Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-03 / 52. szám

Békéscsaba 1929 március 3 ®&ffiJfc»Mi5Ö!í«i tIÍ»&L01Ht 3 Krónika Spanyollázból lassan-lassan Mégis csak kilábolunk S közbe-közbe szép tavaszi Napsütésről álmodunk. De helyette havat kapunk Szélviharral keverve. Ez a rémes muzsika most Sok-sok ember keserve. Szomorú, de nagy a nyomor Mindenfelé minálunk, Lassan-lassan odajutunk, Hogy felkopik az állunk. Üres üzlet, nincs kereslet. Nem vásárol senkise. Az üzletek nagy forgalma Nem több. mint a semmi se. * Sírtunk hosszú évek során. Hogy az adót csökkentsék S a fuldokló embereket Végromlástól megmentsék. Most azlán, hogy nincs forgalom. S a kereset vízbe dől. Nagy probléma, hogy mit csinál A forgalmi ellenőr? * Wekerle is ezen töpreng Egész nap és egész éjjel. Hogy e derék ellenőrök Ne fussanak szerte-Széjjel. Minden kegyelmes ur mellé Egy ellenőrt betesznek S a jövőben semmiféle Túllépések nem lesznek. : * ; Divat terén már ezután Sovány nők lemaradnak, Sikeréket ő helyettük A kövérek aratnak. Gyönyörű szép a kövér nő, Nincsen sehol Sem párja, Legszebb, mikor nagy melegben A charleston táncot járja. Ezért most már a legtöbb nő Hizókurát tervezget, S akkor hagyja félbe, ha egy Formás tokát engedett. erde. Emeletes Andrássy-uii h á z beköltözhető lakás és üzlethelyiségekkel eladó. Felvilágosítást - nyújt 92 Dr. BIRÓ EMIL ügyvéd Minden európai államba vízumot 24 óran belül megszerez, hatóságilag engedélyezett vizűm beszerző vállalat BERGER ERNŐ Békéscsaba, Andrássy-ut 25. Telefon 249. A súlyos viszonyok miatt nap»nap után lemondanak az iparosok iparjogukról A ruházati iparban legvigasztalanabb a helyzet A gyümölcsárusok alkalmi iparjoga (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csonkamagyarország háromezer iparosát mostanában a kézmüveskamara problémája foglalkoztatja. Lesz-e kamara, vagy nem lesz kamara, ez a nagy kérdés, amelyre egymásután adják meg a feleletet a vidéki ipartestületek. Ugyanakkor, amidőn a közelebbi jövő problémájával kűzködik az ország iparostársadalma, a jelen súlyos terhei nehezednek rájuk. Békéscsabán az iparosok háromnegyedrésze erősen redukált üzemmel dolgozik, de a helybeli iparvállalatoknak is ijesztően csökkent a munkájuk. A békéscsabai iparosság súlyos helyzetére legjobban jellemző az a körülmény, hogy nap-nap után érkezik kérvény az iparhatóság hivatalába, amelyekben egyes iparosok lemondanak az iparjogukról. Alkalkalmunk volt beszélgetni az illetékes tanácsnokkal, akitől megtudtuk, hogy január havában 15 békéscsabai iparos adta vissza engedélyét, de már február sokkalta súlyosabb hónap ebben a tekintetben, mert az elmúlt két hét alatt 14-re emelkedett azok száma, akik lemondtak iparjogukról. El lehet képzelni, hogy mennyire fájdalmas elhatározás az iparjogról lemondani és visszatérni a bizonytalan jövőjű segéd-sorsba. A legtöbb iparos-alkaimazottnak az a legfőbb vágya, hogy önálló legyen és . erről az önállóságról nehéz küzdelmek után lemondani: a legkínosabb mindenki számára, különösen akkor, ha a súlyos viszonyok okozzák a lemondást. Az iparosok között a ruházati iparban a legsúlyosabbak a körülmények, cipőt, ruhát nem csináltatnak az emberek és a báli mulatságok sem igen foglakoztatták a női divatszalonokat. Legtöbbnyire cipész- és szabóiparosok mondtak lé az önnállóságukról, jeléül annak, hogy esztendők óta a ruházati szakmában alig változtak valamelyest a viszonyok. Az iparjogról való lemondásokkal ellentétben uj iparigazolványok kiállítását természetesen csak a legritkább esetekben kérelmezik. Az elmúlt