik az első számú vőlegény. De megjött és este elment a vendéglőbe, ahol aztán sikeresen kiderült minden. Emiatt kérdőre vonta a második számú vőlegényt, -de a szóváltás nem vezetett eredményre. Ellenkezően : csak el mérgesítette a helyzetet. Éjfél után, zárórakor, Kelemen László megvárta a hazavonuló zenészeket. Az éjszaka sötétségében kérdőrevonás és vitatkozás folyt le a két vőlegény között. A vita vége az lett, hogy Zsákay Gyula a Luther-utca és a főtér sarkán a kis dohánytőzsdés bódé előtt bicskát rántott és rárohant vetélytársára. Kelemen menekülni akart a nyitott késsel hadonászó, magánkívül ordítozó ember elől, de hiábavaló volt. Zsákay beérte és rárohant. Kését négyszer egymásután belemártotta a szerencsétlen ember arcába és nyakába, azután elfutott. Patkány, «gér, mezei egér, hai • gyairtó RATINOL. Biztos hatású irtószer, Tudományos alapon előállítva. Más állatra, emberre ártalmatlan. Sváb. ruszni, csótányirtószerek. Napi árban utánvéttel szállítja a RATINOL Laboratórium,Budapest, Vll.Murányi-u,36. Kelemen Lászlónak a bal arcát, a bal felső ajkát és fent a nyakát érték a szúrások. Nyomban elöntötte a vér, amely hatalmas tócsákban borította el íegott a kocsiutat. A súlyosan sebesült ember jajkiáltásaira az őrszemes rendőr futólépésben érkezett meg a helyszínére, majd a Kossuth-téren lakó Wagner Dániel dr. orvoshoz vezette, ahol a sebesültet első segélyben részesítették. Kelemen egész uton rengeteg vért vesztett, az utcák gyalogjárói nagy vértócsákkal voltak tele az egész útvonalon, amerre a rendőr vezette. A súlyosan sebesült embert ezután a közkórházba száMitották, ahol ápolás alá vették. Állapota igen súlyos és állandóan válságos, életveszélyes. A merénylő Zsákay Gyula cimbalmost a rendőrség még az éjszaka folyamán kinyomozta és előzetes letartóztatásba helyezte. Mz Aurora Az Aurora szombaton este tartotta meg Ady-estjét a Kultúrpalotában, ahol Benedek Marcell tartott előadást Ady költészetéről. Benedek Marcell előadása után elcsodálkoztunk, hogy mily egyszerű Adyt megismerni. Hisz ezt már mi is tudtuk, amit Benedek Marcell elénk tárt, csak a tulkomplikáltságot harsogó bennfentesek igyekeztek eltakarni előlünk az egyszerű igazságot. Ady nem a kiváltságosak költője, nemcsak a tudákosak részére megközelíthető. Mindannyian képesek vagyunk a megértésére, csak egy felvilágositó és egyszerű szavakkal megmagyarázni tudó vezető legyen a hátunk megett a kezdés pillanatában. Benedek Marcell egyszerű szavakkal, ecsetvonásként odadobva egy-egy fontosabb mozzanatot, az életén keresztül igyekezett beállítani a nagy magyar halhatatlant. Szavain keresztül már nem is oly forradalmár az annak kikiáltott költő, már nem is dekadens, mert magyarázatot kaptunk Ady dekadenciájának lehetetlenségéről. Már Arany is kereste az uj formát, már Ady előtt is érezték a régi ritmus elavultságát és a Gondviselés az ő személyében hozta a Költőt, ki uj formát, uj ritmust és uj fejlődést adott a magyar költészetnek. Témái, verseinek alapgondolata ugyanaz, ami Petőfi és Arany líráját megihlette, csak a kifejezésmód és a kidolgozás más. Ami elődeinél könnyed, nála borús, ami ott elégia, itt súlyos tragédia, mert Ady nemcsak problémákat hozott, hanem az abszolútumot is kereste. Ez sbszolutum keresésében lehetnek ellentétesek a vélemények, de az kétségtelen, hogy ezen az uton jutott el a magyar költészet csúcsára. A szép számban megjelent közönség feszült érdeklődéssel hallgatta és hosszú tapsokkal köszönte meg az előadónak az élvezetes előadást és ugyancsak nagy tetszést aratott Hollán Lili Ady-interpretációja is. (dr. sgy)