Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-08 / 32. szám

2 jfitöKMKera JMM&ííí Békéscsaba, 1929 február 8 Senki sem törődik a város tisztaságával fVikor kezdik, meg a köz­tisztasági szabályrendelet utasításainak végrehajtását? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ha visszagondolunk Békéscsaba város képviselőtesti közgyűléseinek azokra a vitáira, melyek a köztisz­tasági szabályrendelet körül olyan heves, sokszor türelmetlen hangon folytak, csak a legnagyobb elisme­réssel szólhatunk azokról a keve­sekről. akik már akkor rámutattak a szabályrendelet rendkívül nagy közegészségügyi fontosságára. A legnagyobb sajnálkozással kell azonban megállapítanunk ugari­akkor azt, hogy bár most már ké­szen van — ha nem is 100 szá­zalékig kielégítő formában — a köz­tisztasági szabályrendelet, annak nagyon leenyhitett rendelkezéseit sem hajtják végre. A köztisztasági szabályrendelet egyik legfontosabb intézkedése az utcák tisztántartásának kötelezett­ségét, illetőleg módozatait állapítja meg. Ha ezeket a rendelkezéseket csak valamennyire is végrehajta­nák. városunk küllő képének más­ként kellene festenie. Utcáink tele vannak szeméttel, papir-. szalma-, ételhulladékokkal, állati tetemek­kel. Járdáinknak több, mint a fele még most is szörnyű állapotban van, ugy, hogy a rajtuk való köz­lekedés az embernek testi épségét veszélyezteti. Forgalmas, kövezett utcáink sepretéséről alig történik gondoskodás, ugy, hogy a nyári porból most még a tél folyamán is jókora adagokat nyel a dolga után járókelő. Senki nem ellenőrzi az utcák árkait — legalább is erre vall azok elhanyagolt állapota — s igy történhet meg, hogy több Ut­cában, ahol a házakból, üzemek­ből, vendéglőkből a szenyvizet minden szabály ellenére ezekbe engedik, az a hideg következtében egymásra fagyva, már sok helyen a csatornát is eltorlaszolja. Elkép­zelhető, hogy mi lesz ezeken a helyeken egy hirtelen olvadásnál. Ebben a járványos világban mi­csoda fertőzési lehetőségeknek, ve­szélyeknek nézhetünk elébe? Az­tán szerteszét döglött libák, kutyák, macskák még a közkutak közelé­ben is. Érthetetlen az egészben az, hogy mig régebben legalább az állati hullákat néhány nap alatt eltávo­lították az utcákról, ma hetekig is ott hevernek undort keltve és az­zal a veszéllyel fenyegetve, hogy a hideg enyhülésével még a kutak vizét is megfertőzik. A Lázár-utcai közkút közvetlen közelében már több, mint egy hete hever például egy kutyának a hullája. Szóvá is tettük már, mégis még mindig ott hever. Itt az ideje tehát, hogy hatósá­gaink végre gondoskodjanak a köz­tisztasági szabályrendelet végre­hajtásáról, mert ha ezek az álla­potok továbbra is igy maradnak, akkor nemcsak hogy városi mi­voltunkra nem leszünk méltóak, hánem semmiben sem fogunk kü­lönbözni a balkáni falvaktól. — A Békéscsabai Waegy­ict és a József kir. íheir­ceg Szanatórium Egyesület farsangi együttes össze, juveteie február 9-én lesz a Vigadóban. A szociálisták vasárnapi népgyiilé­sét nem engedélyezte a rendőrség A rendőrség más gyűlések miatt nem tud őrszemélyzetet adni a gyűlésre (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szociáldemokratpárt békéscsabai szervezete a napokban bejelentette a rendőrségen, hogy vasárnap, február 10-én délután 4 órai kez­dettel a Széchenyi-liget pavillon­jában népgyűlést óhajtana tartani. A népgyűlésen az egyik szociál­demokrata országgyűlési képviselő mondott volna beszédet, ezenkívül ugyanez a képviselő előadást is tartott volna az aktuális politikai kérdésekről. A kérvényre