Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-21 / 43. szám

Békéscsaba, 1929 í bruár 21 BÉKfcSMEOYfcl hft/.l 5 Az orosházi kereskedők kenyérgyárat alapítanak Harc az orosházi kereskedők és pékek között Orosházáról jelentik: Nem uj keletű az a harc, amit a kenyérsütők és a kereskedők folytatnak a kenyérárusitás körül. A sütők ugyanis nem hajlandók a kereskedőknek kenyeret lisztért cserélni, viszont a kereökedők igen sok esetben maguk lisztet kapván a kenyérért, nem tudják másképpen a sütőkkel fennálló tartozásukat rendezni. A kenyérsütők nemrégiben a lapok utján közölték a közönséggel, hogy egyhangú határozattal elhatározták, hogy a viszonteladó kenyérárusitókkal a lisztért való kenyércserét február hó 15-től kezdődőleg beszüntetik. A sütők ezen határozatukat közölték a Kereskedelmi Körrel is, ahol vasárnap délután a kereskedők egy népes értekezlete foglalkozott az előállott uj helyzettel. A kereskedők ugy találták, hogy a sütőknek ezen önkényes és a nagyközönség szempontjából is méltánytalan eljárását nem nézhetik tétlenül. Miután megállapították, hogy az eddigi rend felforgatása s az, hogy ezentúl a kenyeret a sütőknél készpénzben kell fizetniök akkor, amikor ők azért lisztet kapnak,, vagy éppen kihitelezik, igen sokaknál azt eredményezné, hogy kénytelenek lennének a kenyérárusitást beszüntetni, ami viszont állandó vevőikkel szemben visszatetszést szülne. Mindezek mérlegelésével egy olyan megoldási módot kerestek, ahol a közönség érdeke is meg volna védve, valamint ők sem lennének kiszolgáltatva a sütők kénye-kedvének. Különösen sérelmesnek tartják azt, hogy a sütők az emiitett határozatukat a velük való tárgyalás, vagy megbeszélés megkísérlése nélkül hozták. Mindezek után a vasárnap délutáni értekezlet azt határozta, hogy az orosházi kiskereskedők egy olyan méretű kenyérgyárat létesítenek, amely az üzleteket ellássa kenyérrel. Ez a kenyérgyár egyfajta kenyeret süt s ennek minőségére ügyelni fognak, hogy az minden tekintetben kifogástalan legyen. A jelen volt kereskedők valamennyien hajlandóknak mutatkoztak egy ilyen alapon létesítendő kenyérgyár alapításában résztvenni s kimondották, hogy az összes orosházi kiskereskedőket, akik kenyérárusitással foglalkoznak felhívják csatlakozásra. A kereskedők kenyérgyára a tervek szerint már március hónapban megkezdené működését. A tervezet szerint a megfelelő tőkével és berendezéssel működő kenyérgyár szakszerű vezetés mellett az összes kenyérárusitó kereskedőket el tudná látni kenyérrel. Csuklási járvány tört ki Pozsonyban Prága> február 20. (MTI) A „Vecserni List" jelentése szerint Pozsony és környékén csuklási járvány tört ki, amelynek már eddig is több halálos áldozata van. Elitélték a tanyák fosztogatóit A fél vármegyét végigfosztogatta három medgyesbodzáéi napszámos (A Közlöny eredeti tudósitása.) Sorozatos lopások büntette miatt állottak tegnap a gyulai törvényszék Tóth-tanácsa előtt Varga András, Potocska Mihály és Mág János medgyesbodzási napszámosok, akik az ujkigyósi, kétegyházai és békéscsabai határban a lopások és betörések egész sorát követték el. A vádlottak padjára került Varga menyasszonya. Kovács Judit és Mág felesége is, akiket orgazdasággal vádolt az ügyészség. Varga András elsőrendű vádlott elismeri bűnösségét s bevallja, hogy hárman összebeszéltek és elmentek Botyánszki János kétegyházai tanyájára, ahonnan