Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-05 / 53. szám

2 BfiKfiKMSQITRl KOXtftffY Békéscsaba, 1929 március 5 t H. Révész Margit előadása (A Közlöny eredeti tudósítása.) ! Nagyszámú és intelligens közön- í ség előtt tartotta meg szombaton | délután 6 órakor a Közművelődés- í házában pedagógiai előadását az 1 országszerte ismert, neves gyer- j mekpszichológus, a modern ula- ! kon haladó pedagógus és hivatott j szakiró: H.-né dr. Révész Margit. ! A gyermeknevelés felette bonyo- j íuit kérdéseivel foglalkozott beha- j tóan, mindvégig népszerűen, köz- j vetlenül, lebilincselően. Fölhívta a figyelmet arra az el­vitathatatlan igazságra, hogy a ' gyermek nevelésének időpontja mór a csecsemőkorban kezdődik annak a szülők részéről már ettől fogva tudatosnak, célszerűnek és következetesnek kell lennie. Rá­mutatott azután a nevelést gátló körülményekre, amely akadályokat a szülőnek kell elhárítani. A gyer­mek kiváncsiskodásának, a primi­tív ismeretszerzésnek módjait, esz­közeit kézzel fogható példákon viiágitotta meg. A vizuális ulon, a technikusán szerzett ismereteknek maradandóságát gyakorlati eszkö­zökkel, tanítványai kézi munkáival igazolta. Az illusztris előadónak is lép­ten-nyomon konstatálnia • kellett azonban, hogy a mi szegény, kifosztott trianoni hazánkban a modem pedagógia ujitásai — saj­nos — csak igen kis területen valósíthatók meg.' Az állam és más iskolafenntartók a legneme­sebb szándékuk mellett sem tud­nak anyagi megtépázottságunkhan olyan áldozatot hozni, ami a ki­sebb csoportokban kis létszámú, mindenek előtt osztott osztályok­ban az u. n. kerti-iskolai oktatást lehetővé tehetné. Másrészt— mi tagadás — a legtöbb családban mind az apa, mind az anya ke­nyérkeresetre utaltak, kik gyerme­kükkel igen sokszor csak a napi nehéz fizikai, vagy az idegeket majdnem felőrlő szellemi munka után találkozhatnak, amikor bizony­bizony a legtöbb türelmet, okos gyengédséget és még több érdek­lődést igénylő nevelői feladatukat, kötelességüket elvégezni képtele­nek. Pedig az iskola nevelő mun­káját föltéilenül ki kell egészítenie a családi nevelésnek! Es megfor­dítva is. Mindent az iskola nem végezhet el, még a legképzettebb tanitók munkája árán sem. A komoly érdeklődéssel és nagy figyelemmel meghallgatott igen ma­gas nívójú előadásért Rell Lajos dr. igazgató mondott kedves han­gon köszönetet. A legközelebbi pedagóiai elő­adás a húsvéti ünnepek után lesz a hírlapokban közzéteendő időben, Halálsugarak Páris, március 4. A lapok köz­lik a Sunday Chronicle cikkét, a mely szerint az amerikai tudósok uj sugarakat fedeztek fel, ame­lyeket elneveztek „halálsugarak" ­nak. Ezek a sugarak háború ese­tén védekező és támadó eszköz­nek használhatók, sőt járványok esetén, azok , terjedésének meg­gátlására is fel lehet használni. Harminc rajnamenti francia katona megfagyott Páris, március 4. A megszállott német területen levő Treverben állomásozó francia helyőrség tagjai közül 30 katona a legutóbbi napok hidegei során megfagyott. Lemondott a hadirokkantak egye­sületének egész vezetősége A Hads'öá évi rendes közgyűlése — Néhány ellenzéki tag felszólalása elmérgesiiette a helyzetet - Bizal­* matianság az alelnök ellen {,4 Közlöny eredeti tudósítása.) A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Szövetsé­gének békécsabai csoportja vasár­nap délelőtt 10 órakor a Népház­ban tartotta meg évi rendes köz­gyűlését. amelyen a csoport elnöke: Komiss Géza dr. városi kulturta­nácsos elnökölt. A közgyűlést megelőzően vá­lasztmányi ülés volt, amely pro­gramszerűen folyt ie. A vezetőség előterjesztéseket tett a tagdijak ujabb megállapítására, a folyó évi költségvetési előirányzat összeálli­tására, a választmánynak az uj alapszabályok szerinti megalakí­tása, a számvizsgáló bizottság meg­választása és husz ujabb korzó­pad