Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1929-02-07 / 31. szám
BEKJEvSUf tíVKÍ lOZLÍlíft Békéscsaba, 1929 február 7 hónapokon keresztül áll a víz a mederben, minek következtében megromlik és az egészségre ártalmassá válik. Tarján Tibor dr. rámutat arra. hogy elviselhetetlen, sőt közegészségügyi szempontból határozottan közveszélyes, hogy a kelmefestők nagyobb üzemeiből kikerülő és mérges festékkel fertőzött szennyfolyadékukat a parlalatti vezetékeken ót <1 csatornába eresztik. A halászati bérlőnek is érdeke, hogy a halállomány a csatorna vizében a mérgezés következtében a jövőben el ne pusztuljon, ugy mint a legutóbbi napokban, amikor — főleg a járásbirósági székház előtt ezrével pusztultak el a halók. A beadvány végezetül kéri a várcs képviselőtestületét, hogy a városi hatóság a rendőrség megkeresésével utasítsa az illetékeseket a közegészségi szempontból is nagyon káros szenyvizlecsapolásnak azonnali megszüntetésére. Az érdekes és határozottan megszívlelésre érdemes beadvány felelt a februári városi közgyűlés fog dönteni és nem kétséges, hogy azt minden mondatában magáévá fogja tenni. Lehetetlen helyzet ugyanis az, hogy a Körös-csatorna értékes és dus halállománya — amely mint élelmicikk is súlyosan eshetik számításba,— csak máról-holr.apra elpusztuljon, minden igaz ok nélkül. A békési motor áldozata Szerencsétlenség a pályaudvar előtt (A Közlöny eredeti tudósítása) Szerdán délben a főpályaudvar melletti motorállomás mellett súlyos szerencsétlenség történt, melynek áldozata válságos óráit éli a közkórházban, de éppenséggel nem lehetetlen, hogy az életével fog adózni vigyázatlanságának. A szerencsétlenség a déli fél egy órakor Békésre induló motorosvonat indulásánál történt. Amikor ugyanis a motor elindult, a sínek között egy. öregember tűnt fel. A vezető csengetni kezdett, mire az öregember futásnak eredt, hogy a'motoros előtt- átjuthasson a téren. Eközben a lassan haladó motor beérte és annak előrésze a szaladó embert fellökte. Az elütött ember eszméletlenül, véres fejjel terült el a sínek mellett. Nyomban segítségére siettek, majd kihívták a mentőket, akik a szerencsétlen embert a közkórházba szállították. A kórházban megállapították, hogy az elütött ember Gazda Márton 65 éves erzsébet; helyi lakos, ákinek leányának élelmiszeres bódéja van az átjáróhid erzsébethelyi oldalán. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Gazda Márton több zuzódást és agyrázkódást szenvedett. Állapota rendkívül súlyos és életveszélyes. A rendőrség a nyomozást megindította annak megállapítására, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség: — Pályázat segédjegyzői állásra. A békési járás főszolgabirája pályázatot hirdet a Békés községben üresedésben levő adóügyi segédjegyzői állásra. Kérvények folyó hó 20-ig adandók be nevezett hivatalhoz. Fizetés törvény-szerinti. Benes igyekszik a hágai döntés jelentőségét csökkenteni Cseh lap éles kritikát mond Benes politikájáról Prága, febr. 6. (MTI) A hágai magyar—csehszlovák döntőbíróság határozatával szemben a cseh sajtó egy része állást foglal. A Vecserni List szerint Benes a Cseh TI utján közzétett hivatalos kommentárban nem mondotta meg, hogy a döntőbíróságban helyet foglaló cseh tagokat dezavuálták. A kommentár megkísérli, hogy a blamázst azzal , takarja el, hogy az ügy alárendelt ' jelentőségű és nem szabad neki túlságos komolyságot tulajdonítani. Ez történik mindig, ha Benes kudarcot arat. A kormánynak az a nyilatkozata, hogy az ítélet semmi körülmény ek között sem kényszeríthet semmiféle kötelezettséget az államra és hogy a kormány a földreformtörvényt