Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-28 / 49. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1929 február 28. Csütörtök 56-ik évfolyam, 49-ik szám KESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI IAP1LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippínyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám aiatt, Hirdetés díjszabás szerint. niraetes aíjszaDas szerint. ha arra csak ráfizet a kereskedő, iparos és gazda egyaránt ? Minek adnak lehetőséget a gazdasági válságnak ezekben a szörnyű napjaiban arra, hogy a kenyér után kétségbeesetten futók végső falatjaiknak árát vonatra, fuvarra költsék abban a reményben, hogy talán, talán mégis csak összeszednek egy pár pengőt a vásáron, amiből a kővetkezőig valahogy csak eltengetik szánalomraméltóan sivár életüket ? Minek a bennünket mindnyájunkat marcangoló keserves életet még keservesebbé tenni azzal a gyűlölettel, mellyel a helyi és vidéki kereskedők, iparosok kölcsönösen szemlélik egymást a veszendőnek látszó kenyér utáni rettegésnek miatta ? Nem rossz, nem gyűlölködő pedig a mi népünk, nem is volt soha. Kenyerünk ha volt, egy szelet mindig jutott a kenyértelen szomszédnak is, mert csak kölcsönbe ment. De ma. mit csináljunk ma, amikor ezt a várost a nagy nyomorúság eredményezte fogyasztás hiján halomra gyűlt kisipari termékek és kereskedelmi áruk szinte a fulladásig töltik meg ? Mit tegyünk különösen akkor, ha mind ebben az akaratunkon kivül felhalmozódott értékben a jövendőre kiszabott, de visszahozhatatlanul befektetett kenyerünk fekszik : megehetetlenül. Ebben van az adónk is, a ruhánk, a fűtőnk, gyerekeink neveltetése és még sok, sok, egész hosszú sora azoknak a kötelességeknek és igényeknek, melyeket teljesiteni tartozunk, mint polgár és jogunk lehet rájuk, mint az Isten képére teremtett embernek. Ám beszéljünk egész világosan. Mind az a karéj kenyér, mely ha szűkre szabottan is, de mégis még megvan a csabai iparos és kereskedő számára, hiányzani fog, ha azt gyulai, vásárhelyi iparos, vagy kereskedő viszi el. Ugyanez igaz fordítva is. De az elvitt kenyérdarabból is letördel az utazás, szállitás, idegenben tartózkodás költsége. A nyereség csak látszólagos, mert bizony jobban jártak volna az idegenek, ha otthon maradtak volna városaikban. Csak nézzünk végig az elmúlt vásáron és csak egyetlenegy, példát említsünk. Itt, ahol az asztalosipar kénytelen-kelletlen rengeteg készárut halmozott fel, egy egész külön vásárt alkot a vidéki asztalos iparosok árukészlete. Valamit mindannyinak el kell adnia, mert ha nem, visszafelé már a fuvart sem tudná kifizetni. Elad tehát veszteségre: rontja önmagát és kárt okoz csabai szakmabeli társainak. Csakhogy ám egyszer ezen az uton be kell következnie a keserű összeomlásnak, mert azt mindenesetre magával hozzák a ; termelés örökérvényű törvényei. | Ne menjenek tehát a uárosofe iparosai, kereskedői más városokba, hanem menjenek a kisközségekbe, falvakba, ahol a szabadverseny is érvényesülhet és a gazdasági alap is megadatott a falvak, kisközségek iparnélküliségében. Ezekben fennáll a kirakodóvásárok szükségessége, mig városokban már régen feleslegesekké váltak s hogy még ma is vannak itt kirakodóvásárok, más annak oka nem lehet, mint az országos szörnyű nagy éhség, a kenyér utáni nyargalás. Ámde ebben a rettentő nyargalásban az eszét még se veszítse el, hanem fogjon össze minden iparos és kereskedő az országban és egyöntetűen követelje a kirakodóvásároknak a városokban való megszüntetését s addig is, mig az be nem következik, az érdekeltségek kötelező formában mondják ki, hogy idegen vásárba nem mennek el. F. Hegymegi-Kiss Páfl 31 módosifása a közigazgatási javaslat elien Különvéleményt nyújtott be és kívánja a javaslat visszavonását Budapest, február 27. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) A képviselőház mai ülésén nyújtotta be a közigazgatási bizottság jelentését a közigazgatási reformjavaslatról. A jelentéssel kapcsolatban Hegymegi-Kiss Pál a házelnökhöz különvéleményt intézett, amelyben azt kivánja. hogy a javaslatot adják vissza a bizottságnak, hogy újból letárgyalja. Hegymegi-Kiss Pál hangsúlyozza, hogy a javaslat a lakosság érdekeit és képviseleteit háttérbe szorítja, sőt az önkormányzat elsorvasztásával a helyzetet rosszabbá teszi. A javaslat nem gondol a városok fejlesztésével. A városok közigazgatási szervei a javaslat szerint nem kapnak hatalmat az érdekek ellátására, az autonom jogok megny irbálásával az igazgatás kedvezőtlen helyzetbe kerül. Éppen ezért kivánja a javaslat átdolgozását és visszajuttatását a bizottsághoz. Egyidejűen HegymegiKiss 31 módosítást nyújtott be as Ház elnökéhez, arra az esetre, ha a javaslatot nem küldenék vissza a bizottságnak. Csak órák kérdése a kormánypárt és kereszténypárt kettészakadása A kormány nem elégszik meg Petrovácz nyilatkozatával, viszont a kereszténypárt nem hajlandó elejteni Petrovácot és ragaszkodik továbbra is kritikai jogához Budapest, február 27. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Az a politikai affér, mely Petrovácz Gyula Reichspostbeli cikke nyomán keletkezett, mind szélesebb hullámokat ver. Ma délutánra ez ügyben fordulatot vártak, mert a kormányhoz közel álló helyen kijelentették, hogy Petrovácz tegnapi nyilatkozatát semmiképen sem fogadják él. Az ügyre vonatkozólag egyébként a kormánypárt elnöke, Pesthy Pál a következő nyilatkozatot tette : — Nem tudom, hogy a párt elnöki tanácsa milyen döntést hoz a Petrovácz Gyula nyilatkozata tárgyában. Annyit tudok, hogy a párt igen agresszíven van hangolva Petrovácz ellen s azt hiszem, hogy a kereszténypárt is lojálisán fogja likvidálni ezt az egész kellemetlen ügyet. A kereszténypártban ma délelőtt még meg is volt a hajlandóság arra, hogy az ügyet Petrovácz elejtésével oldja meg. A déli órákban aztán szenzációs fordulat állott be. Ekkor érkezett ugyanis Petrováéz Gyula a képviselőházba, aki egyenesen az Ernszt Sándorral való tárgyalásokról jött. A tanácskozások eredménye döntő befolyással van a párt állásfoglalására, amennyiben most már semmiképen sem hajlandó a kereszténypárt az eset következtében a konzekvenciákat levonni. Az az általános vélemény, hogy a kereszténypárt a kormánnyal szemben őt megillető kritika jogát nem adhatja fel, annál kevésbbé. miután eddig is csak esetről-esetre járult hozzá a kormány intézkedéseihez. A kereszténypárt személyi és tárgyi garanciákat követel a kormány ügyeinek helyes irányban való vitelét illetőleg. Amikor ez a hir elterjedt a képviselőház folyosóin, a kormánypárti képviselők kijelentették, hogy most már mindenképpen kenyértörésre kell vinni a dolgot. Vagy megelégszik tehát a kormány Petrovácz nyilatkozatával, vagy pedig ez beáll a szakadás. Egyelőre ebben az ügyben a helyzet. Felmerült még az a kérdés is, hogy vájjon egy képviselőnek joga van-e idegen ország sajtója utján kritikát gyakorolni ? Erre nézve Strausz István dr. a következőket mondotta : A lényeges az, hogy igazat irt-e az illető képviselő, vagy sem ? Ha nem irt igazat, ugy meg kell bélyegezni az illetőt, de ha igazat irt, ugy az objektív kritikának bárhol helye van. Beterjesztették a bizottsági jelentést a közigazgatási reformjavaslat tárgyában Letárgyalták a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot — A képviselőház mai ülése Budapest, febr. 27. A Ház mai ülését fél 11 óra előtt nyitotta meg Almássy László. Csák Károly, a közigazgatási bizottság előadója beterjesztette a közigazgatási bizottság jelentését a közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Napirend szerint következett a hegyközségekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Miután általánosságban elfogadták a javaslatot, a részletes megvitatásra került a -sor s a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalták. Ezután az egyes bizottságok megüresedett tagsági helyeinek betöltésére került a sor és az elnök elrendelte a szavazást. A szavazás eredményének kihirdetése után Hajós Kálmán, az állandó összeférhetetlenségi bizottság uj tagja letette az előirt esküt. Ezután áttértek a mentelmi ügyek tárgyalására. A bizottság jelentéseit Szabó Zoltán előadó ismertette. Reischl Richárdot a Házban elmondott egyik beszéde miatt Weber Miklós altábornagy provokálta. A Ház ez ügyben ugy határozott, hogy a mentelmi jog megsértése miatt értesitik a honvédelmi