Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-17 / 40. szám

Békéscsaba, 1929 február 17 BÉKÉSMEGYEI KÖZI ; 7 5 teljesen megfelel a magyar nép­lélek kívánalmának. Nem szabad tehát olyan módon hozzányúlni, hogy egyik oldalról látszólag ki­bővitsük a jogot, más oldalról pe­dig teljesen gyámság alá helyez­zük, mert nem tudhatjuk, hogy milyen rezsim köuetkezhetik. Fentiek tekintetében nézzük, vár­megyénk közigazgatásának múlt­ját. Azt látjuk, hogy vármegyénk volt az a legveszedelmesebb vár­megye — különösen Békéscsaba gócponttal —, amely az agrár­szociális forradalmak anyaméhe volt. Azonban lassan jöttek az uj törvényszellemet átfogó s szívvel­lélekkel adminisztráló tisztviselők és Békésmegyéből igazán az or­szág legbékésebb vármegyéje lett. Ezzel szemben, sajnos, vannak vármegyék, amelyek fentiekkel nem dicsekedhetnek, aminek a rossz közigazgatás és sok panasz a következménye. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a legtöbb függ a közigazgatási vezetőktől. A veze­tőknek még a közbizalom is szük­séges. Ezzel • azután ki is fejtettük a v ármegyei közigazgatási reform leg­fontosabb kívánalmát, amely sze­rint olyan törvény alkotásra van szükség, amely biztosítja azt, hogy minden önkormányzat élére meg­felelő és közbizalomnak örvendő humánus és lelkiismeretes ad­minisztrátor kerülhessen, mert igaz az a mondás, hogy a legszigorúbb törvény is pehelysúlyúvá válik ily szellemű adminisztrátorok végre­hajtásában. A monarchikus Magyarországot a legteljesebb önkormányzati köz­igazgatás tette naggyá. De nézzük az állami szervezettel bíró francia köztársaságot, melyet pedig az állami összpontosított közigazgatás tett naggyá. Hol keressük itt az okot és okozatot ? Megtaláljuk abban, hogy míg Angliában az önkormányzati közigazgatás mellett a királyi hatalom csak reprezen­táló erejű, tehát a nemzet leg­jobbjai teljes mértékben kifejthetik legjobb tudásukat és akaratukat, addig Franciaországban az állam­főt választja a nemzet egyeteme, íehát a legfőbb hatalom a lehető legdemokratikusabb, tehát az állami közigazgatás is csak ilyen lehet. Nézzük a régi Oroszországot. Amig azelőtt a birodalmat az ön­kormányzati közigazgatás vezette, íelelős minisztériummal, addig az uralkodó alkotmányosan kormány­zott és az ország boldog volt. Amint azonban a teljes jogkörű állami közigazgatást megszervez­ték, rövid időn belül megszűnt a felelős miniszteriutn, de megszűnt teljesen az alkotmányos közigaz­gatás is és helyébe a legnagyobb és legborzasztóbb önkényuralom lépett. Nem csoda tehát, hogy az orosz népnél törtek ki a legborzasztóbb polgárháborúk, melyek pedig leg­elsősorban az állami közigazgatási apparátust semmisítették meg tel­jesen. Mint tudjuk, ezzel szemben az angol és francia nemzet ki­csiny zökkenéssel mentek keresz­tül a háborút követő forradalmon, míg a magyar nemzetja közép- és felső néposztály szervezettlensége miatt a kitört forradalmat átszen­vedte ugyan, de az önkormány­zati közigazgatás rövid idő alatt csekély veszteséggel úgyszólván lecsapolta azt. Ezzel azután dióhéjban levezet­tük a külföldi és hazánk közigaz­gatásának hatását országos vi­szonylatban is és levonhatjuk a következtetéseket is. Mindezekből I pedig az következik és minden indok amellett szól, hogy a mi alkotmányos királyságunk csonka­területén működő önkormányzati