Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-20 / 42. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1929 február 20. Szerda 56-ik évfolyam, 42-ik szá-n GYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Fiiippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békésrsci-a. U. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A hétfői közgyűlésen, | Bethlen nem engedi lényeges módosításokat a sajtónovellán Csupán a sajtórendelkezések körül hajlandó jelentéktelen könnyítésekre. ami érdekes volt, az kimerült a polgármesteri jelentéshez való felszólalásokban. A tárgysorozattal kapcsolatban rendezett viták jórésze bár jóhiszemű, de mégis csak hűhó volt semmiért. A vámhivatal ügyében és a tisztviselői pótilletmények kérdését illetőleg a képviselőtestület tulajdonképpen csak előbbi határozatait hajtotta végre, vagy egészítette ki. A vámhivatali előleg kamatkérdésében pedig, még ha a határozat meg is rövidítené a kamattal a várost, amiről pedig nincs szó, akkor sem értenők a felzudulást. Átlagban ennek az összegnek a kivánt kamatterhe évenkint körülbelül 800 pengőt tesz ki. Vájjon egy olyan jelentős, mind a város gazdasági forgalmára, mind az összpolgárság érdekeire előnyös közintézmény fenntartása a magánérdekeltség által nem érdemelné meg ezt a támogatást ? Erről is csak az esetben lenne szó, ha a bevételből nem futn4 a kamatra. A polgármesteri jelentéssel kapcsolatban azonban több figyelemreméltó óhaj vetődött fel. A hídmérlegek hitelesítésének költségeit és a vásári mázsálás nehézkességét helyesen tette Aradszky kritika tárgyává. Ugyancsak indokolt volt Nóvák és Pollák felszólalásában a kisvasuttól az utazók iránt több figyelmet és a polgárság épségével szemben több gondot követelni. A csabai munkásság és napszámoselem szomorú helyzetére pedig felhívni a hatóság figyelmét sosem lehet elégszer. Hankó Mihálynak a FAKSzházak építéséről feltárt adatai egyenesen megkövetelik a beható vizsgálatot. A felszólaló csak formában hibázott, amikor a polgármesteri jelentéssel kapcsolatban interpellációs jogot akart gyakorolni, ha interpellációt jegyez be, akkor a tanácsnak módjában lett volna kimerítő és* konkrét választ adni, a képviselőtestületnek pedig ez ügyben állást foglalni. Helyes, ha a népjóléti hivatal az ilyen szerződéseknél közreműködik, de azért, hogy ellenőrzést gyakoroljon és a jogi s pénzügyi kérdésekben teljesen járatlan szegény embereknek felvilágosítással és jogsegéllyel szolgáljon. Éppen ebből a szempontból érdeklődéssel várjuk a legközelebbi közgyűlésen ügynek napirendre tűzését. Budapest, február 19. (A Békésmegyei Közlöny tudósító jótól.) Politikai körökben ma az egyetlen téma a sajtójavaslat. A politikusok beismerik, hogy felfogásuk szerint az ankét kitűnő eredménynyel jár a javaslatra nézve. Megbízható értesülések szerint Bethlen István miniszterelnök lényeges váltatásokal nem hajlandó tenni a javaslaton, legfeljebb csak arról lehet szó. hogy az úgynevezett sujtó-intézkedések és a kártérítés tekintetében hajlandó könnyítéseket adni. Bizonyosnak látszik, hogy a javaslat ezen a téren jelentős és lényeges változásokon megy még keresztül. Ellenzéki körökből ugy informáltak, hogy Zsitvay Tibor igazságügyminiszter feltétlenül és egészen át fogja dolgozni Ángyán Béla javaslatát és uj tervezettel fog a Ház elé jönni. Zsitvaynak ez az ígérete sajtókörökben nagy megnyugvást keltett és már az ellenzék is kevesebb animozitással viseltetik a javaslattervezettel szemben. Remélik, hogy a javaslatban rejlő nagyobb veszélyeket a bizottsági tárgyalások során sikerül majd egészen letompítani. A Ház elfogadta a fürdőügyi javaslatot A kormány nem akar felmondani Balatonfüred bérlőinek Budapest, február 19. