Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-15 / 38. szám

Békéscsaba, 1929 február 15. Péntek 56-ik évfolyam, 38-ik szám ! POLBTIKUI ÜHP!LHP Előfizetési dijak: Hely ben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pe'ngő, egy hónapra 2 pengő,' Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Példáriyonkint 10 fillér. Segíts magadon mondja -a .MÁV Békéscsaba város közönségének a polgármesterhez intézett válaszában, mert nem elég az, hogy a város 500.000 pengő­vel járul hozzá egy kimondottan áliami feladat megoldáséhoz, ha­nem még ezenfelül a súlyos gaz­dasági viszonyok közepette az ő elszigeteltségében önmaga is igye­kezzen megszerezni ezt a horribilis összeget. Azt jelenti ez, hogy a MAV még azt a szívességet sem teszi meg annak, aki neki ezt az ajándékoj adja, hogy azt kevesebb verejtékkel, kevesebb gonddal sze­rezhesse meg. Pedig kétségtelen az, hogy a MAV könnyebben sze­rezhetné meg az 500.000 pengőt, akár saját kölcsönével együtt, akár a Pénzintézeti Központ utján, mint a város, vagy pláne a kis Kondo­ros község. De nem teszi. Mert a MAV csak e gazdától tanul : az államtól. Az állam pedig mit tesz? A városok és községek nyakába sózza a rendőrség fenn­tartási költségének javarészét; az iskolák építésének és fenntartásá­nak a legjobb esetben a felekölt­ségét ; együttesen kezelteti az adó­kat és a begyűjtött óriási adóten­gerből csak nagyon kimérten s akkor is csak az utolsó pillanat­ban nyit meg egy-egy vérszegé­nyen csordogáló kis csapot: taka­rékosságra inti a községeket, vá­rosokat, törvényhatóságokat; költ­ségvetéseiket irgalmatlanul meg­nyirbálja, pedig hiszen jól tudjuk, hogy azokon már alig akad nyir­bálni való. Ha e két dolgot szem­beállítjuk egymással, lehetetlen, hogy fel ne tűnjön, hogy az ösz­szeállitásból ki ne virítson a cél: Takarékoskodjatok otthon a vég­leteken tul is, hogy az állam által követelt adókat fizethessétek szin­tén a végleteken is. Bizonnyal beletörődnénk ebbe is, ha legalább azt látnók, hogy ezek az óriási terhek megszabadí­tanak bennünket más terhektől, ha az állam ezekből az adókból gon­doskodnék mintaszerűen közrendé­szetünkről, közoktatásügyünkről, népjóléti intézményeinkről stb. — Ámde, amikor azt látjuk, hogy ezeken az adóterheken kívül kü­lön kell hozzájárulnunk úgyszól­ván valamennyi állami feladat tel­jesítéséhez, nekünk magunknak kell kiizzadnunk még a külön ránkszabott költségeket is, ki kell mondanunk végre: Nem bírjuk tovább ! Valóban nem is bírjuk. Amikor ebben a városban egy sereg meg­oldásra váró feladat szorít ben­bünket, — mint amilyen az igé­nyeknek megfelelő vágóhíd, a fel­sőkereskgdelmi iskola felépítése, járdák, csatornák, utak kövezése, kutak íurása, hogy csak egy párat említsünk hirtelen — ki merne elénk jönni egy drága kölcsönja­vaslattal, mely első sorban nem is a mi, hanem a MAV-on keresztül az állam érdekeit van hivatva szolgálni. Ha már kölcsönt kell felvennünk, vegy ük azt fel — ha elbírjuk — ezeknek a feladatok­nak megoldására. A MÁV-nak pedig értésére kell adnunk, hogy azért a nagy áldo­zatért, melyet hálózatának fejlesz­Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 ( Szerke-sztöség és kiadóhivatal: Békéscsaba, ü. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. téséért meghozni hajlandók vol­tunk, annyit legalább elvártunk volna. ' hogy ne csak megkö­szönje, hanem a cél érdekében a kölcsön megszerzéséhez is hozzá­segítsen bennünket, mert végered­ményben az neki nem jár. Az ajándék, amit kéretlenül mindenki annyit ad, mint amennyit tud. Ha tőlünk valaki ajándékba többet kér, mint amennyit adni tudunk, segítsen hozzá bennünket, hogy azt a többletet meg is tudjuk sze­rezni. Mi pedig nem tudunk adni már egy fillért sem. A kormánypártnak sem keli a sajtónovella Általános vélemény, hogy Ángyán Bélának ez a szörnyszülött javaslata nem egyéb, mint egyéni akció Budapest, február 14. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) Ma délelőtt ugy a képviselőház, mint a felsőház ülést tartott. A folyosókon egyébről sem folyt a vita, mint Ángyán Béla dr. sajtó­törvénytervezetéről. Pártkülönbség nélkül az az egységes vélemény alakult ki, hogy a tervezet nem egyéb, mint fantasztikumok lehe­tetlen csoportosítása. Nem akadt a kormánypárti képviselők között egyetlen egy sem, aki helyeselte, vagy védelmébe vette volna Án­gyán Bélának ezt a szörnyszülött tervezetét. A kormánypárti kép­viselők közül azok, akik pártfegye­lemből nem akartak nyilatkozni, annyit mégis elismertek, hogy a kormány ezzel a javaslattal túl­lőtt a célon. Jellemző az egyik kormánypárti képviselőnek megállapítása, aki azt mondotta: „Tudjátok, miért hozta Zsitvay ezt a javaslatot a törvényhozás elé? Azért, hogy bemutassa elrettentő példaképpen, hogy ha _ nem ő lett volna az igazságügyminiszter, micsoda ször­nyűséggel akarták volna megnyo­morítani az ország sajtóját. Megállapítható téhát, hogy en­nél a javaslatnál eltűnt a pártok közötti, ellentét, mert még a kor­mánypárt sem tartja a tervezetet tárgyalásra alkalmasnak. Áz ellenzéken természetesen ki­vétel nélkül azt hangoztatják, hogy a javaslat csupán egyéni akció s ha az törvényerőre emeltetnék, ugy megsemmisiti alkotmányos életünk­nek utolsó garanciáit. Hasonlóan vélekednek a kereszténypárton is és megbízták Turi Bélát a javas­lat áttanulmányozásával. Kürtösnél farkascsorda támadta meg a telefonszerelőket Ma folytak le a próbabeszélgetések a magyar-román telefonforgalomban Budapest, február 14. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósitójától.) A magyar-román telefonforgalom mindezideig szüneteit. Most Romá­nia kívánságára megindultak az első próbák a forgalom újból való felvételére, miután magvar részről kijelentették, hogy nem zárkóznak el az ujrafelvétel előJ. Csütörtökön történtek meg az első beszél­getések. amikor is az aradi posta­főnök Kürtösön keresztül beszél­getést folytatott Budapesttel. A próba alkalmával majdnem szerencsétlenség történt, amennyi­ben az óriási hótorlaszok miatt a • román telefonszerelők csak nehe­zen tudtak dolgozni. Munkaközben egyszerre farkascsorda támadta meg a szerelőket, akik csak alig tudtak elmenekülni a fenevadak elől. Végre mégis sikerült elvégezni a szerelést és ma délben már meg­történt az első beszélgetés Arad és Budapest között. A próba kitű­nően sikerült és most már a ren­desforgalomfelvételenapok kérdése Legfeljebb, ha 10 év múlva fütyül a kondorosi vonat A városhoz megérkezett a MÁV válasza — A költségek megszerzésében nem segít, a vasutat szeptember 15-ig nem képes forgalomba helyezni Az egymillió pengőt előre kéri (A Közlöny eredeti tudósítása.) A napokban már beszámoltunk arról a kihallgatásról, melyen Me­dovarszky Mátyás dr. polgármes­terhelyettes, főjegyző, Kovacsik István kondorosi főjegyző és Serly Kálmán, a Geist-féle uradalom kép­viselője jelentek meg Bud János dr. gazdasági miniszter, Békés­csaba város országgyűlési képvi­selője előtt. Már akkor megírtuk, hogy a kondorosi vonat még so" káig nem fog fütyülni, mert az, amit a miniszter a küldöttségnek válaszolt, megfosztott bennünket minden reménységtől a csaba— kondorosi vasutat illetőleg. Most aztán a MÁV igazgatósága még azokat az optimistákat is kijóza­nítja, akik múltkori beszámolónk ellenére mégis olyan reményeket | tápláltak, melyek, sajnos, teljesen ' alaptalanok. Á MÁV igazgatósága nevében ugyanis Samarjai államtitkár most válaszolt arra az átiratra, melyet Berthóiy István dr. polgármester intézett a MÁV igazgatóságához és amelyben értesítette a január 21-iki közgyűlésnek a csaba— kondorosi vasútépítés ügyében ho­zott határozatáról. A MÁV igaz­gatósága válaszában mindenek­előtt hálás köszönetét és elisme" rését fejezi ki a város képviselő­testületének áldozatkészségéért, majd rátér a közgyűlési határozat kikötéseire. Legelőször is, kijelenti az államtitkár, hogy a MÁV ezidő­szevint nincs abban a helyzetben, hogy a várostól kért összeget köl­csön formájában biztosithassa. A MAV amortizációs kölcsöntárgya­lásai még távolról sincsenek abban a stádiumban, hogy arra a közel­jövőben számítani lehetne, de ha meg is kapja saját hosszúlejá­ratú kölcsönét, akkor sem lehet számítani arra, hogy akár csak részben is abból folyósítsa köl­csönképpen Békéscsaba városának hozzájárulási összegét, mert ab­ból olyan beruházásokat kell esz­közölnie. melyek már régen ese­dékesek és amelyeket már tovább halasztani nem lehet. A MÁV-nak azonban az sincs módjában, hogy a város kölcsö­nét akár közvetve, akár közvet­lenül a Pénzintézeti Központ utján, vagy bármi más módon bocsát­hassa a város rendelkezésére, csak azt tanácsolhatja, hogy a város

Next

/
Thumbnails
Contents