beszerzése iránt. A választ­mány az összes előterjesztéseket egyhangúan elfogadta. A közgyűlés ezután igen élénk érdeklődés mellett folyt le, ameny­nyiben száznál több tag jelent meg. Komiss Géza dr. elnöki megnyi­tójában részletesen és teljes ala­possággal ismertette az egyesület mult évi működését és annak ki­emelkedőbb mozzanatait, valamint az elért eredményeket. A közgyű­lés a tartalmas és alapos elnöki előterjesztést köszönettel tudomá­sul vette. Ezután Pribojszky Pál hadirok­kant szólalt fel, aki Rechnitzer Ede alelnök működése felett éles bírá­latot gyakorolt. Ebben a hangnem­ben még többen is felszólaltak és követelték az alelnök lemondását. Komiss dr. a felszólalókat meg akarta nyugtatni és ezért hivatko­zott Rechnitzer alelnök érdemeire, amelyeket évek óta a csoport ön­zetlen szolgálatával szerzeit. Majd rámutatott arra, hogy egv év múlva úgyis lejár a tisztikar megbízatása. HálátlanSág volna már most köve­telni a tisztikar egyes tagjainak tá­vozását,-amikor az általános tiszt­újítás során erre minden sértő szándék nélkül sor kerülhet. Ezután az eltérő véleményeket tükröző felszólalásokra való tekin­tettel az elnök szavazásra tette fel a kérdést. A szavazás Pribojszky Pál és társaságának ideiglenes győzelmével végződött, amennyi­ben a többség az alelnöknek bizal­matlanságot szavazott, A szavazás eredményének kon­zekvenciáit a vezetőség nyomban levonta a maga részére és azon­nal bejelentette az egész vezető­ség lemondását. Ezután a közgyűlés letárgyalta még a mult évi zárszámadást és a szokásos felmentvényeket meg­adta, majd az elnök a közgyűlést berekesztette, azzal, hogy a tárgy­sorozat további és már a jövőre kiható pontjainak előterjesztésére és tárgyalására a tisztújítás során megválasztandó uj vezetőség lesz illetékes. A mai ülés jegyzőköny­vét a történtek közlésével együtt felterjesztik a Hadröá központjá­nak, valamint a vármegye alispán­jának, a további lépések iránt. A közgyűlésről szóló tudósítá­sunkhoz még hozzá kell fűznünk azt, hogy teljességgel érthetetlen a vasárnapi közgyűlés elhatározása, miután éppen az iránt a személy iránt nyilvánított bizalmatlanságot néhány hálátlan ember kezdemé­nyezésére, akik kritizálni igen, de teremteni annál kevésbé tudnak. Ez az állásfoglalás hálátlanság is az alelnökkel szemben, aki évek során annyi mindent tett társai ér­dekében, hogy nehéz lenne min­dent felsorolni. Elég rámutatnunk arra, hogy 1000 pengő karácsonyi segélyt osztottak szét, 800 pengő beruházást eszközöltek és 1000 pengő alapítványt tettek a tagtár­sak hasznára. Mindezt a mai ve­zetőség agilitása és munkája te­remtette meg, amiért nem bizal­matlansággal tartoznak neki, de örök hálával. Az irigy cseh muzsikusok összetörték Dohnányiék hangszereit Pozsony, március 4. A magyar filharmonikusok tegnap Dohnányi Ernő vezetésével Pozsonyban hangversenyt rendeztek. Mint utó­lag kiderült, a hangversenyt az a veszedelem fenyegette, hogy nem lehet azt esetleg megtartani. A ma­gyar zenészek hangszereit ugyanis Pozsonyban ismeretlen tettesek sú­lyosan megrongálták. Amikor a zenészek kinyitották a ládáikat, nagy rémülettel látták, hogy a hangszerek nagyrésze össze van törve. A vizsgálat megállapította, hogy ismeretlen tettesek kész­akarva, vandál módon tették tönkre a hangszereket, hogy megakadá­lyozzák a magyar művészek ottani szereplését. Kommunista tüntetés volt vasárnap Nagyváradon Nagyvárad, március 4. Vasár­nap délelőtt a város utcáin kom­munista tüntetések folytak le. A kommunisták amnesztiái követel­tek elitélt társaiknak és a rend csak akkor állott helyre, amikor katonáság sietett a rendőrök segít­ségére. Hatvan embert, akik a rendőrökkel szembeszálltak, letar­tóztattak. Helyreigazítás A békéscsabai kir. járásbíróság az alábbi helyreigazító nyilatkozat közzétételére kötelezte szerkesztő­ségünket : „A Békésme'gyei Közlöny napi­lap 1929 jan. 31. számában: „Egy birtokrendezési ügy következmé­nyei a bíróság előtt. Amikor az ügyvéd hiába kéri munkadiját. Ráadásul beperlik becsületsér­tésért" cim alatt megjelent közle­ményre az 1914. XIV. t.