közigazgatás épp berendezésénél fogva nem öncélt szolgál, hanem az egész ország fennmaradásá­nak záloga. Ha most már mind­ezekhez hozzátesszük a jelenlegi úgyszólván legteljesebb ellenőrzést gyakorló állami apparátust, akkor megállapíthatjuk, hogy a mostani közigazgatásnál veszély nem fe­nyegeti az államot, sem vissza­maradás a polgárságot. Ellenben veszélyt rejtene magában az a lépés, ha nagyobb mértékben meg­nyirbáltatnék az önkormányzati jog. Most pedig az összes előbb ismertettettekből leszűrve a tiszta valóságot, megállapíthatjuk, hogy a tárgyalás alatt levő vármegyei j közigazgatási törvényjavaslatnál, mint már az 1928. évi január 3., 4. és 5-ik számunkban jeleztük, helyesnek tartjuk a virilis képvi­selők választási rendszerét, úgy­szintén a többi képviselőknek tár­sadalmi csoport szerint való kiter­jesztett jogkörben való választá­sát. Helyeseljük továbbá a tiszt­viselőknek életfogytiglan az önkor­mányzat által leendő választását azzal, hogy az előlépés az állami tisztviselőkével azonos legyen. A vármegyei központi és jáfási vezetői állásokra vonatkozólag fenn kellene tartani a választás utján való megbízást, mint a ja­vaslat is tartalmazza. Azokat a rendszabályokat, ame­lyeket az önkormányzat felfüggesz­tésére és megrendszabályozására vettek fel a javaslatba, nem tart­juk helyénvalónak, mert nem lé­tező ellenséggel való hadakozás­nak látszik, de meg azt a jogki­terjesztést, amelyet megadna a javaslat, illuzóriussá teszi. Dixi Sakk Rovatvezető : Giuber Sándor. 14. sz. játszma. t Hastíngs, 1928 Elhárított vezércsel. 12 13. Í2-Í4 14. Vdl—f3 15. Fg5xf6 a7—a6 b6-b5 Bf8-e8 Ezzel sötét nem jut Hf8-hoz. Hd7xf6 Vd8—d6 15 16. g2-g4 Gyenge lépés. Noteboom Miss Vera Menchik 1. d2—dl d7—d5 2. c2—c4 e7—e6 3. Hol—c3 HgS—ffi 4. Fel—g5 Hb8—d7 5. e2—e3 Ff8—e7 6. Hgl—f3 0-0 7. Bal—cl b7—b6 8. c4xd5 e6xd5 9. Fíl—d3 Fc8-b7 10. 0-0 c7—c5 11. Fd3—bl c5—c4 12. Hf3-e5 . Az úgynevezett Pillsbury támadás, 17. g4—g5 HÍ6—d7 18. Fblxh7t Kg8xh7 19. Vf3—h5+ Kh7-g8 20. Vh5-f7t Kg8-h7 21. Bfl—£3 Fe7xg5 22. f4xg5 Vd6—e6 23. Vf7xd7 Ve6xd7 24. He5xd7 feladta. Jegyzetezte: Noteboom. Hirek. Világbajnoki mérkőzés. Az Al­jechin dr.-Bogoljubow match a je­lek szerint ez év második felében mégis létrejön. Bár a kát ellenfél közti különbség nem áthidalhatatlan, sokkal érdekesebbnek Ígérkezne az oly sokáig mellőzött dr. Lasker po­rondra lépése, ki csaknem három évtizedig volt világbajnok s ki még ma is világmesteri klasszist képvisel. Mellőzésével a sakkvilág, ki gondol­kodóképesség hijján csak régi, vagy magaalkotta uj dogmákban hisz, nem róla, —: hanem — köznyelven szólva — maga-magáról állit ki szegénységi bizonyítványt. Vésztörvényszék szerzett jogok felett. A Magyar Sakkszövetség egy ilyen szükkörü bizottságot alakított, mely hivatva volna megállapítani, hogy Magyarországon kik a sakk­mesterek. A bizottság munkájának eredményét eddig még nem ismerjük, de annyit tudunk, hogy a bizottság­ban elfogultak és érdekeltek is van­nak, t. i annyiban, amennyiben több bizottsági tag nimbusza és szerepel­tetése foroghat kockán némely olyan mester révén, kik fölött ők ítélkez­nek s jogaiktól megfoszthatnak, mi a nálunk eléggé gyenge lábon álló sakkmorál mellett nem is volna meg­lepetés. Ha a bizottsági tevékenység tényleg ily irányban merül ki, elért eredményt és jogot nem tekintve, — ugy