változatlanul végre fogja hajtani, egy kissé messzire megy. Igaz, hogy a hágai döntőbíróság döntésének nem kell eleget tenni, annyival kevésbé, mert a bíróságnak nem állanak kényszerítő eszközök rendelkezésére, de mégis jobb lett volna, ha ezt előre megmondották volna és nem mentek volna Hágába. A nyilvánosságnak meg kellett volna mondani, hogy a hágai döntés következményeinek elutasítása azzal a rizikóval jár. hogy Csehország az egész világ szemében és a nemzetközi jog előtt nem mint ' jogállam fog állani, hanem mint olyan állam, amely a jogokat nem tartja tiszteletben. delmét dr. Dettre János látta el. A tábla a törvényszék ítéletét megsemmisítette és Nagy Ferencet a vád alól felmentette. Arató Ferencet ellenben 100 pengő pénzbüntetésre ítélte a tábla, de kimondotta, hogy ő is a közérdek védelmében járt el. Az ítélet ellen benyújtott semmiségi panaszok folytán a gyulavárii főjegyző furcsa históriája végső fokon a Kúria elé kerül. Ítélt a tábla a gyulavárii főjegyző rágalmazási perében Akik azi állították a főjegyzőről, hogy lánya stafirurogjára pénzt vett kölcsön a község pénztárából . (A Közlöny eredeti tudósítása.) Érdekes ügyben hozott ítéletet a szegedi kir. ítélőtábla. Az ügyet, melyről egyébként annak idején már megemlékeztünk, kedden délelőtt tárgyalta a tábla. A vádlottak padján Arató Ferenc és Nagy Ferenc gyulavárii gazdák ültek, akiket Wertán Emil gyulavárii főjegyző jelentett fel. A vád szerint a gazdák azt állították a főjegyzőről. hogy az 60 mázsa buza árának megfelelő pénzt vett fel a község pénztárából és azt saját céljaira fordította. A vádlottak a gyulai törvényszéknél kérték a valódiság bizonyítását. A törvényszék azonban a kérelemnek nem adott helyt és mindkét vádlottat bűnösnek mondotta ki és 40—40 pengő pénzbüntetésre ítélte őket. A vád és védelem az Ítéletet megfellebbezte. A szegedi ítélőtábla a gyulai törvényszék ítéletét megsemmisítette és arra utasította a törvényszéket, hogy a valódiság bizonyításának felvétele után hozzon uj ítéletet. A gyulai törvényszék uj főtárgyalásán a valódiság bizonyítása a legszélesebb keretek között folyt le. Á tanuk kihallgatása alapján kitűnt, hogy a főjegyző a községi képviselőtestület tudta nélkül nagyobb pénzösszegeket vett fel kölcsönképen a község pénztárából. Egy alkalommal 30 millió koronát vett fel a pénztárból állítólag azzal, hogy leányának kistafirozásához kell a pénz. Később nagyobb öszszegeket adott át a főszolgabírónak is, hogy az autót vásárolhasson. Amikor az alispán tudomást szerzett a furcsa kölcsönökrök arra kötelezte a főjegyzőt, hogy a község pénztárából felvett pénzeket 24 óra alatt fizesse vissza és egyben súlyos rendbirsággal sújtotta Wertán Emilt. A gyulai törvényszék uj ítéletében megállapította, hogy a valódiság bizonyítása csak részben sikerült és ezért a vádlottakat 400—400 pengő pénzbüntetésre ítélte. A vádlottak az itélet ellen ismét felebbezést jelentettek be és ügyük igy került kedden a tábla elé. A láblai főtárgyaláson a vádat dr. Zöbay Ferenc, az. ügyészség elnöke képviselte, a vádlottak véIskolaépitések a vármegyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) A belügyminiszter rendelete szerint kimutatást kellett készíteni arról, hogy a községekben az utóbbi 5 év alatt hány ovoda. elemi és polgári iskola épült, vagy van épülőben. A vármegye alispánja ezt a kimutatást most összeállítván megállapította, hogy a gyulai járásban 4 elemi népiskola épült, 220.000 pengő költséggel, amelyből a községet 76.000 pengő terheli. A gyomai járásban 5 iskola és 1 ovoda épült 209.000 pengő költséggel, amelyből a községet 70.000 pengő