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) A képviselőház ülésének végefelé, amikor már több felszólaló nem volt, a fürdőügyi javaslat tárgyalásánál Vass József népjóléti miniszter részletesen válaszolt az elhangzott beszédekre. Legérdekesebb volt az, amikor kijelentette, hogy Pintér László javaslatával szemben nem teszi magáévá azt a kívánságot, hogy Balatonfüred bérlőinek, a domokos-rendnek, az állam mondja fel a bérletet. Ez csak bírói uton lehetséges, amire a kormány sohasem akar lépni. Pintér László polemizálni kezdett a miniszterrel, azonban látva az egységespárt ellenséges magatartásai, visszavonta indítványát. Erre a képviselőház a javaslatot az eredeti szövegezésben fogadta el, az indítványokat pedig elvetette. Ezután a szőlővidékek felkarolásáról és fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A legközelebbi ülést holnap tartja meg a képviselőház. A sajtóértekezletet ma délelőtt folytatták A javaslat alapján akkor is előveszik a felelős szerkesztőt, amikor nincs is szükség rá — A javaslat egyrészt a kapitalista termelési rend támogatása, másrészt védekezés a forradalmasított tömegek ellen — A sajtószabadság olyan, mint a levegő és a viz: nem élhetünk nélküle Budapest, február 19. (MTI) A sajtószakértekezlet mai folytatólagos ülését délelőtt tiz órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor igazságügyminiszter. A kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök van jelen az értekezleten. Hegedűs Gyula a Magyar Újságíró Egyesület nevében szólalt fel. Azzal a kéréssel fordult az igazságügyminiszterhez, hogy hasson oda, hogy a törvényjavaslat az újságírók magánjogi ügyét is rendezze és a kérésével kapcsolatban több módosító javaslatot terjesztett elő, amelyek a szerkesztőségi tagok felmondási idejére, szabadságukra, továbbá betegsegélyezési járulékaikra vonatkoznak. Kun Andor hálás köszönetét fejezte ki az igazságügyminiszternek, hogy megemlítette az ujságirókamara ügyét. Kijelentette, hogy csak a maga nevében beszél, amikor közli, hogy az ujságirókamara ügyében a közeljövőben a hivatásos újságírók nyilatkozata lát napvilágot. Utána Gál Jenő a felelős szerkesztők ügyével foglalkozott. A tervezetet a felelős szerkesztők elleni javaslatnak tudná elkeresztelni, mert akkor is előveszik a felelős szerkesztők felelősségét, amikor arra nincs is szükség. Nem a szerkesztőknek kell igazodni a mai törvényhozáshoz, hanem a törvényhozásnak kell igazodni a mai újságíráshoz. Gál Jenő beszéde után Weiss Ödön ügyvéd szólalt fel, aki abból a szempontból vizsgálja a javaslatot, hogy mit akar vele a kormány ? Tisztességes sajtónak nincs oka a javaslattól félni, mert csak azokat akarja utóiérni, akiknek semmi sem szent, akik bérbe adják tollúkat és akik a becsületes sajtó palástja megett meghúzódnak. Azt el kell ismerni, hogv az állam és a közérdek miatt van a sajtó és nem fordítva. Mindenki egyetért abban, hogy aki amit cselekszik, feleljen érte és minden tettnek meg legyen a gazdája. A bün büntetést kiván, tehát az állam joggal keresi a tettest. Minden bűncselekmény kriminalizálása valamely érdeket véd, az állam érdeke pedig a legfontosabb. Biztosítani kell az állam rendjét és működésének lehetőségét, a magánosok számára pedig biztosítékot kell adni, hogy a becsületét meg ne támadhassák. A javaslat pedig ezt célozza és csak rosszhiszeműség állithatja az ellenkezőjét. Boross László, az Esti Kurír felelős szerkesztője a stróhmannrendszer ellen szól s a javaslat éppen ázt támogatja akkor, amikor a szerzőt a felelős szerkesztővel együtt feszi felelőssé. Nem a magánfelek a sajtónak, hanem ellenkezőleg a sajtó van kiszolgáltatva a magánfeleknek. Milotay István, a Magyarság felelős szerkesztője szerint a tervezetnek a nyilvános tárgyalásokon hiv szellemben való közlésére vonatkozó rendelkezései hibásak. A javaslat nem egyéb, mint két világos törekvés, az egyik a kapitalista termelésnek felfegyverzése, a másik a forradalmasított tömegekkel szemben való védekezés. Ez a javaslat azonban egyik kérdést sem oldja meg. Sztrache Gusztáv dr. főügyész a következő felszólaló. Senki sem akar egyebet — úgymond — minthogy az ország talpraálljon és kulturrájában gyarapodjon. A sajtószabadság olyan, mint a levegő és a viz : egyik nélkül sem élhetünk meg. A sajtónovellatervezettől nincsen ugyan elragadtatva, mégis azt vallja, hogy sajtótörvényünkön változtatni kell. Nézete szerint feltétlenül bele kell venni a javaslatba, hogy a szerző kilétének megállapítására eskü alatt hallgatandó ki a felelős szerkesztő. A stróhmann-rendszert ezzel teljesen ki lehetne küszöbölni, ami pedig különösen a munkás-