a szakadás a Szövetségben a sérelmek nyomán felzuduló had- és süjtójárat következtében elkerülhetet­len volna. Sakkiskola. Rovatvezetőnk a Bé­késcsabai Maróczy Sakkörben meg­nyílt tanfolyamára ujabban jelentke­zők pótlólag is felvétetnek. A Békés­csabai Sakkörben a nagy hidegek miatt eddig elmaradt első előadás ma délután 5 órakor kezdődik a Kultúrházban. Nagy-nővérek nőizene­kara február l-től a „Pró­fétádban hangversenyez. Családi műsor. Olcsó árak. A legjobb minőségű áru a legolcsóbb! Ilyen áru kapható a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezete békéscsabai árudájában Telefonszám: 15. Nagy a forgalom a rendőr­biróságokon Hatvanezer pengőre rúg­nak a bírságpénzek (A Közlöny eredeti tudósitása.) A rendőrbirák által kiszabott bün­tetésekre vonatkozó adatokat a vármegye alispánja a belügymi­niszterhez annak rendelete foly­tán felterjesztette s abból a követ­kező adatokat közöljük : Megemlítve azt, hogy Békés­csaba és Gyula városokban az államrendőrségeken kivül a tanácsi rendőrbirák által kiszabott bünte­tésekre vonatkozó adatokat az illetők közvetlenül terjesztik be a belügyminiszterhez, az 1928. év­ben a vármegye területén levő hat főszolgabiróságnál 7583 ítélet hozatott. Legtöbb ítéletet hozott az orosházi főszolgabiróság: 1739-et. a békési 1681-et, a gyomai 1519-et. a szarvasi 1250-et, a szeghalmi 914-et és legkevesebbet a gvulai, 418-at. Az említett Ítéletekkel összesen 60.883 pengő pénzbüntetést szab tak ki. Ebből az összegből a mult év folyamán befolyt 41140 Dengő. ez az összeg részben az államot, részben a községek szegényalap­ját illeti. Előbbi kapott a már be­folyt összegből 16034 pengőt, a községek pedig 16971 pengőt kaptak. A községeket illető rész azért nagyobb, mint az államé, mert az iskolai mulasztások folytán kisza­bott büntetéspénzek teljesen a községeket illetik, melyek azokat iskolai célokra fordítják. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági 'végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti közp. kir. járásbíróságnak 18291-928 számú végzése következtében a Dr. Kerényí Soma ügy­véd által képriselt Schwarcz Rudolf és Tsa cég javára 707 P 87 f. s járu­lékai erejéig 1928. évi október hó 17.-én foganatosított végrehajtás utján lefoglalt és felülfoglalt és 4880 P-re becsült kö­vetkező ingóságok, u. m. Motorkerékpár, írógép, bútor, kerékpár és alkatrészek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a békéscsabai kir. járásbíróság 1928. évi Pk. 10443-1828 sz. végzése folytán 707 F 87 f. tőkekövetelés ennek 1928 évi augusztus hó 24 napjától járó 8 7. kamatai váltódij és eddig összesen 189 P 58 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig, Békéscsaba Széchényi-utca 4. sz. leendő megtartá­sára 1929. évi február hó 18. napjának d. e. fél 11 órája, határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becs­áron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 102, §-a ér­ielmében ezek javára is elrendeltetik. Fischer Nándor, kir. bír .végr. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen drága jó fiunk, bátyám, illetve sógorom elhunyta alkalmával személyesen vagy levélileg fe­jezték ki részvétüket, ezúton mond köszönetet a gyászoló Pető-család. Nyomtatja és kiadja a Corvina könyvnyomda Lapkiadásért felel: GRUBER DEZSÓ

Next

/
Thumbnails
Contents