Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-28 / 49. szám

5 Halálos autószeren­csétlenség Szarvason Egy szentesi kőmives tragikus halála az utcán (A Közlöny eredeti tudósitása.) Megrendítő szerencsétlenség tör­tént Szarvason. Fekete Antai szen­tesi kőműves már több, mint egy év óta Szarvason dolgozik az egyik vállalkozó építkezéseinél. Rendes, szorgalmas munkásember volt Fekete, ezért kapott ilyen ál­landó alkalmazást. Az egyik este a munkából haza­felé igyekezett. A gimnázium mel­letti utcából jött ki és a túlsó oldalra akart átmenni, amikor egy autó sebes vágtatással éppen abba az utcába fordult be, amely­ből Fekete kijött. Az autó veze­iője nem dudált, nem jelzett, Fe­kete csak az utolsó pillanatban vette eszre a gépkocsi közeledé­sét. A veszélyt elkerülni már nem lehetett, az autó elkapta a sze­rencsétlen kőművest és keresztül­gázolt rajta. A gépkocsin utazók azonnal lefékeztek, segítségére siettek, de Feketén már nem lehetett segíteni. Olt a helyszínen nyomban kiszen­vedett. Belsőrészét teljesen össze­zúzta a többmázsás autó. A vizsgálat megindult a halálos >baleset okánakmegállapitására. A békési választások uiőhangjai •Kaptuk és szószerint tesszük .közzé az alábbi levelet: Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! Becses lapjában a békési válasz­tásokkal kapcsolatos közlemény jeleni meg, amely Moldovány fő­szolgabíró uron esett személyi sé­relemmel foglalkozik s a felebbező polgárok ellen kilátásba helyezi a büntetőjogi felelősségrevonást. Szóval, annak a közleménynek tartalma alkalmas arra, hogy a nagy Ínséggel küzdő, hatóságtisz­telő és törvények előtt meghajló becsületes magyar polgárságot el­rettentse jövőben törvényben biz­tosított jogainak a gyakorlásától. Tekintve, hogy a polgárság által aláirt íelebbezésnek én valék a szerkesztője s törvényekre, dönt­vényekre való hivatkozással nehéz­ményezíük a választást előidéző okokat: azért nékem kötelességem becses lapjában megjelent közle­ményre válaszolni s elfogulatlanul megismertetni a békési állapotokat olvasóikkal és az igen tisztelt megyebizottsági tag urakkal is. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy Moldovány János ur sze­mélye ellen kifogást nem emelt senki. Mint főszolgabíró érintve van ugyan, de a mai megyei rendszer mellett érthetőnek tartjuk, hogy nem nyul keztyütlen kézzel bele a mi darázsfészkünkbe. Szives figyelmükbe ajánlom a közügyekkel foglalkozóknak a „Békési Hirlap" febr. 24. számá­ban Faragó László tanár, felelős szerkesztő, pénzintézeti vezérigaz­gató, községi és megyei képviselő urnák „Sivár jelen, sötét jövő" cimü vezércikkét, amely Békés szomorú gazdasági helyzetével foglalkozik. Ezt a nagy tudásu, széles látó­körű férfiút igazán nem lehet el­fogultsággal megvádolni! Sőt ellen­kezőleg ! A jelen még sivárabb, mint ahogyan azt ő megfesti! Zu­hanunk lefelé a gazdasági romlás lejtőjén s csak egy csodálatosan erős kéz állithatja meg zuhaná­sunkat. A békési polgárság a miniszter­elnök és belügyminiszter urakat is felkérte a bajokat feltáró vizs­gálat megejtésére azért, mert a 90-es évek forró kásája már egy­szer megégette a békésiek száját. Erre emlékezhetnek is az öregebb közéletvezetők 1 Csákiszalmaként kezelték itt a közvagyont a felüle­tes ellenőrzés miatt. Ma újból azok a kórtünetek jelentkeznek s azért szeretnők meggátoltatni a további botlásokat, amelyek vészt hozhat­nának reánk. Ennek meggátlása a közszere­tetben részesülő főszolgabiránk fel­adata. Hasson ő is oda, hogy a vizsgálat felülről megtörténhessék idejében, amig segíteni lehet köz­gazdasági helyzetünkön. A fenye­getéssel provokálva lettem ugyan, de mégis itthon szeretném kimo- ' satni szennyesünket, azért nem so- 1 