-c. 20. §-a értelmében helyreigazító nyilatko­zatként a következőket kérem kö­zölni : Nem igaz az, hogy „az ügyvéd évekig hiába kéri munkadiját", ellenben igaz az, hogy dr. Forray Lajos ügyvéd 1928 április 18-án a gyulai kir. törvényszékhez benyúj­tott keresetében munkadijai s költ­ségei fejében 9133 P 72 f-t kért ellenem megállapítani. Továbbá igaz az is, hogy a gyulai kir. tör­vényszék 5782 P tőke és ennek járulékai, valamint 316 P részper­költséget megállapító Ítélete ellen felebbezésemre a szegedi kir. ítélő­tábla P. II. 1456-11/1928. szám alatt hozott Ítélettel dijait s költsé­geit összesen 3762 P 40 f-re szál­lította le, a felebbezési költségek kölcsönös megszüntetésével. Igaz az is, hogy 2000 P-t dr. Forray Lajos részére 1928 május 10-én postára adtam s az eddig megál­lapított dijainak különbözetét 1768 pengő 40 fillért birói letétből, már kezeihez vette. Igaz az is, hogy dr. Forray követelését sokaltam, de a neki járó dijak s költségek ki­egyenlítésétől soha sem vonakod­tam. Hiszen az eddigiek szerint is dr. Forray Lajos 5371 P 32 f-re! tulköveteíőnek látszik. Meg kell jegyeznem azt is, hogy véglegesen az ügy még elintézve nincsen, mert felülvizsgálati kérelemmel a m. kir. Kúriához fordultam. Nem igaz, hogy „ráadásul beperlik be­csületsértésért". Ellenben igaz az. hogy a per folyamán mindkét részről sértő kifejezések használ­tattak, mely sértések elintézéséül elégségesnek találtam a szegedi kir. Ítélőtábla által kilátásba he­lyezett jogerő utáni indok áttételét a fennforogni látszó fegyelmi vét­ség elbírálása végett a szegedi ügyvédi kamarához. Igaz az is. hogy dr. Forray Lajos volt az, aki engem rágalmazásért feljelentett s én csak az ügy folyamán emel­tem viszonvádat. Meg kell jegyez­nem, hogv ezen ügy sincs befe­jezve. mert egyelőre mindkettőnk bizonyítási anyagának figyelembe­vételével a bizonyítási eljárás van folyamatban. Békéscsaba, 1928 február 8. Omazta Gyula." A közigazgatási vita során száznál több módosítást fognak kérni Budapest, március 4. A közigaz­gatási reformjavaslat előadója, Csáky Károly ugy nyilatkozott, hogy a képviselőházi vitában előre­láthatólag száznál löbb módosí­tást fognak benyújtani és ezek közül a belügyminiszter 8—10-et fogad el. Mivel a javaslat tárgya­lását március 23-ig be kell fejezni, a Ház szombaton és hétfőn is tart ülést, sőt lehetséges, hogy a nyolc órá3 ülésekre is sor kerül. Mexikóban tért hódit a felkelés Mexikó, március 4. (Havas) A felkelők elfoglalták a Sonora állam­ban fekvő Nogales városát. A fel­kelőket támogatják a szövetséges csapatokat is, amelyek Aguirre és Manzo tábornokok vezetése alatt állanak. A tartomány több váro­sában szintén lázadások törtek ki. A köztársaság elnöke haditaná­csot hivott egybe. Mexikó City, március 4. A vá­rosban nagy izgalom uralkodik, mert hirek terjedtek el, hogy Ve­racruzban forradalom tört ki. Vera­cruzzal nincsen telefonösszekötte­tés. Állítólag cenzúrát léptettek életbe. Tegnap délután a városon át csapatokat szállítottak. Washington, március 4. (Wolff) Veracruz városát Aguirre tábornok a felkelők nevében birtokába vette. A tábornok kijelentette, hogy nyolc állam a pártján van. Portes Gil elnök Calles volt elnököt had­ügyminiszterré nevezte ki, aki azonnal átvette hivatala vezeté­sét és Mexikó hadseregének fő­parancsnokságát. Mexikóban az a hir járja, hogy egy vonat kato­nákkal megrakva, elhagyta Mexi­kót, hogy Nogales városába men­jen. A vonatot repülőgépraj kiséri és a hadsereg segítségével kísérlik meg, hogy a felkelőket elűzzék Nogalesból.

Next

/
Thumbnails
Contents