Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-09 / 33. szám

2 jfitöKMKera JMM&ííí Békéscsaba, 1929 február 9 a közigazgatási bizottság határozatát megváltoztatva, az elsőfokú határozatot emelte érvényre. Kimondja a miniszter, hogy annál is inkább igy kellett döntenie, mert báró Rőmy Emil és társa 1928. évi április 18-án már engedélyt nyertek arra, hogy az általuk felépíteni szándékolt mozgófényképszinházat ne a Berényi-ut 19., hanem az Irányi-utca 10. szám alatt létesíthessék. A miniszter erről a döntésről most értesítette a várost s ezzel a mozgószinház építésének engedélyezési ügye most már végérvényesen befejezést nyert. Értesülésünk szerint a hatalmas, rendkívül díszes színház építkezései a Weisz Albert-féle telken már a közeljövőben meg is indulnak. A tervek után ítélve, a színház egyike lesz a város legdíszesebb és legérdekesebb épületeinek s mint munkaalkalom is ebben a sanyarú világban jelentős sulival esik latba. Ami azt az aggodalmat illeti, hogy a második mozgó létesítése csak azt eredményezheti, hogy mindkettő életképtelen lesz, azt hisszük, hogy ezek az aggodalmak nem indokoltak s az érdekeltek egészen biztosan meg fogják találni a módozatait annak, hogy kétségtelenül költséges befektetéseik meg is hozzák az azokat joggal megillető hasznot. Mindenesetre jobb lett volna, ha forgalmasabb helyen épült volna a második mozgó, ám kizárólag csak a közönség kényelme szempontjából, de ha már igy dőlt el a dolog, ez sem egyedülálló, hiszen több vidéki nagyvárosban is a város középpontjában van közel egymáshoz az engedélyezett 2—3 mozgó. Tanácsülés A városi tanácsnak 1929. február hó 6-án tartott ülésében az alábbi ügyek nyertek elintézést; iparengedélyt nyertek: Csjáki János sertéskereskedő, Rutkay Jó- I zsef pén'zkölcsönközvetitő, Havran ! János szatócs, Miklya Pál baromfi- | és tojáskereskedő, Neu Margit I könyvkereskedő, Klein Lipótné.ve- j gyeskereskedő, Békéscsabai Áruforgalmi R. t. gépkereskedő, Uhrin Pál vegyeskereskedő. Nagy Lajos rőföskereskedő, Baukó György könyvkereskedő, Tuska György tüzifakereskedő, Nagy József és tsa gesztenyesütésre nyert engedélyt. Elutasította a városi tanács Kucsera Pál ácsipar iránti kérelmét. Mazan György szegényházba való felvételét a városi tanács nem teljesítette. Szegényházba felvette Székely Károly békéscsabai lakost. Építési engedélyt nyert : Szlancsik György, Mekis Pál. Telekdarabólási engedélyt nyert: Vitaszek Ernő. Az idény legnagyobb operettslágere az Utolsó WerebéSy-lány bemutatója pénteken, 8-án a színházban. Rágalmazás! per egy képviselőtestületi választás megfelebbezése miatt A békési és szeghalmi főszolgabíróról azt állították egy felebbezési beadványban, hogy a választást nem vezették pártatlanul (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békés községben a mult évi december 29-én megtartott községi elöljárói választás ellen kellő időn belül felebbezést nyújtottak be és pedig a pénztárnoki, a közgyámi és tiszti ügyészi választások ellen. Ugyancsak megfelebbezték Körögladányban a folyó évi január 10-én megtartott elöljárói választásokat ts. A felebbezők különféle indokokat hoznak fel íelebbezéseik megerősítésére, amelyeknek felfogásunk szerint egyike sem képezhet alapot arra, hogy a törvényhatósági bizottság a felebbezéseknek csak részben is helyt adjon, mert mind a békési, mind a szeghalmi járások főszolgabirái a választáa sokat teljesen pártatlanul és a törvények világos rendelkezései figyelembevételével tartották meg. Éppen azért nagyon sajnálatos, hogy az egyik felebbezésben a főszolgabíró ténykedését olyan megjegyzésekkel kisérik, amelyek a rágalmazás vétségét kimerítik. Ilyen körülmények között az illető főszolgabírónak kötelessége a felebbezők ellen a rágalmazási pert folyamatba tenni, ami azokra is nagyon kellemetlen lesz, akik a felebbezést el sem olvasva, azt aláírták. Természetes, hogy a büntetés kiszabásánál azok jönnek elsősorban figyelembe, akik a felebbezés megszerkesztésének és beadásának értelmi szerzői. bekormozott sreis rabiét —«4«»>~ (A Közlöny eredeti tudósitása.) A régi betyárvilágra emlékeztető, sőt a mai mozifilmek ál-romantikájához hasonló rablótámadás történt még novemberben — mint akkor részletesen megírtuk — Békésszentandrás köszségben. Az eset erősen hasonlított a kültelki mozikban lepergett kalandorfilmekhez és lehet, hogy a tettes legalább a bűncselekmény egyes részleteit a filmen leste és onnét másolta le. Bontovics Vincéné szül. Nagy Ilona békésszentandrási asszony mér évek óta teljesen egyedül élt egy kis tanyán, amely közvetlenül a község szélén fekszik és így nincsen távol a sűrűbben lakott helyektől. Éppen ezért mert Bontovicsné egyedül rneglakni a tanyán, ameiy a saját