Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-07 / 31. szám

BEKJEvSUf tíVKÍ lOZLÍlíft Békéscsaba, 1929 február 7 hónapokon keresztül áll a víz a mederben, minek következtében megromlik és az egészségre ártal­massá válik. Tarján Tibor dr. rámutat arra. hogy elviselhetetlen, sőt közegész­ségügyi szempontból határozottan közveszélyes, hogy a kelmefestők nagyobb üzemeiből kikerülő és mérges festékkel fertőzött szenny­folyadékukat a parlalatti vezeté­keken ót <1 csatornába eresztik. A halászati bérlőnek is érdeke, hogy a halállomány a csatorna vizében a mérgezés következtében a jövő­ben el ne pusztuljon, ugy mint a legutóbbi napokban, amikor — fő­leg a járásbirósági székház előtt ezrével pusztultak el a halók. A beadvány végezetül kéri a várcs képviselőtestületét, hogy a városi hatóság a rendőrség meg­keresésével utasítsa az illetéke­seket a közegészségi szempontból is nagyon káros szenyvizlecsapo­lásnak azonnali megszüntetésére. Az érdekes és határozottan meg­szívlelésre érdemes beadvány fe­lelt a februári városi közgyűlés fog dönteni és nem kétséges, hogy azt minden mondatában magáévá fogja tenni. Lehetetlen helyzet ugyanis az, hogy a Körös-csatorna értékes és dus halállománya — amely mint élelmicikk is súlyosan eshetik számításba,— csak má­ról-holr.apra elpusztuljon, minden igaz ok nélkül. A békési motor áldozata Szerencsétlenség a pálya­udvar előtt (A Közlöny eredeti tudósítása) Szerdán délben a főpályaudvar melletti motorállomás mellett sú­lyos szerencsétlenség történt, mely­nek áldozata válságos óráit éli a közkórházban, de éppenséggel nem lehetetlen, hogy az életével fog adózni vigyázatlanságának. A szerencsétlenség a déli fél egy órakor Békésre induló moto­rosvonat indulásánál történt. Ami­kor ugyanis a motor elindult, a sínek között egy. öregember tűnt fel. A vezető csengetni kezdett, mire az öregember futásnak eredt, hogy a'motoros előtt- átjuthasson a téren. Eközben a lassan haladó motor beérte és annak előrésze a szaladó embert fellökte. Az elütött ember eszméletlenül, véres fejjel terült el a sínek mel­lett. Nyomban segítségére siettek, majd kihívták a mentőket, akik a szerencsétlen embert a közkórház­ba szállították. A kórházban meg­állapították, hogy az elütött ember Gazda Márton 65 éves erzsébet­; helyi lakos, ákinek leányának élel­miszeres bódéja van az átjáróhid erzsébethelyi oldalán. Az orvosi vizsgálat megállapí­totta, hogy Gazda Márton több zuzódást és agyrázkódást szenve­dett. Állapota rendkívül súlyos és életveszélyes. A rendőrség a nyomozást meg­indította annak megállapítására, hogy a szerencsétlenségért kit ter­hel a felelősség: — Pályázat segédjegyzői ál­lásra. A békési járás főszolga­birája pályázatot hirdet a Békés községben üresedésben levő adó­ügyi segédjegyzői állásra. Kérvé­nyek folyó hó 20-ig adandók be nevezett hivatalhoz. Fizetés tör­vény-szerinti. Benes igyekszik a hágai döntés jelentőségét csökkenteni Cseh lap éles kritikát mond Benes politikájáról Prága, febr. 6. (MTI) A hágai magyar—csehszlovák döntőbíróság határozatával szemben a cseh sajtó egy része állást foglal. A Vecserni List szerint Benes a Cseh TI utján közzétett hivatalos kommentárban nem mondotta meg, hogy a döntő­bíróságban helyet foglaló cseh ta­gokat dezavuálták. A kommentár megkísérli, hogy a blamázst azzal , takarja el, hogy az ügy alárendelt ' jelentőségű és nem szabad neki túlságos komolyságot tulajdonítani. Ez történik mindig, ha Benes ku­darcot arat. A kormánynak az a nyilatkozata, hogy az ítélet semmi körülmény ek között sem kénysze­ríthet semmiféle kötelezettséget az államra és hogy a kormány a föld­reformtörvényt változatlanul végre fogja