Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-06 / 54. szám

2 BÉK®8¥E«irisi ftAwiv** Békéscsaba, 1929 március 6 vezetősége a város tanácsát, hogy ezt az utóbb emiitett területet is engedje át az intézetnek, mely aztán ezt a területet épp ugy fogja parkírozni, mint az iskola előtti teret, hogy így egyrészt már meglevő sportterét kibővitse, másrészt e terület rendbehozásával az iskola környezetét végleg rendbehozhassa. Az átalakítással és karbantartással járó mindennemű kiadások az iskola sportkörét terhelik, ugy, hogy az a városnak egyáltalján semminemű költséget nem jelent. Végül arra kéri még az igazgatóság a. város tanácsát, hogy a Gábor Áron-utca ligetfelőli járdáját építtesse ki, mert arra ugy az óvodának, mint a vasútról érkező polgári iskolai tanulóknak nagy szükségük van. Az ONIÍKE estéibe (A Közlöny eredeti tudósitása.) A folyó hó 3-án, vasárnap este lezajlott ÖMIKE estélynek minden várakozáson felüli sikere azzal a tudattal töltheti el az itteni vezetőséget, hogy az idei szezon mindenik következő előadása az előbbinek nívóját túlszárnyalta. Mégis ugy tárgyánál, mint a tárgy feldolgozási nívójánál fogva azt hisszük, hogy e legutóbbi kulturest volt a többieknek koronája. Dr. Láczer Dénes pesti rabbi volt ezúttal az előadó, aki a zsidó népdal történetéről tartott másfél órás előadást. Az estélyt dr. Silberfeld Jakab főrabbi, az egyesület társelnöke nyitotta meg, beszédében mindjárt előkészítve a többszáz főnyi közönséget arra, hogy nem mindennapi dolgokat fog hallani. „Minden népet megismerhetünk a dalairól — úgymond ..— és arról, hogy mennyire ismeri őket és mennyire ragaszkodik hozzájuk. Szépek és híresek voltak Cijón melódiái, melyek a babiloni rabság idején elnémulnak, vagy szomorú lamentációkká sötétülnek." Üdvözölvén az előadót, felkérte előadásának megkezdésére. Dr. Láczer Dénes előadásán meglátszott a tárgya iránti rajongó szeretet, a hozzáértés, az alapos tanulmány és a sikeres törekvés arra, hogy azt élvezetes formában adja elő. Kijelölte a zsidó zene és dal helyét az általános zenetörténetben, rámutatott annak fontosságára a nép életében, megállapította a zsidó dal ritmikus sajátosságait, annak beolvadását a nyugati népek zenekultúrájába és végre áttért a talmudi és chaszidikus melódiák közötti különbségek felsorolására. Különösen érdekfeszítő volt, amidőn meitatta a melódiának, az eneknek szerepét a chaszidizmusban, ahol a dal belekapcsolódik a chasziöizmus egész ideológiájába, amely szerint mindenben, a szél zugásában, a Iák leveleinek mozgásában, a patak habjainak csobogásában, a szervetlen testek némaságában is a világ lelke dalol, hiszen a zsoltárok szerint még a csontok is zengik Isten nagyságát. Beszélt még érdekes legendák kapcsán a dal lélekvándorlásáról és kifejezte azon reményét, hogy a jövő meg fogja teremteni a héber oratóriumokat, himnuszokat és szimfóniákat. Előadása közben az elmondottak illusztrálásául csabai Weinberger László adott elő több zsidó dalt. A fiatai csabai származású énekes, aki Pesten folytatja énektanulmányait erőteljes, minden modulációra alkalmas tenorhangja és folyton fejlődő énektudása nagyon szép jövővel biztat. Az előadott dallamokat a közönség szűnni nem akaró tapsokkal fogadta. A tomboló lelkesedéssel fogadott előadás után dr. Herzog Henrik. az OMIKE nevében szindus szavakkal mondott köszönetet dr. Láczernek és csabai Weinberger Lászlónak a felejthetetlen élmény lelki gyönyörűségéért. Az előadott dalokhoz a precíz és művészi zongorakiséretet Hajdú Mihály szolgáltatta. Az estély szellemi részét nagyszerűen sikerült táncmulatság követte. Szabad-e förvényeBIenesnek