elloptak három zsák csövestengerit és ezt a lovának tartották meg. Ezután Mág Jánossal Kociszky János tanyájáról három libát, két rucát loptak az ólból, aminek az árán megosztoztak. Laczkó Andrásnétól ugyancsak Maggal elloptak egy kakast és 7 tyúkot, ezt Kovács Judit adta el a csabai piacon. Hárman loptak két tanyáról hat rucát, két pulykát, nvolc libát, amit szintén eladtak. Oláh Jánosné tanyájáról hat mázsa csövestengerit, egy nyaklót, különböző tanyákról két hízott libát, négy kacsát, két targoncát, hat tyúkot, két fürészt, fejszét, reszelőt és egy zsák tengerit loptak. Kettesben Mággal Frank János tanyájáról elvittek öt pulykát, egy fürészt és több zsákot, Békéscsabán hárman betörtek Zsiros János tanyájára, ahonnan elvittek egy pisztolyt, fejszét, gyalut, fürészt, vetőgéptisztitót, Szikora János csabai földmivestől elhajtottak egy birkát, Kociszki Jánostól két kövér libát és két rucát. Újkígyóson Harangozó Balázstól tengerit, Gr. Wenckheim József birtokáról, a gépház felfeszitése után tíz répavágó kést, Boczó Andrástól pedig négy zsák tengerit loptak. Potocska Mihály másodrendű vádlott elmondja, hogy mikor Vargával és Mággal megismerkedett, azok már sorozatosan loptak s mivel neki munkája nem volt, Varga csábítására közéjük állt. Mág János beismeri bűnösségét s ő is azt valja, hogy Varga csábította a lopásra. Mág Jánosné elmondja, hogy ő többször mondta férjének, hogy ne lopjon, de férje nem tudott Varga csábításának ellentálini. A perbeszédek elhangzása után Tóth tanácselnök kihirdette az Ítéletet, amely bűnösnek mondja a vádlottakat a lopás, illetve orgazdaság vétségében és tekintetbe véve az enyhítő körülményeket, Varga Jánost 1 évi, Potocska Mihályt 9 hónapi, Mag Jánost 1 évi börtönbüntetésre, Kovács Judit és Mag Jánosnét, mint orgazdákat 1—1 hónapi fogházra itéli. ítélet jogerős. Egy házaspár harca árvaszéken a gyermekek miatt A harc nem a gyermekekért folyt, hanem ellenük, mert egyik házasfél sem akarta vállalni a gyermekeket (A Közlöny eredeti tudósitása.) Érdekes pereskedés foglalkoztatta a napokban a békéscsabai városi árvaszéket. A pereskedés két válófélben levő házastárs között folyt, még pedig teljesen szokatlan és különös céllal, ami az ilyenfajta ügyeknél nem igen szokott előfordulni. A két házasfél ugyanis a kettejük gyermekei ellen hadakozott kézzel-lábbal, azzal az erélyes akarattal, hogy a gyermekeket a másik házasfél nyakára sózhassa. Végre is az árvaszéknek kellett kimondania a végső szót, amely valósággal salamoni ítéletként hangzott és igazságosan döntötte el a vitát. Az eset egyébként a következő : Egy békéscsabai kereskedő nemrégiben tönkrement és mivel ezekután nem óhajtott tovább is Békéscsabán maradni, a feleségével közös megállapodással elhatározták a válást. A válóper hamarosan le is folyt és annak befejezése után a férj elköltözött Békéscsabáról, a feleség pedig itt maradt, magánál tartva két kis gyermeküket. Ezek egyike 2 éves, a másik 5 éves volt. Az asszony azonban egyáltalában nem örült annak, hogy két gyermeke nála van. Mindenáron szabadulni akart a gyermekektől. Eljárt az árvaszéken, ahol aziránt kért intézkedést, hogy a két gyermek eltartására és gondozására kötelezzék a férjet, miután ő a gyermekekkel nem foglalkozhatik, mivel a férjhezmenésében akadályoznák. A városi árvaszék többszöri tárgyaláson foglalkozott a különös kívánsággal. Meghallgatta