hajtani, egy kissé messzire megy. Igaz, hogy a hágai döntő­bíróság döntésének nem kell ele­get tenni, annyival kevésbé, mert a bíróságnak nem állanak kény­szerítő eszközök rendelkezésére, de mégis jobb lett volna, ha ezt előre megmondották volna és nem mentek volna Hágába. A nyilvá­nosságnak meg kellett volna mon­dani, hogy a hágai döntés követ­kezményeinek elutasítása azzal a rizikóval jár. hogy Csehország az egész világ szemében és a nem­zetközi jog előtt nem mint ' jogál­lam fog állani, hanem mint olyan állam, amely a jogokat nem tartja tiszteletben. delmét dr. Dettre János látta el. A tábla a törvényszék ítéletét megsemmisítette és Nagy Ferencet a vád alól felmentette. Arató Fe­rencet ellenben 100 pengő pénz­büntetésre ítélte a tábla, de ki­mondotta, hogy ő is a közérdek védelmében járt el. Az ítélet ellen benyújtott sem­miségi panaszok folytán a gyula­várii főjegyző furcsa históriája végső fokon a Kúria elé kerül. Ítélt a tábla a gyulavárii főjegyző rágalmazási perében Akik azi állították a főjegyzőről, hogy lánya stafirurog­jára pénzt vett kölcsön a község pénztárából . (A Közlöny eredeti tudósítása.) Érdekes ügyben hozott ítéletet a szegedi kir. ítélőtábla. Az ügyet, melyről egyébként annak idején már megemlékeztünk, kedden dél­előtt tárgyalta a tábla. A vádlot­tak padján Arató Ferenc és Nagy Ferenc gyulavárii gazdák ültek, akiket Wertán Emil gyulavárii fő­jegyző jelentett fel. A vád szerint a gazdák azt állították a főjegyző­ről. hogy az 60 mázsa buza árá­nak megfelelő pénzt vett fel a köz­ség pénztárából és azt saját cél­jaira fordította. A vádlottak a gyulai törvény­széknél kérték a valódiság bizo­nyítását. A törvényszék azonban a kérelemnek nem adott helyt és mindkét vádlottat bűnösnek mon­dotta ki és 40—40 pengő pénz­büntetésre ítélte őket. A vád és védelem az Ítéletet megfellebbezte. A szegedi ítélő­tábla a gyulai törvényszék ítéletét megsemmisítette és arra utasította a törvényszéket, hogy a valódiság bizonyításának felvétele után hoz­zon uj ítéletet. A gyulai törvényszék uj főtár­gyalásán a valódiság bizonyítása a legszélesebb keretek között folyt le. Á tanuk kihallgatása alapján kitűnt, hogy a főjegyző a községi képviselőtestület tudta nélkül na­gyobb pénzösszegeket vett fel köl­csönképen a község pénztárából. Egy alkalommal 30 millió koronát vett fel a pénztárból állítólag azzal, hogy leányának kistafirozásához kell a pénz. Később nagyobb ösz­szegeket adott át a főszolgabíró­nak is, hogy az autót vásárolhas­son. Amikor az alispán tudomást szerzett a furcsa kölcsönökrök arra kötelezte a főjegyzőt, hogy a köz­ség pénztárából felvett pénzeket 24 óra alatt fizesse vissza és egy­ben súlyos rendbirsággal sújtotta Wertán Emilt. A gyulai törvényszék uj ítéleté­ben megállapította, hogy a való­diság bizonyítása csak részben sikerült és ezért a vádlottakat 400—400 pengő pénzbüntetésre ítélte. A vádlottak az itélet ellen ismét felebbezést jelentettek be és ügyük igy került kedden a tábla elé. A láblai főtárgyaláson a vádat dr. Zöbay Ferenc, az. ügyészség el­nöke képviselte, a vádlottak vé­Iskolaépitések a vármegyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) A belügyminiszter rendelete sze­rint kimutatást kellett készíteni ar­ról, hogy a községekben az utóbbi 5 év alatt hány ovoda. elemi és polgári iskola épült, vagy van épü­lőben. A vármegye alispánja ezt a kimutatást most összeállítván megállapította, hogy a gyulai já­rásban 4 elemi népiskola épült, 220.000 pengő költséggel, amely­ből a községet 76.000 pengő ter­heli. A gyomai járásban 5 iskola és 1 ovoda épült 209.000 pengő költséggel, amelyből a községet 70.000 pengő terheli, az államot 103.000 