az államrendőrség most hozta meg véghatározatát. A döntés nem kedvező a kérvé­nyezők szempontjából, amennyi­ben a rendőrség a bejelentést nem vette tudomásul, illetőleg a meg­tartani szándékolt népgyűlés le­folytatását nem engedélyezte. A rendőrség véghatározatának indokolása szerint a népgyűlés azért nem engedélyezhető, mivel arra a napra és időpontra már több gyűlés van bejelentve, ami az őrszemélyzetnek annyi tagját veszi igénybe, hogy más. ujabb gyűlésekre a rendőrségnek nincs módjában ügyeleti szolgálatról gon­doskodnia. A már bejelentett és engedélyezett gyűlések ugyanis akkora személyzetet vesznek igénybe, hogy a rendőrség az őr­személyzet mai létszáma mellett a közbiztonság veszélyeztetése nél­kül nem tudná a rend fenntartá­sát biztosítani. A szociáldemokratáknak vasár­nap délutánra tervbevett népgyü­lése igy tehát bizonytalan ideig elmarad. ¥asuti szerencsétlenség a vásár­helyi állomáson Kisiklott a reggeli orosházi vonat — A szerencsétlen­ség két órás késést okozott (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön délelőtt futótűzként terjedt el a városban az a hir, hogy a békéscsabai személyvona­tot Orosháza és Hódmezővásár­hely között szerencsétlenség érte. A felelőtlenül, minden hivatalos értesülés alátámasztása nélkül ter­jesztett rémhírek szörnyű katas?.­trófárál tudtak és természetesen sebesültek számait is emlegették. A vasúti szerencsétlenségből annyi igaz, hogy az valóban meg­történt, azonban nem Orosháza és Hódmezővásárhely között, hanem a hódmezővásárhelyi nagyállomás közvetlen közelében, a bejárati váltóknál. A váltók egyikén éppen a reggeli békéscsabai vonat haladt keresztül, amikor a váltó hirtelen elfordult a vonat alatt. A moz­dony már tuljutott az átállított vál­tón a szolgálati kocsival együtt, az utánuk következő kocsik azon­ban már az átállított váltón gör­dültek tovább és természetesen másik sínpárra szaladtak át. Hatalmas zökkenés következett. A kocsik közül a két első lecsú­szott a sínekről és pár métert a földön futott. A mozdonyvezető azonnal erősen fékezett és a vo­nat nyomban megállott. Ennek kö­szönhető, hogy nagyobb baj nem történt. A hibás, illetőleg téves váltó­állítás következtében két kocsi ki­siklott, a vonat azonban nem sza­kadt szét teljesen. A kocsik fel­emelése és sinekr^ állítása nyom­ban megkezdődött. A szegedi mű­helyből munkásokat és emelőgé­peket hozattak és azok segítségé­vel a két kocsit visszaemelték a sinekre. Ezek a munkálatok azon­ban hosszabb időt vettek igénybe, ugy hogy a forgalom ezalatt az idő alatt azon a részen két órán keresztül teljesen szünetelt. A Bé­késcsabára reggel 7 óra 19 perc­kor érkező szegedi vonat két óra 10 perces késéssel érkezett meg. A vonatkisiklásnál -— értesülé­sünk szerint — emberéletben nem esett kár, sőt komolyabb termé­szetű sebesülés sem történt, A baleset ügyében a vasúti hatósá­gok vizsgálatot indítottak, hogy megállapítsák, miként történt az és kit terhel érte a felelősség. ü csabai gazdák akciója a mészárosok ellen állataikat a hatósági husszék utján értékesítik — Az első kisérlet ma van, amikor egy borjut mérnek ki (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai kisgazdák egyletében már hetek óta igen éles és szenvedé­lyes hangon tárgyalják az állat­értékesítés rendkívüli nehézségeit. A legtöbb panasz a mészárosok ellen hangzott el, akik a gazdák szerint csak áron alól hajlandók Kellemetlen szájszag vissíatiiszító. Csúnya színű fogak eltorzítják a legszebb arcot Mindkét szépséghibát azonnal és alaposan el lehet tüntetni