nevezni a küzha^ósági intézkeléseket? A szegedi tábla felmentett egjf rágalmazással vádolt földbirtokost (A Közlöny eredeti tudósitása.) A szegedi tábla Koudcs-tanácsa hétfőn délelőtt igen érdekes, felhatalmazásra üldözendő rágalmazási perben hozott felmentő ítéletet. A bünügy előzményeihez tartozik, hogy Pikó Béla földbirtokosnak Gyoma mellett 150 hold földje volt, amelyen vadászni is lehetett. Pikó földjének szomszédságában terült el Csernus Mihály volt országgyűlési képviselő, plébános földbirtoka. A felek a rendes vadászati szezon megkezdése előtt arra kérték meg a gyomai főszolgabírót, hogy a két szomszédos földbirtokot minősítse önálló vadászterületnek. A főszolgabíró a felek kérését teljesítette. A két földbirtok vadászterületi bérlői azonban a főszolgabíró döntését sérelmesnek találták és orvoslásért az alispánhoz fordultak. A vadásztársaság vélt igazával a békésmegyei törvényhatósági bizottságot is megostromolta. Eredményt azonban sehol sem értek el. Ezidőben történt azután, hogy Pikó Béla saját földbirtokán, amely ugyan más vadásztársaság területét képezte, nyulat lőtt. Pikó ellen kihágás cimén eljárás indult meg és a gyomai főszolgabíró 10 pengő pénzbirságra ítélte, egyben elkobozta értékes vadászfegyverét. Pikó a főszolgabíró ítéletét megfelebbezte és az alispánhoz benyújtott felebbezésében a főszolgabíró ítéletét törvényellenesnek nevezte és azt is mondotta, hogy a főszolgabíró törvényellenesen kobozta el vadászfegyverét. A főszolgabíró feljelentésére Pikó Béla ellen felhatalmazásra üldözendő rágalmazás cimén indult meg az eljárás. A gyulai törvényszék Pikó Bélát bűnösnek mondotta ki és 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. A szegedi tábla Kovács Rókustanácsa a felebbezések folytán hétfőn tárgyalta Pikó Béla ügyét. A tábla dr. Tompa Gyula ügyész vádés dr. Dettre János védőbeszéde után a törvényszék ítéletét megsemmisítette és a vádlottat a vád alól felmentette. A tábla indokolásában kimondotta, hogy a vádlottnak a valódiságot sikerült bizonyítania és igy a „törvényellenes" kifejezése nem rágalmazás, mert a valóságnak megfelel. A főszolgabíró ugyanis törvényellenesen hozta meg marasztaló kihágási ítéletét és törvényellenesen kobozta el a földbirtokos vadászfegyverét. A tábla Ítélete jogerős. ¥ágóh£d nélkül nem gondolhatunk hentesiparunk fejlesztésére Válasz egy mult heti cikkünkre (A Közlöny eredeti tudósitása.) Március 3-iki számunkban foglalkoztunk a gyulai hentesiparosok egy érdekes akciójával, melyre az alábbi szintén érdekes választ kaptuk : Igen tisztelt Főszerkesztő Ur 1 B. lapja március 3-iki számában a gyulai hentesek szervezkedésével foglalkozó cikkben említés történt arra nézve, hogy a csabai hentesek és rokonszakmabeliek, hizlalók is gondolkozhatnának azon, hogy a kivitel valami uton-módon előmozdítható legyen. Mint bizonyos fokig szakmabeli, találva érezvén magamat, bár nem szokásom újságcikket irni, mégis megfelelek, hogy miért nem lehet nálunk megvalósítani, amit a gyulaiak szeretnének. Hogy nekik sikerül-e, nem szólhatok hozzá, bár sikerülne a vállalkozásuk, tiszta szívből kívánom s bár talán csekélységemre egyáltalán nincs szükségük, mégis amit a cél érdekében külföldi összeköttetéseim révén tehetek, magamtól megcsinálom. Az ideát azonban nálunk többféle szempontból nem lehet megvalósítani. Nem pediglen azért, mert a mi kedves henteseink és derék iparosaink közül, tisztelet a kivételnek, kevesen vannak, akik nem a külföld, de még egyikmásik túlságosan kifinomodott ízlésű polgártársunknak tudnának kedvére készíteni. A külföld finyás közönsége nem fogyasztja a nekünk különben finom