Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-16 / 39. szám

Ara 10 fülét* Békéscsaba, 1929 február 16. Szombat 56-ik évfolyam. 39-ik szám FGLSTIKJU M&PILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egv hónapra 2 pengő. Példanyonkint lOfíllér. Í4z egyik tekintélyes helyi társadalmi egyesület, amelyik amellett városunk kisgazda közönségének érdekképviselete is, házbizottsága utján azzal az informatív ajánlattal fordult a városi tanácshoz, hogy meglévő székházát cserélje el a város Andrássy-uti emeletes épületével, amely jelenleg a felsőkereskedelmi iskolát fogadja magába. A két épület becsértéke között mutatkozó különbözetet a vevő a városnak megfizetné. Mint értesülünk, a tanács a különös ajánlattal érdemben foglalkozni nem látja lehetőnek és azt elháritja azzal az indokolással, hogy hiányzik belőle az az etikai alap, amit a közvagyon kezelésénél, vagy értékesítésénél a felelős hatóság semmi körülmények között nem mellőzhet. Ehhez a minden tekintetben helytálló állásfoglaláshoz nekünk nincs hozzáadni valónk. Ugy tudjuk, hogy magának a szóbanforgó egyesületnek tagjai sem értettek egyet ebbeh az alkalmilag felmerült törekvésben. Igen veszedelmes precedensül szolgálhatna az, ha bármelyik városi frakció a maga hatalmi súlyát a képviselőtestületben a közvagyonnak ilyen természetű osztogatására használná fel. Hiszen akkor egyegy választás, vagy párttömörülés utján egyes csoportok a köz rovására usurpálhatnéfk a város vagyonát. A szóbanforgó esetben ez még annál inkább szembeszökő, mert hiszen az előnyös cserét célzó ajánlattevő nem is maga az egyesület, hanem annak mintegy háromszáz tagja, akik az egyesületi háznak résztulajdonosai. Mindenképen helyeseljük, hogy a város a gazdasági életben vezetőszerepet játszó érdekképviseleteit támogatja abban a törekvésükben, hogy maguknak otthont teremtsenek. Ez pár esetben már meg is történt és annál indokoltabb a város törzsökös lakosságát alkotó réteggel szemben. De ez az anyagi segítség nem szólhat magánosoknak és nem lehet burkolt, hanem nyílt és határozott. A városi napközi otthont pedig, amelynek gondolatát ezzel a tervvel kapcsolatban felvetették, meg lehet csinálni. Csak kíváncsiak vagyunk, hogy épületcsere hiján kik fogják azt a képviselőtestületben megszavazni ? Főszerkesztő : Dr. gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békése*.->. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alo ' Hirdetés díjszabás szerint. Arsgyán Bélát megbuktatja a sajt©jawaslai Zsitvay igazságügyirsiniszter sem azonosította magát a javasfaifaí Állítólag Pesthy Pás is a javasSat miatt hagyta ott a miniszteri széket Budapest, február 15. (A Békésmegyei Közlöny ludósitójától.) A képviselőház igazságügyi bizottsága ma délelőtt megkapta Zsitvay igazságügyminisztertől a sajtójavaslat, szövegét letárgyalás céljából. Ángyán Béla dr. javaslata, amint már megírtuk, kormánypárti körökben is a legnagyobb visszatetszést keltette, de megnyugvást keltett Zsitvaynak a javaslathoz csatolt levele, mely szerint értesiti a bizottságot, hogy sem a javaslattal szemben, sem mellette állást nem foglal. Éppen azért a legnagyobb megütközéssel beszélnek arról, hogy mi szükség volt egy ilyen javaslatot a Ház elé vinni, mellyel még maga a miniszter sem azonosítja magát ? Általános vélemény az, hogy ennek nem is lehetett más célja, mint Ángyán Béla dr. megbuktatása. Hirek szerint távozása még a parlamenti vita előtt meg fog történni. Kormánypárti körökből származó hirek szerint Pesthy Pál dr. is azért hagyta ott a miniszteri széket, mert nem volt hajlandó Ángyán Béla torz javaslatát parlament elé vinni. Jellemző, hogy a kormánypárti képviselők is nyíltan pertraktálják a javaslat szembeszökő hibáit és hangoztatják, hogy abból törvénysemmi körülmények között sem lehet. Az ellenzéki folyosón természetesen továbbra is a legnagyobb felháborodással beszélnek e szörnyszülött javaslatról. Wekerle gyorsított tempóban tárgyaltat ja a költségvetést A javaslat a jövő hóitapban már bizottsági tárgyalás elé kerül Budapest, február 15. (A Békésmegyei Közlöny tud ósit ójától.) Wekerle Sándor dr. pénzügyminiszter gyorsított tempóban tárgyaltatja