pengő, a többi a feleke­zetek által viselendő. A békési járásban épült 9 iskola 471.000 pengő költséggel, amelyből 274.000 pengő a községet, 197.000 pengő pedig az államot terheli. Az oros­házi járásban épült 8 elemi nép­iskola, 3 kisdedovoda 665.000 pengő költséggel, ebből esik a község terhére 565.000 pengő, a többi az állam terhe. A szarvasi járásban épült 3 elemi iskola 119 ezer pengő költséggel, amelyből 69.000 pengőt a község, 49.000 pengőt az állam visel. A szeghal­mi iárásban épült 4 elemi iskola 155.000 pengő költséggel, ebből 90.000 pengő a községeket, 60.000 pengő pedig az államot terheli. Ezek szerint az egész várme­gyében — kivéve a r. t. városo­kat — az utóbbi 5 év alatt épült és épülőben van 34 elemi nép­iskola és 4 kisdedovoda, össze­sen 1,840.000 pengő költséggel, amelyből a községeket 1,150.000 pengő, a felekezeteket 75.000 pengő és az államot 614.000 pengő terheli. Szegényügyek a vármegyében (A Közlö'ny eredeti tudósítása.) Gyula város szegényalapjának tő­kéje 50.180 pengőt tesz ki, épület­ben és ingatlanban. Az Erzsébet ápolda pénztárát terhelő kiadások évi összege 18.236 P, amelyből átlag 52 személyt véve, élelme­zésre 9120 P fordittatík. A ház­szegények átlagos száma 100, akik havonként 250 P segélyben része­sülnek. Dobozmegyer községben köz­segélyre szoruló nem jelentkezett és nincs is olyan egyén, aki erre rászorulna, mivel a szegényebb lakosságot a tehetősebb gazdák segítik. Vésztő községnek . 2 szegény­alapja van és pedig az egyik köz­ségi kezelés alatt, 2511 P érték­ben, a másik nem községi kezelés alatt álló szegényalap 91600 P ér­tékben. Ez utóbbi összegből 56.000 P 100 "hold földben van, takarék­pénztári betétekben pedig 14.220 P. A nem községi kezelés alatt álló szegényalap tulajdonát képező menházat az árvíz elsodorta s az oti ápolt 6 elöregedett, munkakép­telen egyént a község, a tulaj­donát képező másik épületben helyezte el ideiglenesen. A mult évben a közsegélyre szoruló egyé­nek 2188 pengőt kaptak. A legszebb farsangi mulatság A Békéscsabai Nőegylet és a József kir. herceg Szanatórium farsangi együttes összejövetele {A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint már megírtuk, a Békéscsabai Nőegylet és a József kir. herceg Szanatórium február 9-én. szom­baton a Vigadó összes termeiben kedves és előreláthatóan impozáns sikerű farsangi összejövetelt ren­dez. A tánczenét egy elsőrendű cigányzenekar, valamint Békés­csaba elismert jazz-band-je szol­gáltatja, lesz azonkívül a táncszü­netben egy ügyesen összeváloga­tott müsoru kabaréelőadás is, ahol a helybeli színtársulat művésznői és művészei gyönyörködtetik majd a közönséget szenzációs tánc­attrakcióikkal. A hangulat élénkítése céljából az estély folyamán nagy konfetti­és szerpentincsata fog lefolyni, sőt a rendezőség a mulatságokon már annyira elfogadott és megkedvelt szines léggömbök beszerzéséről is gondoskodott, hogy az estély az immár végéhez közeledő farsang minden kedves, gondűző szóra­kozását nyújtsa a megjelenteknek. Különös érdekessége lesz az estélynek az a körülmény, hogy a konvencionális tea helyett az estély rendezősége a bálteremben felál­lított pezsgősátorban elsőrangú pezsgőfröccsöket fog kiszolgáltatni a közönségnek, alig pár. fillérért. Tekintettel arra, hogy a rende­zőség a táncteremben csupán mér­sékelt számú asztalt tud elhelyezni, ezúton is kéri az asztalokra igényt tartókat, hogy a személyek szá­mának megjelölésével ebbeli igé­nyüket a Fiume-szálló portásánál kitett íven február 8-án délig be­jelenteni szíveskedjenek. — Békésvármegye közigazga­tási bizottsága rendes havi ülését folyó hó 11-én, hétfőn tartja meg

Next

/
Thumbnails
Contents