jó csabai kolbászt 1 De ha minden hentesünk maga egy Brauch, Shmidl László, Pick, Fleischer vagy a híres prágai Kominki volna is, akkor sem tudna exportra dolgozni. Nem pediglen azért, mert nincs megadva hozzá még a legszükségesebb hely sem. Hiszen még csak tisztességesen koppasztani sem lehet a csabai primitív vágóhídon. A primitív berendezkedés miatt még a legügyesebb henteslegénnyel is megesik, hogy forrázás közben odasüti a szőrt a sertésre s igy igazán csoda, hogy derék iparosaink egyáltalán tudnak a vágóhídon dolgozni, bár azt hiszem, hogy már ők sem birják soká. Addig, amig Csabán egy modern vágóhíd hűtőkamrákkal, minden elképzelhető jelen és a jövő kor igényeit is ki nem elégítő módon felépítve nincs, addig nyugodjunk bele, hogy a felvágottat, akármelyik derék hentesünknél vegyük, vagy legjobb esetben pesti és dunántuli árut eszünk. Nem kellett-volna talán a fürdőt olyan túlságos pompával megépiteni. akkor jutott volna néhány milliárd a vágóhidra is. De ha már elkövették azt a helyre nem hozható hibát, nogy olyan drágán építkeztek, akkor legalább jövőben vigyázzunk arra. hogy olyasmit is építsünk, ami hoz. nemcsak visz 1 A modern vágóhíd létérdeke Békéscsabának s jövedelmezőség szempontjából második villanytelep lenne. Nagyon sok érvet tudnék felhozni, hogy az ország jelenlegi állapotában ilyen városnak, mint Békéscsaba, igenis kell valami jövedelmező vállalkozásba fogni, de csak egyet említek: Legújabban az osztrákok, akik pedig a legnagyobb fogyasztóink, a vasúti tarifa újbóli emelésével akarják májustól kezdve szerencsétlen exportunkat még jobban megnyomorítani, illetőleg annak temetését előkészíteni. Ezek után azt hiszem, a kondorosi vasútra megszavazott 500 ezer pengő is lendített volna a vágóhídon 1 Tartsuk tehát a vágóhíd ügyét állandóan felszínen. Eddig az volt a baj, hogy nem volt támogatónk Budapesten. Most már van, még pedig hataimas ember, állandó deputációzással kilincseljünk nála hogy adjon a kormány a vágóhidra pénzt, mert enélkül a város nem lehet meg. Ezekben voltam bátor mint igazán szakszerű cikkére a nyilvánosság részére is válaszolni és vagyok igen tisztelt főszerkesztő ur iránti kiváló tiszteiette? Jaczina István, sertésbizományos. Cserkészek ismertető-előadá sa Dévaványán (A Közlöny eredeti tudósitása.) A dévaványai iparostanonciskola 863. számú Nagy Lajos cserkészcsapata február 27-én, szerdán este a dévaványai ipartestület helyiségeiben érdekes és nivós műsorral cserkész ismertető-előadást rendezett, amely a nagyszámban megjelent érdeklődő közönség köréből óriási tetszést és megelégedést váltott ki. Elsőnek Lányi Pál ref. lelkész, cserkésztiszt, a cserkészmozgalom céljairól és a magyarországi cserkészetről tartott tanulságos és ér dekes előadást, amely a hallgatóság figyelmét mindvégig lekötötte. Az előadás tanulmánynak is beillett és határozott irodalmi érzékről tett tanúságot. Utana Batta Zoltán ref. segédlelkész, egy Amerikában élő magyar pap, Jókai Mór költeményeinek címeiből szellemesen összeállított hazafias versét szavalta ei. Ez az előadás annyira meghatotta a hallgatóságot, hogy a szemek megteltek könnyekkel és a zsebekből előkerültek a zsebkendők. Kása Balázs öregcserkész monológja következett ezután, amely a „Menyasszonyt keresek cimü monológ volt. A tehetseges előadó jóízű előadását rengeteg taps jutalmazta. A műsor összeállítását, betanítását és a konferálást Simon Lajos róm. kat. tanitó, cserkészparancsnok végezte nagy hozzáértéssel. A konferanszié az egyes műsorszámok között elmondott szellemes héfáival, valamint rövid, de talpraesett bucsuzójával ugyancsak nagy sikert aratott.