le a bizottságban a költségvetési javaslatot. Az érdekelt miniszterekkel a tárgyalásokat hamarosan kefejezi, sőt Hermann kereskedelemügyi miniszterrel már ma délelőtt be is fejezte. Ha a javaslat előzetes tárgyalását befejezi, ugy e héten még a minisztertanács elé terjeszti a javaslatot, hogy a jövő hónapban már a képviselőház pénzügyi bizottsága elé vihesse. Politikai körökben arra számítanak, hogy a közigazgatási bizottság a vármegyei javaslat tárgyalását befejezi s azután a javaslat parlamenti tárgyalása alatt marad elég idő a köllségvetés bizottsági letárgyalására is. RiécgyezernyoBcszáz ház épüli a vármegye területén a mult évben Ötvenezer hold földet osztottak ki tavaly a vagyonváiiságföldekből — A vármegyei gazdasági felügyelőség mult évi működése — *.SIatienyésztési ügyek, növekvő baromfiexport — Sikertelen a sziktalajjavitó akció (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei gazdasági felügyelőnek a felügyelőség 1928. évi működéséről szerkeszteti jelentéséből a következő adatokat közöljük: A földbirtokrendezést Békésvármegye összes községeiben befejezték és a megváltott és vagyonváltsági területeket mindenütt birtokba adták házhelyek és mezőgazdasági müvelés céljaira. Kiosztásra került 49.943 kat. hold mezőgazdasági ingatjan, amelyből házhelyek részére 2(85 hold szolgál 10768 egyén részére. A fenntebb emiitett ingatlanból szántónak osztottak ki 42491 holdat 29272 egyén részére, közlegelő céljait szolgálja 4667 hold. A kiosztott házhelyeken 4800 ház épült fel, amelyből 953 ház felépítéséhez a FAKSz adott kölcsönt. A földárak és a haszonbérek mindenütt meg vannak állapítva. A községekben több-kevesebb önkéntes lemondás volt, de az igy gazdátlanul maradt földek ideiglenesen haszonbérbe adattak. A kiosztott földekből mindössze 31 kat. hold maradt megmiveletlenül, de ez is csak azért, mert azok igen rossz minőségűek, szikesek és vizállásosak. Minthogy a földhözjuttatottak legnagyobb része nem rendelkezik gazdasági felszereléssel, ezért földjeiket bérszántással, vagy részes miveléssel hasznosítják. A megváltott területek haszonbérét általában véve elég rendesen fizetik. A gazdasági felügyelőség jelentése szerint a szarvasi járásban fekvő községek határában a lucernások erős mértékben arankával fertőzötteknek találtattak, emiatt 26 gazda ellen kellett eljárást indítani. A szerbtövis irtása kellő módon történik, azonban a közlekedési utak szélein szerbtövis még mindig található. A kukoricamoly kártétele a mult évben kisebb volt, mint az előző évben. Ez annak tulajdonitható, mert a vonatkozó rendeletek végrehajtása a hatóság részéről igen erélyesen vétetett foganatba. Kihágási ítéletet 219 esetben indítottak meg, a vonatkozó rendeletek be nem tartása miatt. A mezőőrök létszáma a vármegye területén mindenütt elegendő. Azokon a helyeken, ahol a mezőőrök javadalmazása a létminimumon alól van, ott alispánilag történt intézkedés, hogy a mezőőrök fizetése megfelelő mértékben emeltessék. A vármegyében ezideig még csak két legelőbirtokosság alakult társulattá, a többi 12 birtokosság megalakulási munkálatai folyamatban vannak. A földárak a különböző minőségű talajon tekintettel, holdanként 500 és '2000 pengő között mozognak. A legelőterületek ára kat. holdanként 250—300 pengő. A földhaszonbére kat. holdanként a talaj minősége a bérlemény nagyság® alapján 80—300 kg. buza értéke között mozognak. A vármegyének állatállománya a következő: az 1928. évi tavaszi állatösszeirás szerint 52000 szarvasmarha, 5000 ló, 145 sertés, 59000 juh, 164 kecske, 89 szamár és 76 öszvér. Csupán a sertésállományban mutatkozik lényegesebb szaporulat, mintegy 22000 darab. A mult év végén az uj törvény alapján megtartott apaállatvizsgálatok eredménye szerint tenyészbikára 319, kanra 192 tenyésztésre jogosító igazolvány adatott ki. A mult év folyamán a iutalékos hitel terhére a gazdasági felügyeiőség 10 tenyészbikát vásárolt összesen 8720 pengő árban, mig a községek saját költségükön 35 darab bikát és 29 darab kant vásároltak. A Dunántúlról beszereztek 70 darao tenyésztehenet, 720 pengő darabonkénti átlagárban. Tejgyüjtő állomás 11 van ezidőszerint a vármegye területén.