a már vidéken lakó férjet, aki majdnem felháborodva tiltakozott a felesége óhajtása ellen. Az apa hallani sem akart arról, hogy a két gyermekét magához vegye, sőt még az ellen is tiltakozott, hogy a gyermekeket megfelezzék és az egyik nála, a másik a volt feleségénél legyen, Az asszony hasonlóképen vélekedett. Valóságos elkeseredett harc kezdődött most a két elvált házasfél között és mindkettő kézzellábbal kapálózott az ellen, hogy a két gyermeket hozzá helyezze el az árvaszék. Mindegyik a másik házasfél részére kívánta bízni a gyermekeket s nem akart vállalni egy gyermeket sem. Az árvaszék meglepődve és megdöbbenve állt a különös harccal szemben. Szokatlan volt, hogy édes szülék ilyen makacsul akarjanak szabadulni a gyermekeiktől, hiszen szinte napirenden levő eset, hogy az elvált házastársak ellopják a másik házasféltől a gyermekekel, akiket a törvényszék a másiknak itélt. A nehéz és egyáltalában nem ízléses vitának végre az árvaszék vetett véget. Valóságos salamoni ítéletet hozott, kettévágva a gordiusi csomót. Kimondotta ugyanis, hogy a nagyobbik gyermeket az apának gondjaira bizza, a kisebbiket pedig az anyáéra, mivel az utóbbinak van leginkább szüksége arra, hogy az édesanya gondozása alatt álljon. Az indokolás kimondja többek között, hogy azért kellett igy dönteni, mert a házasfelek a közös teher viselésében — a két gyermek eltartásában és felnevelésében — egyenlő mértékben kötelesek osztozni, Az igazságos ítéletet az elvált asszony megfelebbezte, de aztán — rövid gondolkodás után — magábaszállt és visszavonta a felebbezést. Es a két házasfél kedvetlenül, savanyu arccal vitte el magával a neki itélt csemetét. Vigyázz, ha |ön a vonat! A legutóbb történt motorszerencsétlenségek következtében s a balesetek elkerülése céljából az AEGV igazgatósága az alábbi hirdetést küldte be lapunknak közzététel céljából: A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1929. évi 81.161. VI. sz. rendelete az előcsengetős vasúti vonósorompóknál, valamint a helyiérdekű és mellékvasutakon a „Vigyázz, ha jön a vonat I", illetőleg „Állj, ha vonat jön!" szövegű intőtáblákkal ellátott sorompónélküli vasúti útátjáróknál a közönség részéről követendő eljárásról. 1. §. Előcsengetős vasúti vonósorompóknál, ha a csöngetyü szól, a sorompók közé menni tilos, a sorompók között levőknek pedig sietve távozniok kell. 2. §. „Vigyázz, ha jön a vonat! , illetőleg „Állj, ha vonat jön !" szövegű intőtáblákkal ellátott vasúti útátjáróknál az átjárás a vonat közlekedése esetén tilos. 3. §. Aki az 1. és 2. §-okban megállapított rendelkezéseket megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a fennálló törvények értelmében büntetendő. Az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a kereskedelmi miniszter határoz. 4. §. A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1905. évi 65.348. K. M. számú szabályrendelet érvényét veszti. Budapest, 1929. évi január 12. A miniszter helyett: Tormay sk., h. államtitkár. Jé estét! Ez év junius /-, 2- és 3-án Budapesten falufejlesztési kongreszszust tartanak. Udvösebb lenne, ha a kongresszus elmaradna és minden alkalmat felhasználnának a faluk és városok fejlesztésére. A. spanyol minisztertanács megszavazta a magyar-spanyol kereskedelmi szerződés meghosszabbítását. Ebből a magyar-spanyol kacérkodásból eddigelé csak a gyógyszertáraknak van némi hasznuk.