Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-03-02 / 51. szám

Békéscsaba, 1929 március 2. Szombat 36-ik évfolyam, 51-ik szám EGYEI KOZLONT POLITIKAI NUPÍLAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Főszerkesztő : Or. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Sjf Ctti Telefonszám 3 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Állami köüsáfivetss Az állami költségvetés tervezetét a pénzügyminiszter már bemutatta a minisztertanácsnak s az eddig kiszivárgott hirek szerint annak végösszege meghaladja a mult évit. Ez pedig annyit jelent, hogy az'-állarnnak még több pénzre lesz szüksége, mint eddig volt s igy most már az i tos, hogv •a már eddig is elviseli jtetlen s a rosszabbodó gazdasági helyzettel egyre elviselhetetlenebb közterhek még csak emelkedni fognak. Nemhogy adócsökkentést várhatnánk, •de a felemelt előirányzat következményeképpen az adóprés még kim életlenebbül fogja sajtolni azt a szegény magyar adózót, akiről ma már statisztikusok megállapították, hogy aránylag a legsúlyosabban adózik egész Európában. És amikor az állami költségvetés emelkedéséről olvasunk, bármilyen legyen is annak részletes indokolása, nem tudunk rá mentséget találni. A municipiális szervek költségvetéseire árgus szemekkel ügyel a kormány és drákói szigorral fe.rag le sokszor olyan kiadási tételeket is, amelyhez a megye, a város, vagy a község elsőrangú szükségletei fűződnek. Azt kell mondanunk, hogy nem szivet gyönyörködtető művelet, de kényszerű és szükséges. Ám akkor tessék ugyanezt a szempontot követni az államháztartásban is. Az állam csak annyit költsön, amenynyit a polgárai elbírnak, mi pedig már nem bírjuk tovább. Épp azért fájó megdöbbenéssel vesszük a hírt az államháztartás költségeinek emeléséről. Mit ér ezekután az a kényszerűen fukarkodó takarékosság, amelyet saját városunk, vagy községünk szükségleteinél folytatunk, csakhogy a pótadót csökkentsük, amikor viszont a megtakarítottat többszörösen elviszi az állam. Ha a kormány szigorú kritikát gyakorol — és egész helyesen — az autonom háztartások gazdálkodása felett, akkor önmaga ugy gazdálkodjon, hogy az minden kritikát kiálljon. De lefelé a legnagyobb takarékosságot prédikálni, a maga portáján viszont egyre többet költeni, olyan ellentmondás, amely az előbbi helyes törekvését is értéktelenné teszi. Zürichben a magyar pengőt 90'65.5-el jegyezték. Bethlen még jobban elmérgesitette a Pefr©wá©;z-íigf@t A kereszténypárt nem ejti el Petrováczot, sőt Vass miniszterrel szemben is állást fogba? Budapest, március 1. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójától.) A kormánypárt elnöki tanácsa tegnap esti határozata, mely a Petrovácz-féle ügyben a legmesszebbmenő elégtételt követeli, a legnagyobb megdöbbenést váltotta ki a politikusok körében. Általános a vélemény, hogy Bethlen teljesen elmérgesitette az ügyet s felidézte a pártszakadást, mert az biztos, hogy a kereszténypárt nem engedi Petrováczot a pártból ilyen módon kilőni. Ma több helyütt folytak a megegyezésre vonatkozó tárgyalások s igy a kereszténypártban is. Hivatkoznak az országos nehéz gazdasági viszonyokra, a sok panaszra s éppen ezért nem engedik szabad véleménynyilvánításuk elnyomását, mert az a felfogásuk, hogy ez nem személyek, hanem meggyőződések harca. Petrovácz nyilatkozata lehetett éles, lehettek abban tévedések is, de azok feltétlenül helyes szándékból eredők. Miután egyesek szerint Vass József dr. a kereszténypárt exponense a kormányban, Ernszt Sándor kijelentette, hogy Vass Bethlen felkérésére lépett a kormányba s amennyiben Vass ragaszkodnék ahhoz, hogy retorzióval éljenek Petrováccal szemben, ugy az egész pártot szemben találná magával. Munkatársunk megkérdezte dr. Pesthy Pált, aki a továbbiakra nézve azt felelte, hogy Ernszt és Zichy János akadályoztatása miatt a kereszténypárt határozata csak néhány nap múlva lehet ismeretes, miért is a kormánypárt a további teendők tekintetében a vá1 lasz kézhez vételéig várni fog. Fridiiéig isfwán éleshangu röpiratot adott ki a kormány ellen A titkos választásokat], a címkórság megszüntetését és a közszabadságok visszaállítását követeli Budapest, március 1. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójától) Politikai körökben általános feltűnést keltett Friedrich Istvánnak egy ma megjelent röpirata, amely „Keresztény ellenzék" cimen 15 oldalon keresztül élesen támadja és birálja a kormányzati rendszeri. Terjedelmes bevezetésében heves támadást intéz a kormány ellen és leszögezi, hogy annyi tányérnyaló, hízelgő, mézesmázas, szemfényvesztő barázdabillegető van ma nálunk, hogy a nyílt és független kritika messzevilágitó fáklyája vezetheti csak ki az öszszeomlásból a Trianon által megnyomorított országot. A kormányrendszer a magyar népet éretlennek tartja a titkos választójogra. Az intelligencia a kormány napos oldalánál lebzsel és soha nem tapasztalt cimkórságban szenved. Ajánlja, hogy a polgárság a munkássággal együttesen induljon közös munkára, hogy a belső és külső gazdasági helyzetet megjavíthassuk. A kormány a trianoni békediktátumot ratifikálta és olyan gazdasági politikát folytat, amelynek következtében Pozsony és Kassa magyarjai amerikai búzából készült kenyeret esznek. Rámutatott a hivatalok állandó szaporítására, aminek következteben minden polgár évente három hónapot az állami apparátusnak dolgozik. A következő részekben a röpirat rámutat a teendőkre. Ezek Friedrich szerint a törvényhozók választásának sürgős megreformálása, hogy a képviselők ne a kormány és a főbiró kinevezett exponensei legyenek; hanem a független polgárok szabad választottai; követeli a sajtószabadság legszéEzután még számos követelést állit fel a gazdasági és politikai helyzet megjavítása érdekében. Politikai körökben az a felfogás, hogy Friedrich röpirata igen sok vitára és éles harcra fog alkalmat adni. lesebb alapokra helyezését és ehhez az esküdtbíróság visszaállítását ; a szabad mozgási és véleményszabadságot minden polgár részére; az állami üzemek és egyéb apparátusok vállalkozási tevékenységének teljes beszüntetését. 1 békési aranykoszorus mester isisiitványa az IPOSz nagygyűlésén Békésvármegye meghívott országgyűlési képviselői közül csak Csizmadia András jelent meg — 207 ipartestület szavazott a Kézműves Kamara felállítása mellett (A Közlöny eredeti tudósítása.) Február 26-án tartotta meg országos, nagy választmányi gyűlését Budapesten az Ipartestületek Országos Szövetsége, melyet az IPOSz nagyszabásúnak tervezett s ez okból arra az ipartestületek utján meghívta az országgyűlési képviselőket. A nagygyűlésen ugyanis rendkívül fontos tárgyak mellett a Kézműves Kamara felállítása ügyében a miniszterhez felterjesztendő memorandum ügye szerepelt s ennek megtárgyalása céljából igyekezett az IPOSz nemcsak minden érdekelt ipartestület, hanem az azok révén érdekelt országgyűlési képviselőket is bevonni a tárgyalásokba. Sajnos, az IPOSz-nak ez a feltétlenül helyes szándéka csak részben sikerült, mert a meghívott országgyűlési képviselők közül csak nagyon kevesen jelentek meg, de legkevesebb érdeklődést mégis Békésvármegye országgyűlési képviselői mutattak az iparosok nagy ügye iránt, miután a vármegyei iparosokat mindössze egyetlen képviselő, az orosházi Csizmadia András képviselte. Annál élénkebb érdeklődést tanúsítottak az ország iparosai a nagyválasztmányi gyűlés iránt, jeléül annak, hogy milyen sorsdöntő fontosságúnak ítélik az ország iparosai önmagukra nézve a Kézműves Kamara ügyét. Békéscsabáról az ipartestület képviseletében Kovács Mihály elnök jelent meg és fel is szólalt a Kézműves Kamara ügyében. Örömmel vett tudomást az országos elnökség bejelentéséből arról, hogy az ország 365 ipartestülete közül 207 szavazott a Kézműves Kamara mellett, mig ellene mindössze 17 ipartestület szavazott és 141 megoszló véleménnyel döntött, részben központi szerv felállítása mellett, de más név alatt, részben a közös kamarákon belül felállítandó szerv mellett, részben pedig semmilyen arányban sem foglalt állást. A békési ipartestületet Szikszay A Kozák Kórus péntek helyett ma, szombaton tartja hangversenyét