Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-10 / 34. szám

BffKftKttKHYKl KttáLONY Páncélos ember a Horthy Miklós-uton Cseppfolyós elintézésbe fulladt szerelmi légyott 4 Piros-fehér hajók Vágyaim kis piros-fehér hajók, Inogva-imbolyogva játnak A hömpölygő, morajló tengeren. Mint ködben az árnyak. Révbe vagy partra már mikor érnek ? Virrad-e rájuk piros hajnal? Köszöntenek-e partot kikötőt Ujongó, vig dallal. Elérik-e az álmot, a csókot, Amelyért, jaj. tengerre keltek ? Vagy üresen, busari térnek vissza Ugy. ahogy elmentek ? Vágyaim, törékeny kicsi hajók, Szálljatok ti csak tovább, tovább S keressétek meg sok régi álmom S a tavaszt, a csodát. Keressétek nieg s jöjjetek vissza. Mindennel dúsan megrakodva. Hogy ne legyek már az álmok, [csókok Bus lelkű bolondja. Molnár Pál. Miért nem működik a köztisztasági hivatal A jóváhagyás céljából felterjesz­tett köztisztasági szabályrendelet még mindig nem érkezett vissza (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapelőtt olvasóink panasza, de meg saját tapasztalataink alapján is szóvátettük a város utcáinak szemetes, elhanyagolt külsejét. Ugyanakkor azt a kérdést is fel­vetettük, hogy az elfogadott köz­tisztasági szabályrendelet alapján miért nem működik mégis a köz­iisztasági hivatal. Illetékes helyről nyert értesülé­sünk szerint a köztisztasági hiva­tal ezidőszerint tulajdonképen tény­leg nem működik, miután a szabály­rendeletet jóváhagyás céljából a város felterjesztette a minisztéri­umba, ahonnan az még a mai napig sem érkezett vissza. Addig pedig, mig a szabályrendelet jóvá nincs hagyva s annak rendelke­zései végrehajtásához szükséges költségeket a város képviselőtes­tülete meg nem szavazta, a hiva­tal sem léphet működésbe. Ideig­lenesen ugyan a város egyik tiszt­viselője bízatott meg a teendők ellátásával, azonban az ő tevé­kenysége ezideig legfeljebb arra szorítkozott, hogy az esetleges be­jelentések alapján rövid uton intéz­kedéseket foganatosít. A város az ő feladatát képező köztisztasági munkálatokat rend­szeresen végezteti, a piacokat, főbb utvonalakat és az átjárókat sep­reti. Az ellenőrzés azonban nem a város, hanem a rendőrség féladata. Amint ebből az illetékes forrás­ból származó értesülésünkből lát­ható, a köztisztasági hivatal műkö­dését egyelőle a szabályrendelet késedelmes jóváhagyása hátrál­tatja, továbbá az, hogy a hivatal teendőinek ellátásához szükséges költségek sincsenek még megsza­vazva. De ha ez igy van, ugy fel­hívjuk az illetékes körök figyelmét arra, hogy a szabályrendelet jóvá­hagyását minden eszközzel sür­gessék ki s a költségekről is már most gondoskodjanak, nehogy ezek a teendők a tavaszra maradjanak, amikor már kettőzött fontossággal bir a köztisztasági szabályrendelet utasításainak pontos végrehajtása. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hét egyik éjszakáján a szolgálatát teljesítő őrszemes rendőr nem kis megdöbbenéssel vette észre, hogy a páratlan számú járdán csillogó pán­céiu, fényes ruhája egyén halad fe­lé e. A ^szokatlan öltözék akkuráto­san olyan volt, mint valamilyen kö­zépkori *lorag páncélja. Fényes volt és merev lapokból álló és ahogy egy-egy villanylámpa ráhullajtotta szi­porkázó fényét, ezc-rnyi-ezer szikrát villództatott a szélrózsa minden irá­nyába. Es ebben volt sok szép, de volt sok megdöbbentő is. A rendnek derék és éber őre a különös és határozottan szokatlan látványra az első pillanatban azt hitte, hogy valahol valamiféle álarcos­bál vagy jelmezestély van és a pán­célos lovagot onnét szalajtották vi­lággá. Csakhogy ennek az éjszakai páncélos lovagnak haladásában nem volt semmi délcegség és hányiveti­ség, ami az ilyen nehézsúlyú egyé neket köztudomás szerint jellemzi. Ez inkább amúgy surranva és suty­tyanva akart tovatűnni az utcán, sőt amikor észrevette, hogy a rendőr figyelme reája irányult, egyszerűen kámforrá akart válni, De a rendőrnek csak annál gya­núsabb lett az éjféli sétáló, aki csil­logó lovagi páncélt visel. A követ­kező pillanatban az őrszem meg­haltolta a somfordáló páncélost és szörnyű kiváncsiskodássai vallatni kezdte. És ekkor érdekes történetről hul­lott le a lepel. A páncélos ur — akinek csillogó vértezetéről közelebbről kiderült, hogy nem egyéb a ruhájára fagyott viznél — óriási szégyenkezéssel el­mesélte a következőket: Hónapok óta hevesen és lanka­datlanul udvarolt a Horthy Miklós-ut egyik mellékutcájában egy fiatal leánynak. Az udvarlás valami okból nem találkozott a szülők teljes hely­benhagyásával, minek következtében a mama nemcsak a leányát, hanem az udvarlót is gyakran helybenhagyta a —• ryelvével. A látogatásokat min­denesetre be kellett szüntetni. Ezzel szemben a fiatalok azt a módot eszelték ki a naponta való találkozásra, hogy késő este, amikor a szülők már jogerősen alvásban merültek el, a hölgyécske óvatosan kinyitotta hálószobájának utcai abla­kát és télikabátját magára kapva, az ablakból néhány negyedórán át érzel­mesen eldiskurálgatott a tilalmazott egyénnel. Hála a nagyszerű csabai világításnak, ezeket a hosszas eszme­cseréket mindig a legkívánatosabb homály burkolta. Mignem . .. Es most jön a páncél a történetbe. A szülők valahogy megneszelték a kedélyes esti turbékoiásokat. Es mivel nem volt érzékük a Romeo és Júlia érzékeny jeleneteihez, azon­nal és kissé — hogy ugy mondjuk — drasztikusan léptek fel. A szóbanforgó estén a bősz anya lesbeállt. Az udvarló megjelenése után várt még vr.gy tiz percet. Az fán macskaügyességgel behatolt a leánya lakosztályába. A kezében egy gyanús edénnyel. Óvatosan a pász torórázók közelébe csúszott. Aztán — zsupsz! Az edény hirtelen meg villant a levegőben és a fartalma nagyot loccsant az utcán lebzselő ifjú kalapján, arcán, ruháján . ., Még a kisasszonynak is jutott belőle va­lamelyes . . . Persze a mostani dermesztő hi degben a folyadék percek alatt jég páncéllá fagyott. De hamarabb is jég lesz a cseppfolyós anyagból, ha az, akire ráönlötték, futni kezd vele. Jelen esetben pedig az történt. Fu­tott a furán megtisztelt ifjú, amig csak a Horthy útra nem ért, a rend­őr megpillantásáig. A rendőrőrszem ezekután termé­szetesen mély sajnálkozással kért bocsánatot. Mert hát. udvariasság, az van a rendőrökben. És tapintat. Meg­állják a páncélos lovag történetét anélkül, hogy elnevetnék magukat. Békéscsaba, 1929 február 10 Zeöke-telep Gyomán Zeöke képviselőről városrészt neveztek el (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gyoma község képviselőtestületé­hez folyamodtak a gyorftai-besen­szegi városrészi lakosok és azt kér­ték, hogy a földbirtokrendezés foly­tán most már teljesen beépített és Besenszegnek nevezett községrészt Zeöke-telepnek nevezzék el. Gyoma község képviselőtestülete megbecsülni kívánván a kisembe­rek érdekében dr. Zeöke Antalnak, a kerület országgyűlési képviselő­jének kifejtett működését, nagy szótöbbséggel kimondotta, hogy a kérdéses községrész nevét Zeöke­telepre változtatja át. Bár a kérdéses határozatot töb­ben megfellebbezték, nincs kétség abban a tekintetben, hogy a fel­lebbezést a törvényhatósági bizott­ság nem fogja figyelembe venni, mert a képviselőtestületnek szóban levő határozata legsajátabb ön­kormányzati ténye, amellyel szem­ben a törvényhatósági bizottság­nak állástfoglalni nem lehet. Annál kevésbbé, mert a fellebbezést alá­irtak nagy részét azzal tévesztet­ték meg, hogy az általuk aláirt beadvány a villanyvilágításnak Besenszegre való bevezetését cé­lozza. Két éves gyakorlattal biró, nőtlen soffőr géplakatos állandó állást keres, bármilyen márkájú személy- vagy teherautóra. Cim a kiadóban. Vtalter magántanfolyam Budapest. Rákóczi-ut 51. Előkészii középiskolai összevont vizsgálatokra, érettségire Levelező oktatás # Dr.Polakovics Ödön és neje Sváb Mária Terézia • ! • igfiyailanukat kisebb-nagyobb tételben • eiadéwá teszik ­a nagyszénási határban fekvő szentetornyai mintegy hold (1100 négyszögöl) kiterjedésű X Érdeklődök forduljanak a Békés-Csabai taka- ^ • rékpénztár egyesülethez, mely intézet eladók ne- • ^ vében és megbizásából a földeladás lebonyolitását • % végzi és ugy a megveendő, mint a vevők régi birto- • % kára előnyös törlesztéses és másodhelyü váltóköl- % í csönt nyújt. X t Felvilágosítást nyújt még Hoffer Ignác ur, Nagy- ^ & szénás, a helyszínen való megtekintést illetőleg is. • s •

Next

/
Thumbnails
Contents