Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-08 / 56. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1929 március 8. Péntek o6-ik évfolyam, 56-ik szám f ff POLITIKAI NAPILAP Elősizeíési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyed évre 6 p«ngö, egy hónapra 2 pengő. Példdnyonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyőst János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ke'r. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Nincs menekvés! Amikor a társadalombiztosítás kiterjesztéseképpen törvénybeiktat­ták az ipari és kereskedelmi mun­kások és alkalmazottaknak az agg­kori munkaképtelenség esetére szóló biztosítását, sokan voltak, akik vegyes érzelmekkel néztek a törvény végrehajtása elé. Nem azért, mintha talán a biztosításra nem lenne szükség, hanem leg­főként azért, mert annak szociális vonatkozásai és várható eredmé­nye nem látszott kielégítőnek. Feleslegesnek tartjuk itt ismé­telni az akkor hangoztatott kifo­gásokat, melyek főként a közön­ség túlságos megterhelése és az ezzel arányban nem álló közha­szon jelentéktelensége ellen el­hangzottak, csak arra mutatunk rá, hogy azoknak, akik a törvény­yégrehajtásától féltek, igazuk volt. A békéscsabai kereskedők és iparosok most egyre-másra kap­ják négy és nyolc hétről vissza­menőleg a fizetési kimutatásokat, melyek már egyesitetten tartalmaz­zák az alkalmazottak betegségi és aggkori biztosítása címén fize­tendő dijakat. Valamennyi keres­kedő és iparos megdöbbenéssel tapasztalta; hogy ugyanazon lét­szám után egyszerre a dupláját kell v fizetnie a december 31-ig esedékes dijaknak. Sok kisebb kereskedő és iparos a legkínosabb helyzetbe kerüit a kirótt és köz­adók módján behajtható dijak következtében. A viszonyoknak megfelelően ugyanis a négy heti dijak összege 20—300 pengőig váltakozik s nagyon sok esetben nyolc heti dijjárulék vár kifize­tésre. A közismert nyomorúságos viszonyok közepette az érdekeltek túlnyomó többségének fogalma sincsen arról, hogy honnan vegye ezeket a hétről-hétre visszatérő összegeket, hiszen ma a nyomo­rúság tetőpontján a megbízásokat is olyan mélyre szorított áron kénytelenek teljesíteni, hogy azok jövedelme még a létfenntartásra sem elegendőek, nemhogy az adókat, sőt a biztosításokat fedez­hetnék. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy sok kereskedő és ipa­ros, akik eddig alkalmazottaiktól nem vonták le a biztosítási dijak 50 százalékát, ma kénytelenek azt levonni. De nem lehet cso­dálkozni azon sem, hogy számo­san most már arra is rákénysze­rültek, hogy személyzeti létszámu­kat apasszák, sőt nagyon sokan iparukat teljesen beszüntetve, ma­guk is alkalmazottként keressenek keserves boldogulást. Íme egy szociális törvény, mely­nek intenciói kétségtelenül helye­sek, de a megalkotása és végre­hajtása körül elkövetett hibák olyan súllyal nehezednek az érde­keltek roskadozó vállaira, melyet elviselni többé már nem képesek és összeomlanak alatta. F. Petrovácz Gyula sajnálkozását fejezte ki cikke miatt Bethlen még mindig garanciát akar a jövőre hasonló akciók megakadályozására Budapest, március 7. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) A kereszténypárt az ismeretes Pet­rovácz-féle ügy kérdésében ma értekezletet tartott, amelyről később hivatalos közleményt adtak ki. Eb­ben az áll, hogy Pelrovácz Gyula sajnálkozását fejezte ki a bécsi „Reichspost"-ban irt és a kormány­ról kemény bírálatot mondó cikke felett. Végül ezeket mondja: — Szándékom ellenére ugy élez­ték ki cikkemben egyes állításai­mat, amelyek nem fedik nézetei­met. Sajnálom, hogy egy határon tuli lapban jelent meg bírálatom, mert az a kormányzat működésé­nek ártalmára lehet. Petrovácz ezekután bejelentette a kereszténypártból való kilé­pését, a páit azonban ezt nem fogadta el. Az ügy most aZ egy­ségespárt értekezlete elé kerül, a mely pár napon belül fog foglal­kozni az üggyel. Vass József