a pompásan üditö Chlorodont-íogpaszta syakran már egyszeri használatával. A fogak már egyszeri használat után gyönyörű elefántcsontszinben ragyognak, különösen ha a tisztításhoz külön erre a célra készített fogazatos sörtéjü Clilorodont-íogkefét használjuk. A fogak közé szorult rothadó ételmaradékok, melvek a kellemetlen szájszagot okozzák, ezzel a fogkefével alaposan eltávolíthatók. Kísérelje meg egy tubus fogkrémmel, melynek ára 60 fillér, eg t>agy tubus ára P 1—. Chlorodont - fogkefe (puha vagy kemény sörtéju) P I j0 Cblorodont-szájviz üvegenként P 2-60. Csak kok-zöld szinű csomagolásban „Chlorodont 1 4 felirattal valódi.'Mindenütt kapható. — Leo-Werke A. G . Dresdcn, mazyarországi vezérképviselete: Molnár Bertalan és Társa, Budapest. ® a gazdák eladó állatait megvenni, dacára annak, hogy ők viszont az eladási árnak két és félszeresén értékesitik a megvásárolt jószágo­gokat. Sok panasz hangzik el az ellen is, hogy a mészárosok a vi­dékről bejövő állatok teljesen le­szorított árát veszik irányadóul, holott vidékről éppen azért, mert a kényszerhelyzetet kihasználva a mészárosok lenyomják az árakat, ujabban alig hajtanak fel jószá­gokat. A szükségletet tehát csabai gazdáktól szerzik be legnagyobb­részt, mégis a vidékiek kényszer­árait veszik alapul. A gazdák végül megsokallották ezeket az állapotokat s nem haj­landók például a borjut 1 pengő­ért elkótyavetyélni, hanem meg­felelő módon készülnek védekezni. Elhatározták, hogy maguk fogják állataikat értékesíteni olyformán. hogy az eladásra szánt állatai­kat a hatósági husszék­ben méretik ki. Ha ezek a kísérletek beválnak, ugy a jövőben a csabai gazdák ezt az eljárást fogják követni s biztosra veszik, hogy az észretért mészárosok a hus árának emelése nélkül magasabb árakat fognak adni a gazdáknak is. Az első ilyen kísérletet Zsíros András teszi, aki egy tökéletesen ép és jó borjut méret kL A ható­sági husszékben kimért — tehát, nem kényszervágott — borjú kiló­ját 1 '50— í "60 pengőért tudja a közönségnek rendelkezésére bo­csájtani, ugyanakkor, amikor a mé­szárosok 2'40-et kérnek egy kilo­gram borjúhúsért. Ugyanilyen ará­nyú lesz a marha- és sertéshús árának csökkenése is s ilyenformán ugy a gazda, mint a fogyasztókö­zönség is jól fog járni. A gazdáknak ez akciója termé­szetesen teljesen független az úgy­nevezett kényszervágásokból szár­mazó huskirnérésektől, amelyet a hatósági husszékben ezután is tel­jesen elkülönítve fognak árusítani. Sikkasztott az endrődi végrehajtó Letartóztatásakor elmebaj tünetei mutatkoztak rajta (A Közlöny eredeti tudósítása.) Endrőd községnek szenzációja van. Vidosits Jenő községi végrehajtó, aki három év óta áll a község szolgálatában, megdézsmálta a fe­lektől végrehajtás utján behajtott hivatalos pénzeket. Eddig 1100 hiányt találtak. Ebből a bűnös útra tért végrehajtó 500 pengőt megtérített. Vidosits Jenőt őrizetbe vették és a vizsgálat szorgosan folyik az irányban, hogy az eddig kiderült hiányon felül szerepel-e még más elsikkasztott összeg. A sikkasztó végrehajtó a nehéz megélhetési viszonyokkal mente­gette eltévelyedését s amikor a gyulai fogházba akarták szállítani, az elmebaj tünetei mutatkoztak rajta. Beszállították a rabkórházba, ahol megfigyelés alá vették, váj­jon tényleg meghibbant-e, avagy csak a bűnösök rendszeres fogá­sával élve, egyszerűen szimuláL — Békésen fellépett a száj-és. körömfájás. A békési m. kir. ál­latorvos jelentése szerint Békésen a hasított körmű állatok között a száj- és körömfájás fellépett.

Next

/
Thumbnails
Contents