másfél hónap alatt alig egynéhány uj iparjogot adtak ki, főleg élelmiszerárusok részére. Nagy özönével szokták kérelmezni az iparigazolványok kiadását a gyümölcsszezon idején. Ezek az iparigazolványok csak tiszavirágéletüek, mert a ayümölcsforgalom végén, októberben, rendesen vissza szokták adni,. Adófizetés megtakarítása céljából szokták tenni e2t azok, akik a gyümölcs értékesítésével foglalkoznak. Októberben beadják az iparigazclvá-, nyokat és hat-hét honapon keresztül nem fizetnek utána adót, ápri-) lisban újra kiváltják, mert törvényes, rendélkelkezés van arra, hogy aki egy éven belül kiváltja a visszaadott iparjogát, annak nem kella jelentékeny itletekeket megfizetnie a kiváltás alkalmával. hosszabb ideig tartó biztosított jövedelemmel becsületesszándéku, kötélességtudó férfit, akinek feladata lenne, hogy a helybeli háztartásokban a gyár árujának használása mellett agitáljon. (Eladnia nem kell.) Nyugdíjas rendőrt, vasutast, vagy más fegyelemhez szokott urat szivesebben akceptálunk. Rövidre fogott, saját kézzel írott ajánlatokat küldjék be „Védő" jeligére a Magyar Hirdető Irodához, Budapest, 94 VIII. ker. Főherceg Sándor-ut 9. szám alá. | RIKICJlüeseK i | jó fizetéssel felvétetnek | I lapunk kiadóhivatalában • Budapesti Nemzetközi Vásár B-5 1929 május 4-től- 13-ig A magyar ipar egységes bemutatója 5Ö%-os utazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásárigazolvány kapható Budapesten: a Vásárirodánál, V„ Alkotmá'ny-ucca 8. Békéscsabán: dr. Gyöngyöst János a Kereskedelmi Csarnok főtitkárt., (A vasárigazolvány'ára 3 pengő 20 fii.) . Református Nőegyleti Estély K örösladány ban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Körösladány községben mindig jelentós eseményszámba mennek a Tóth Jpzseíné ref. lelkészné vezetése alatt működő Református Nőiegylet jótékonycélu műsoros, estélyei. A Nőegylet a tél folyamán február 24-én' tartolta második ilyén estélyét az Ipartestület, nagytermében, teljes erkölcsi és anyagi siker mellett, .i A .nivós műsort Török Györgyike; kedves prologja nyitottá: meg, melyet Báksay Sárika óvónő sikerülten .előadott magánjelenete kötetett. Általános derültség kisérte 3 műsor két humoros számát, a< két .bohózatot,• melyekben Pék RózSika és Veres Béla — a körösladányi műkedvelők e két kitfáló szereplője -rr nyiltszinen is sok tapsot aratott. Velük osztozott ; a sikerben Török Sárikának, Szathmár,y, Tabuskának és Pejtsik Dezsőnek a vidéki műkedvelők színvonalán felülemelkedő alakítása. A többi szereplők: Kovács. Károly, Jónás "János, Szijjártó Lajós és öái Emmuska is biztosították az összjáték sikerét. Mély hatást keltő pontjai voltak a kedves emlékű estélynek Gyökössy Dániel művészi szavalata és a festői beállításban bemutatott .élőképek. A két bohózat közti szünetben Tompa Mihály 5A gazdag« cimü komoly, erkölcsi vonatkozású költeményét négy sikerült képben jelenítette meg az első élőképszám, 35 szereplőve!. Az estély bezáró száma volt a második élőkép: »A három grácia«, melyben Török Sárika, Szathmáry Tabuska és Kecskeméthy Ilona személyesítették a gráciákat, akiknek festői kosztümé Uhrin Esztike művészi felfogását és Ízlését dicsérte. A bohózatok betanítását és az élőképek elrendezését az egész estély fáradhatatlan rendezője, Tóth Józsefné elnöknő és Kovács Gyuláné tanítónő végezték. A konferálás tisztét ezúttal is Gyökössy Dániel az ő tetszéssel honorált szellemességével töltötte be. Ne üljön fel hangzatos hirdetésnek, mert a Magyar Ruha-Ipar ruhái árban, minőségben, szabásban vezet ¥árac!i Béla Békéscsaba, AotcÜ rássy-ut 12.