népjóléti miniszter kijelentései szerint az ügy ilyen korrekt elintézése most mór elég­tétel a pártnak és azt ják visszautasítani. Bár Bethlen ragaszkodik nyos garanciákhoz, hogy pártbomlasztási kísérletek meg ne történhessenek, valószínű, hogy az egységespárt ilyen garanciák nél­kül' is elfogadja az ügy elintézését. nem fog­bizo­ilyen A vidéket kikapcsolják az ujabb házadómentességi akcióból A pénzügyminiszter ankétet hívott össze, de nem hivta meg a szakembereket Budapest, március 7. (A Békés­megyei Közlöny tudósítój ától.) Wekerle Sándor pénzügyminiszter ma bejelentette a képviselőház­ban, hogy holnapra ankétet hívott össze a 30—35 éves házadómen­tesség rendezésének kérdésében. Az érdekeltségek körében ez a lépés nagy örömet, de még na­gyobb meglepetést keltett, annál is inkább, mert arra semmiféle érdekeltség, vagy szakember nem kapott meghívást. Különösnek tart­ják, hogy az ankétet szakemberek nélkül akarják megtartani, ami alighanem azt jelenti, hogy a kormány talán nem is akarja ko­molyan megvalósítani a .'10-35 éves házadómentességet. Ez az eljárás igen káros hatással lesz az építkezési kampányra. Értesülésünk szerint Wekerle kijelentette, hogy az ujabb házadómentességi akció­ból a vidéket ki akarja kapcsolni. A debreceni református presbitérium tiltakozik a közigazgatási javaslat rendelkezései ellen Kizárólag az egyház demokratikus alkotmányának megfelelően választás utján kíván képviseletet nyerni a törvényhatósági bízottságban Budapest, március 7. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) A debreceni református presbité­rium szerdán este Balthazár Dezső dr. püspök elnökletével ülést tar­tott, melyen a közigazgatási tör­vényjavaslatnak a vármegyei kép­viseletről szóló szakaszával foglal­kozott. A presbitérium ugyanis azt egyházaknak a vármegyei törvény­hatósági képviseletéről szóló sza­kasznak feltétlen módosítását kí­vánja, miután a presbitériumnak az a felfogása, hogy az abban fog­lalt rendelkezések ellentétben van­nak a református egyház demo­kratikus alkotmányával. A refor­mátus egyházat ugyanis a javaslat szerint a törvényhatósági bizottság­ban olyan lelkészek képviselnék, akik oda nem választás, hanem kijelölés utján jutnának. Ennélfogva a javaslatnak ezt a részét a refor­mátus egyház demokratikus alkot­mányának megfelelően ugy kérik módosítani, hogy a törvényhatósági bizottságokban az egyház csak vá­lasztott lelkészei utján nyerhessen képviseletet. Ugyancsak kívánják azt is, hogy az egyház világi elő­kelőségei is hasonlóan a lelkészek­hez, választás utján foglalhassanak helyet a törvényhatósági bizottsá­gokban. Balthazár Dezső dr. püspök munkatársunknak a következőket mondotta: Az egészséges egyházi érzés til­takozik a törvényjavaslatnak ez ellen a rendelkezése ellen, mely merőben ellenkezik a .református egyház alkotmányával. Éppen ezért tiltakoznunk kell az ellen, hogy a róm. katolikus egyház hierarchikus szervezetére szabott javaslat a református egyházat saját alkot­mányával ellentétbe kényszerítse. Grieger Miklós nagy mondott az önkormányzat védelmében Adja Isten, hogy elszakított véreink is, mi is megér­hessük a nagy reformot, a trianoni szerződés reformját Budapest, március 7. A Ház mai ülését kevéssel 10 óra után nyitotta meg Almássy László el­nök. Folytatták a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat vitáját. Grieger Miklós: Bár a közigaz­gatási reform gondolata régóta minden kormánypárt és ellenzéki párt programjában bennt szerepelt, a probléma megoldása a mai napig halasztást szenvedett. Ennek többféle oka volt. A közvélemény is megoszlott abban a tekintetben, hogy mi a közigazgatás korszerű megreformálásának orvosszere, nem is beszélve arról, hogy a törvény­hozásunk sokáig más kérdések megoldásával foglalkozott. A ha­lasztásnak egy nyomatékosabb oka azonban az volt, hogy bizonyos társadalmi rétegek mindig ellene

Next

/
Thumbnails
Contents