rolom fel azokat a furcsa jelensé­geket, amelyek a vészt fejünkre hozták s amelyeket a provokálók­nak is ismerniök kell. Ezekután meg fogják érteni, hogy miért felebbeztük meg a választá­sokat. Azért, mert a rokoni köte­lékben álló vezetőkben is egyik okát látjuk az ellenőrzés meglazu­lásának. Lehetnek ők derék em­berek, aminthogy azok is, de vész idején a személyi tekinteteket ki kell kapcsolnunk s a gyengesége­ket erősebbekkel kell pótolnunk. Kegyeskedjék Főszerkesztő ur becses lapjában helyet adni köz­érdekű válaszomnak abból az elv­ből kiindulva, hogy az igazság megköveteli azt, hogy az érdekel­tek meghallgattassanak, Békés, 1929. febr. 25. Vagyok Főszerkesztő urnák haza­fias tisztelettel készséges híve : Szathmáry Kálmán. Zsebmeisz&k, csálék és egyéb alkalmi biánözik garázdálkodása a szerdai irásárban Zsebvágók üidözése a csirkepiacon — A zsebmetszők meneküSés közben két detektív karjai közé szaladtak (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az országos vásár, a legtávolabbi vidékek zsebmetszőinek és félkéz­kalmárjainak kitűnő aratási alkal­ma. ma is dolgot adott a rendőr­ségnek. A vásárra összesereglett különféle bűnösök a mai vásár­ban is megpróbálták veszedelmes mesterségük űzését, azonban nem sok sikerrel, mert néhányukat rö­vid idő alatt összefogdosta a rend­őrség, sőt egyiket éppen humoros körülmények között. A vásár egyébként eléggé moz­galmas bünügyi krónikájáról itt számolunk be : Szovszki György gerendáspusz­tai napszámos a szerdai kirakodó­vásáron észrevette, hogy valaki a nagy tolongásban a belső kabátja zsebébe nvult és onnan ügyesen kiemelte a pénztárcáját. Szovszki mec? akarta fogni a tettest, ez azonban pillanatok alatt eltűnt a hullámzó tömegben. A meglopott ember kára 30 pengő. A rend­őrség a szemfüles tolvajt nyo­mozza. A másik eset a Hunyadi-téren történt. Itt Fáber János ujkigvósi napszámos a hatalmas tömegben egyszerre csak arra lett figyelmes, hogy három oldalról feltűnően és erősen összenyomják. Gyanút fo­gott és a lökdösődök felé nézett. Éppen ebben a pillanatban emelte ki a kiskabátja belső zsebéből egy fiatalember a pénztárcáját, amelyben 25 pengő volt. Az ujkigvósi ember, aki nem esett a fejelágyára, hirtelen a zseb­tolvaj után vetette magát. Erőtel­jesen utánafurakodott és sikerült is megfognia, amikor kiverekedte magát a nagy tömeg szoritó gyű­rűjéből. Fáber János olyan indu­lattal kapta el a zsebtolvajt, hogy ez beillett vad támadásnak is. A tolvaj a megrohanás következté­ben elvesztette egyensúlyát és egész hosszában elvágódott a sár­ban. De volt még annyi lélek­jelenléte, hogy esés közben eldobta a zsákmányt, A repülő pénztárcát egy arra­járó idegen asszony felkapta. Sza­ladni kezdett vele. De a következő pillanatban két ismeretlen fiatal­ember állta el az útját, kikapták a kezéből a pénztárcát,, aztán vad futásnak eredtek. De nekik sem volt szerencséjük A Werbőczy­utca sarkán két férfi zordon karja várta és ölelte meg őket. Erről a két férfiről kitűnt, hogy államrend­őrségi detektívek. Tehát a mene­külők pont a legjobb helyTe ke­rültek. A zsebtolvaj is rendőrkézre ke­rült ezekután és kiderült, hogy az illető Bezzegh László, aki a rend­őrség előtt notórius vásári zseb­tolvaj gyanánt ismeretes. A rend­őrség őrizetbe vette. A detektívek ezután két asszony­személyt is lefüleltek, akik ravasz és elmés trükköt eszeltek ki a zsebtolvajlások zavartalan lebonyo­lítására. A két nő üres piaci ko­sarat vett a karjára, a kosarat ken­dővel fedte be, a kezüket aztán a kendő alá csúsztatták és alóla nyúlkáltak ki, hogy a kipécézett zsebeket észrevehetetlenül megkö­zelíthessék. Az eredeti trükkel ope­ráló két asszonyt a detektívek hosszú útvonalon követték, miköz­ben