terheli, az államot 103.000 pengő, a többi a felekezetek által viselendő. A békési járásban épült 9 iskola 471.000 pengő költséggel, amelyből 274.000 pengő a községet, 197.000 pengő pedig az államot terheli. Az orosházi járásban épült 8 elemi népiskola, 3 kisdedovoda 665.000 pengő költséggel, ebből esik a község terhére 565.000 pengő, a többi az állam terhe. A szarvasi járásban épült 3 elemi iskola 119 ezer pengő költséggel, amelyből 69.000 pengőt a község, 49.000 pengőt az állam visel. A szeghalmi iárásban épült 4 elemi iskola 155.000 pengő költséggel, ebből 90.000 pengő a községeket, 60.000 pengő pedig az államot terheli. Ezek szerint az egész vármegyében — kivéve a r. t. városokat — az utóbbi 5 év alatt épült és épülőben van 34 elemi népiskola és 4 kisdedovoda, összesen 1,840.000 pengő költséggel, amelyből a községeket 1,150.000 pengő, a felekezeteket 75.000 pengő és az államot 614.000 pengő terheli. Szegényügyek a vármegyében (A Közlö'ny eredeti tudósítása.) Gyula város szegényalapjának tőkéje 50.180 pengőt tesz ki, épületben és ingatlanban. Az Erzsébet ápolda pénztárát terhelő kiadások évi összege 18.236 P, amelyből átlag 52 személyt véve, élelmezésre 9120 P fordittatík. A házszegények átlagos száma 100, akik havonként 250 P segélyben részesülnek. Dobozmegyer községben közsegélyre szoruló nem jelentkezett és nincs is olyan egyén, aki erre rászorulna, mivel a szegényebb lakosságot a tehetősebb gazdák segítik. Vésztő községnek . 2 szegényalapja van és pedig az egyik községi kezelés alatt, 2511 P értékben, a másik nem községi kezelés alatt álló szegényalap 91600 P értékben. Ez utóbbi összegből 56.000 P 100 "hold földben van, takarékpénztári betétekben pedig 14.220 P. A nem községi kezelés alatt álló szegényalap tulajdonát képező menházat az árvíz elsodorta s az oti ápolt 6 elöregedett, munkaképtelen egyént a község, a tulajdonát képező másik épületben helyezte el ideiglenesen. A mult évben a közsegélyre szoruló egyének 2188 pengőt kaptak. A legszebb farsangi mulatság A Békéscsabai Nőegylet és a József kir. herceg Szanatórium farsangi együttes összejövetele {A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint már megírtuk, a Békéscsabai Nőegylet és a József kir. herceg Szanatórium február 9-én. szombaton a Vigadó összes termeiben kedves és előreláthatóan impozáns sikerű farsangi összejövetelt rendez. A tánczenét egy elsőrendű cigányzenekar, valamint Békéscsaba elismert jazz-band-je szolgáltatja, lesz azonkívül a táncszünetben egy ügyesen összeválogatott müsoru kabaréelőadás is, ahol a helybeli színtársulat művésznői és művészei gyönyörködtetik majd a közönséget szenzációs táncattrakcióikkal. A hangulat élénkítése céljából az estély folyamán nagy konfettiés szerpentincsata fog lefolyni, sőt a rendezőség a mulatságokon már annyira elfogadott és megkedvelt szines léggömbök beszerzéséről is gondoskodott, hogy az estély az immár végéhez közeledő farsang minden kedves, gondűző szórakozását nyújtsa a megjelenteknek. Különös érdekessége lesz az estélynek az a körülmény, hogy a konvencionális tea helyett az estély rendezősége a bálteremben felállított pezsgősátorban elsőrangú pezsgőfröccsöket fog kiszolgáltatni a közönségnek, alig pár. fillérért. Tekintettel arra, hogy a rendezőség a táncteremben csupán mérsékelt számú asztalt tud elhelyezni, ezúton is kéri az asztalokra igényt tartókat, hogy a személyek számának megjelölésével ebbeli igényüket a Fiume-szálló portásánál kitett íven február 8-án délig bejelenteni szíveskedjenek. — Békésvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését folyó hó 11-én, hétfőn tartja meg