tulajdona. A javakorbeli asszony, aki már évek óta küjönváltan élt a férjétől, teljesen egyedül vezette a gazdaságát, még pedig olyan erős kézzel és szakértelemmel, hogy a birtokot szépen felvirágoztatta. Az egyik heüpiacon nagyobb mennyiségű búzát bocsátott áruba s a szép gabonát csakhamar sikerült is jó áron eladnia. A búzáért kapott pénzösszeggel azután hazatért és a bankjegyeket egy régóta használt rejtekhelyen félretette. Ugy látszik, a magányos aszszony kitűnő vásárjának hire futott, mert az eladást követő éjszakán rablótámadás történt a tanyán. Éjjel ugyanis, amikor az asszony a legmélyebb álmát aludta, erőteljes dörömbölés verte fel. A magányos asszony ijedten ébredt fel. Kikiabált az ablakon : — Ki az? Mit akar? Az éjszakai látogató jámbor hangon lelelt: magányos, tanyalakó özvegy támadója egy faüubeíi csavargó volt — Nyissa ki a kaput, mert siirgönyt hoztam. Bontovicsné gyanutlanul nyitotta ki a konyhaajtót. Kitárta a kaput. ; Az éjszakai sötétség ellenére is \ olyan látvány tárult eléje, hogy megtántorodott és rémületében még a szava is elállt. i A kapuban hatalmas termetű, ) torzonborz külsejű, vedlett ruháju • férfi állott. Az arca felismerhetetlen volt, mert korommal volt összevissza mázolva s a nagyszélü kalap mélyen a szeme elé volt húzva. A megdöbbent asszony rémületében kiáltani, vagy sikoltani sem tudott. Ösztönös igyekvéssel menekülni akart. A bekormozott arcú rablótámadó azonban felkapott egy heverő vasvillát és a súlyos szerszámmal ütni-verni kezdte a magányos nőt, mindaddig, mig Bontovicsné eszméletét vesztve, össze nem esett. Az ájultan összeroskadt asszonyt a támadó felszedte a földről, becipelte az istállóba és a jászolba dobta. Az élettelennek látszó testre rádobált néhány marék szénát, azzal ugy-ahogy, letakarta, aztán otthagyta, gondosan bezárva az ajtót. A rablótámadó ezután behatolt a házba, amelynek ajtaját Bontovicsné nyitva hagyta. A veszedelmes éjféli látogató az asszony készpénzét akarta magához venni, hogy aztán azzal kereket oldjon. Ez a munkája azonban eredménytelen maradt. Az eldugott bankjegyeket nem sikerült megtalálnia. A rabló alaposan felforgatta az egész lakást, megnézett, felforgatott mindent, de a pénzt nem tudta megtalálni. Végül is eredmény nélkül : ' üres kézzel kellett távoznia. A szerencsétlen asszonyt, akit tíz súlyos ütés ért a nehéz vasvilla nyelétől, csak másnap délelőtt találták meg a szomszédok, akik Szarvasra szállították. Ott hónapokig feküdt súlyos betegen, de végre is kiheverte a sebesüléseit és meggyógyult. A rablótámadót azóta széles körben nyomozta a csendőrség. A hajsza végre sikerrel járt, amennyiben az öcsödi csendőrőrs egyik járőre Turkevén elfogta a rablót, aki nem más, mint egy szentandrási csavargó, a 24 éves Pohák Mihály. Pohákot, aki tettét hamarosan beismerte, a csendőrség letartóztatta és átkísérte a gyulai ügyészség fogházába. a Rohamosan vármegyében iskoláztatás az A tanfelügyelőség a távollakó tanyai iskolások számára a községekben internátusok létesitését javasolja (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az iskoláztatási kötelezettségről szóló 1921. évi XXX. t.-c. teljes végrehajtása Békésvármegye területén még mindig nagy nehézségekbe ütközik. Oka ennek egyrészt a nehéz gazdasági helyzet, ami miatt a szülők igen sokan gyermekeiket már 10—12 éves korukban szolgálatba adják, hogy legalább a ruhájukat megkeressék, másrészt pedig az, hogy több olyan nagy tanyai körzettel bíró község van, ahol 4 kilóméter sugaru körzetben nincs annyi tanköteles, hogy oda iskolát lehetne építeni. Ezeken a helyeken az iskolába naponként és vissza való szállítása a tanköteleseknek úgyszólván lehetetlen, annak ellenére, hogy ebben a tekintetben van kötelező felsőbb hatósági rendelkezés. A tanfelügyelő ezeket a nehézségeket csak ugy lehetne megszüntetni, ha egyes községek belterületén az ilyen tanulók részére internátusok létesitettnének és azokban az ilyen távoli helyen lakó szegény emberek tanköteles gyermekei ingyenes ellátásban részesülnének. A beiskolázás azonban az utóbbi 3 évben igen megjavult és már a vármegyei mindennapi tanköteleseknek legfeljebb másfél százaléka nincs már csak beiskolázva. Ez az eredmény pedig ugy volt elérhető, hogy az utóbbi időkben a külterületeken igen sok iskola épült. A mult év folyamán a vármegye területén 5 tanerő ellen volt fegyelmi eljárás elrendelve, ezek közül 4 befejeztetett és pedig 2 ellen felmentéssel, 1 ellen egy évi ideiglenes nyugdíjaztatással, 1 ellen pedig hivatalvesztéssel. Az ötödik tanerő ellen az eljárás még folyamatban van. Nagy-nővérek nőizenekara február l-föB a „Prófétádban hangversenyez. Családi műsor. Olcsó árak. iVL SCHON FEREftlC JAZZ ZENEKARA HAMGUERSEH5YEZ s: ::