ügyeltek, hogy sikerül-e vala­kinél zsebvágást eszközölniök. Ez körülbelül két órán át nem sike­rült, mire a detektívek a nyilván­valóan rossz szándékú két nőt elő­állították a kapitányságra. A rendőrségen a két asszony tagadta, hogy zsebmetszést akart volna elkövetni, azonban a valla­tás során, amikor az egyiktől, aki szolnoki, megkérdezték, miért jött a vásárra, elszólta magát, mond­ván, hogy egy pár csirkét akart vásárolni... A két asszonyt a rend­őrség őrizetben tartja és esetleges bűntetteik megállapítására a nyo­mozás megindult. Érdekes egyébként, hogy a vá­sárról teljesen hiányoztak a meg­szokott bűnözők: a különféle ci­gányasszonyok. Ez valószínűen annak következménye, hogy az utóbbi hetek folyamán gyakran ir­tunk cigányasszonyok szélhámos­ságairól, ami a vásárra igyekvő cigánynők kedvét elvette a békés­csabai kirándulástól. A belügyminiszter kikötései a gyomai gazdasági ismétlő­iskola ügyében Miként akarja biztosítani Gyotyaf az építkezéshez szükséges 90.000 pengőt (A Közlöny eredeti tudósitása.) Gyoma község képviselőtestü­lete, amint azt már megírtuk, még 1927-ben kimondotta, hogy a szak­tanitós gazdasági ismétlő iskolát megszervezi, az iskola céljaira 20 kat. holdat örök haszonélve­zetül átenged, ezen a területen az iskola épületét 2 tanteremmel, egy munkateremmel, egy tanítói szo­bával. egy konyhával és egy kam­rával felépiti. Felépit továbbá egy igazgatótanitói lakást 3 szobával és a szükséges mellékhelyiségek­kel, valamint egy istállót, sertés- és baromfi ólat, végül gép- és eszköz raktárt. Beszerzi a község az élő és holt leltári tárgyakat. Végül ki­mondotta a község azt is, hogy az évenként visszatérő teherként vállalja az iskolai tangazdaság do­logi kiadásait is. A megállapított számitások alap­ján az iskolának a fentiek szerint való felépítésére 90.000 P-re volna szüksége. Erre a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter 20.000 P államsegélyt helyezett kilátásba. A még szükséges 70.000 P-t a község állami kölcsönként kéri, ha pedig ez nem volna lehetséges, ugy valamelyik budapesti pénz­intézettől 70.000 P kölcsönt fog felvenni. Minthogy községi kölcsön­ről van szó, ezért a belügyminisz­terhez kellett az iratokat felterjesz­teni. A belügyminiszter most vála­szol a felterjesztésre, és kijelenti, hogy a szobanlévő építés ügyét, különösen a költségek mikénti fe­dezéseszempontjából, egyáltalában nem látja előkészitettnek és igy ez idő szerint nincsen abban a helyzetben, hogy a község háztar­tása szempontjából ebben az ügy­ben állást foglaljon. Érdemi hatá­rozatot tehát csak akkor hozhat, ha az iskola építésének végleges kiviteli tervei elkészülnek, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter az államsegélyt nemcsak kilátásba helyezi, hanem azt véglegesen meg­állapítja és végül, ha a község az építkezéssel reáháruló és összeg­szerüleg pontosan megállapítandó terhek fedezetét kétséget kizáróan kijelölte és részletes jelentésben feltárja, hogy az iskola építésével vállalandó terhek milyen hatással lesznek a község háztartására. Ujabb nagy panama Romániában Bukarest, február 27. Egy 300 milliós gyógyszer-panama ügyében Ellenboger tanár, egy német ve­gyészetigyár bukaresti képviselője a vizsgálóbíró előtt elmondotta, hogy 65 millió leüt osztott széjjel az egészségügyi minisztérium tiszt­viselői és a kijáró politikusok kö­zött. A megvesztegetettekről Ellen­boger teljes névsort adott. H csabai piac A terménypiac szerdai árai a következők: buza 2450—24'80, árpa23-50—2400, rozs 21 00—22-00, ótengeri OO'OO—OO'OO, uj tengeri csöves OO'OO—OO'OO, uj tengeri sze­mes 26'50—27 00, zab 22'00— 22'50, Napraforgó 00'00-00'00, pengő métermázsánként.

Next

/
Thumbnails
Contents