Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-24 / 46. szám

Ara W fillér Békéscsaba, 1929 február 24. Vasárnap 564k évfolyam, 46-ik szám POLITIKAI ÜUPSLAP Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabe. Elfifizetési dijait: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 5 pengő, egv hónapra 2 pengő-. Pcldánvonkint 10 íillcr. Főszerkesztő : OP. Gyöngyösi János Felelős szerkesziő: Filíppinyi Sámuel 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám «JafL Hirdetés díjszabás szerint. kellett megmenteni a családjukat — ezzel a megállapítással függesztette fel az egyik biró egy falopásért kiszabott öt napi fogházra szóló ítéletnek a végrehajtását. Idegen vagyon jogtalan eltulajdonítása bün, nemcsak azért, mert a törvény és a tízparancsolat tiltja, de azért is, mert a magántulajdon tiszteletben tartósán épült fel a -mai társadalmi rend, amelynek a mai küííurát, a műveltség elterjedését, az erkölcsi rendet és a gazdasági fejlődést köszönhetjük. A fenntieket vallva, mégis hálás szívvel fogadjuk azt az ítéletet, -amely a büntetés végrehajtását felfüggeszti, mert ez az ítélet a törvény rideg betűin keresztül a aziv érzésére is hallgat és számol az élettel. De ez az ítélet, ha a 20 fokos hideg időben meleget nem is tud adni. azért letompítja az élet ridegségét és sivárságát. Hálásak lehetünk, hogy a független bíróság tagjai olyan ítéleteket hoznak, amelyek nemcsak az igazsághoz, de á való élethez is hozzásimulnak. Nagy a szegénység — ez az igazság. De ez az igazság még jobban átmegy a köztudatba, ha valónak vesszük a szegénység fogalmának azt a megállapítását, amelyet legutóbb hallottunk. Egy kiváló tudós az elmúlt héten a fővárosban előadást tartott, melynek keretében azt mondotta, hogy: nem a beteg, tehetetlen és mun.Raképtelen. vagy munkanélküli a .szegény. Szegény az, aki bár dolgozik, akinek állandó munkája van, de még sem keres annyit, hogy fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tudjon tenni és családját tisztességesen és gondtól mentesen eltarthassa. E véro* polgársága, a számsze,/int meg nem állapítható munkanélküliektől eltekintve, kitartó akarattal igyekszik dolgozni, hogy termeljen és jövedelme legyen. De vájjon hány olyan polgára van városunknak, aki gondnélkül élhet. Vájjon hányan tudják adójukat, adósság után a kamatot és törlesztést pontosan fizetni, de ezenkívül még családjuk ruha- és egyéb szükségletéről, gyermekeik neveltetéséről csupán csak a jövedelmükből gondoskodni. A mi városunkban, ahol egyesek kezében valami túlzottan nagy vagyon felhalmozva nincsen, már olyan gazdát, akinek száz hold körüli középminőségü földje van, gazdag embernek tartottunk. De ha annak a tudósnak a „szegénységről" szóló megállapítása helytálló, ugy nálunk igazán nagyon kevés gazdag, de még csak jómódú is alig van. Vájjon hány olyan ember r-an, aki a 29 fajta adóval, ármenesitési illetékkel, városi pótadóval, árda- és müutilletékkel. közmunaváltsággal, takarékpénztári kamattal, lerongyolódott háza és gazdaságának reparálási költségeivel meg tud birkózni, de a jövedelmebői ezeken kivül még annyija marad, hogy gond nélkül, tisztességgel. becsületesen meg tudjon élni. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy még az olyan százholdas gazda is, akinek eddig nem volt adóssága, hogy köztartozásainak eleget tegyen és családját még tisztességesen el is tartsa, most adósságokba kénytelen keveredni. Nagyon megértjük, hogy ha valaki azért csinál adósságot, mert házat épit, vagy pedig földet vásárolt. De a mai világban az adósságcsináíásí ez esetekben sem tartjuk valami okos dolognak. A tönkremenés útjára iép azonban az, — legyen az akár 100 holdas gazda is aki azért csinál rettenetes magas kamatú adósságot, mert a jövedelméből nem futja adóra és más, a napi szükséglet kiadásainak fedezésére. Rossz az a gáz dasági politika, amelyik a magángazdaságok terheit csak növeli és a jövedelem és szükséglet egyensúlyáról nem gondoskodik. Eiarópaszerte tovább tart a nagy hideg AtSiérgben, Konstantinápolyban havazik -- Olaszországban fokozódik a hideg Budapest, február 23. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Az államvasutak igazgatósága közli, hogy az összes vonalakon felvették a rendes forgalmat. A hóakadályok eltakarítása gyors tempóban folyik tovább. A vonatok késése is megszűnt és most csak a külföldi vonatok késnek. A külföldön tovább tart a hideg, sőt állandóan fokozódik. Jugoszláviában ma 31 fok hideget mértek. Görögországból pedig nagy hidegeket és fagyot jelentenek. Athénben napok óta havazik és emiatt az összes iskolákat be kellett zárni. Konstantinápolyban méteres hó esett, amely megnehezíti a vasúti és a közúti közlekedést. A Szimplon-expressz. amelynek csütörtökön délután kellett volna Konstantinápolyba érkeznie, 12 órás késéssel pénteken reggel érkezett meg. Olaszországban szintén nagy a hideg és Trienttől Tarantóig mindenütt fagypont alá sülyedt a hőmérő Petrovácz éleshasigu cikke Bethlen kormányzati rendszere ellen A nyilt szavazás a választópolgárság véleményének a meghamisítása Az összes polgári pártokat egyesülésre hivja fel a kormány ellen Budapest, február 23. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Néhánv héttel ezelőtt már megemlékeztünk arról a mozgalomról, mely a kereszténypártban indult meg és arra irányult, hogy a kereszténypárt a kormánynak mondja fel a támogatást. Ezt az akciót, mint ismeretes, Ern.szt Sándornak, a Reichspostban elhelyezett cikke vezette be, melyet követett egy névtelenül megjelent cikk. Mindezeknél azonban sokkal élesebb hangú cikket irt ma Petrovácz Gyula ugyancsak a Reichspostban, mely ezen kivül egyúttal fel is hivja a polgári pártokat a kormányzati rendszer ellen megindítandó küzdelemben való tömörülésre. A cikk szerint a polgári ellenzék kilátásait az utóbbi idők eseményei rendkívül megerősítették. Egyre jobban kiderül, hogy sok olyan politikus is, akik kormánypártiaknak lttszanaK.a legnagyobb mértékben elitélik Bethlen politikai rendszerét és mindinkább megerősödik a meggyőződés, hogy ez a rendszer komoly veszedelmet rejt magában egész politikai életünkre nézve. A vak bizalom a kormánnyal szemben már régen eltűnt, hogy helyet adjon a teljes bizalmatlanlanságnak s az uralkodó politikai rendszer elleni küzdelemnek. Ma már mindenki látja, hogy lehetetlen a politikusoknak szabadon véleményt nyilvánítani s mindinkább eltűnik az egyéni függetlenség. Ezzel a szomorú jelenség- í gel foglalkozott Apponyi Albert f gróf is jászberényi beszédében.l 4 De nem csak most vált érezhetővé a kormánynak az ellenvélemény nyilvánítását elnyomó törekvése, hanem már a választások alkalmával is, amikor, ha egy esélyes ellenzéki fellépett valamely kerületben, a jelöltet lefogták, szavazóit pedig nem engedték az urnához. Az ellenzék a kormány eszközeinek erőszakosságai ellen a közigazgatási bíróságnál szerzett védelmet s ennek ítéleteit használja fel arra, hogy bebizonyítsa azt, hogy a nyilt szavazói rendszer a választó közönség vélemény-nyilvánitásának meghamisítása. Rassayról elismeri a cikk, hogy egyike a legképzettebb és legkomolyabb ellenzéki politikusoknak. A cikk azzal végződik, hogy itt az ideje annak, hogy az összes polgári pártok összefogjanak a mai kormányzati rendszer ellen. A kisebbségi kérdés a népszövetségi tárgyalások homlokterében Benes ellenzi a Dandurand-féle javaslatot, söt propagandát indított ellene kat szenved, de főbb pontjai érintetlenek maradnak bizonyos európai hatalmak ellenvetései dacára. A „Times" levelezője azt hiszi, hogy a Dandurand által javasolt eljárás közelebbi érintkezésbe hozza a kisebbségeket a kormányokkal és egyszersmind tehermentesíteni fogja a Népszövetséget. A lap hozzáteszi, hogy bizonyos népszövetségi körök ellenezni fogják a tervet, igy elsősorban Benes cseh külügyminiszter, aki az egész javaslatot visszautasította, sőt nézeteit közölte is a többi érdekelt kormánnyal, amelyek az ő politikáját támogatják. Komplikálja a helyzetet az a tény, hogy Stresemann is fel aliarja vetni a kisebbségi kérdést és ennek folytán a lengyel delegátus az európai kisebbségek védelmének összes alapelveit vita tárgyává akarja tenni. London, február 23. (MTI). A „Daily Telegraph" diplomáciai levelezője hosszasan foglalkozik Dandurand kanadai szenátornak a népszövetségi kisebbségek ügyeinek módosítására vonatkozó javaslatával, amely szerint a kisebbségi panaszokat elsősorban megvizsgáló hármas bizottságot bővítenék ki az összes tanácstagokkal, akiket turnusonként választanának be a bizottságba, ami a bizottságnak szélesebb látókört kölcsönözne. Javasolja továbbá, hogy a kisebbségi panaszokat elsősorban ne a Népszövetséghez, hanem az illető kormányhoz intézzék, ilyen módon a kormányok indíttatva éreznék magukat a békés uton való kiegyezésre és nem terhelnék tul a Népszövetség ügyrendjét, ilyen panaszokkal. A levelező azt hiszi, hogy a javaslat némi módositáso-