Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-01 / 1. szám

Békéscsaba, 1929 január 1 BÉKÉSMEGYEI KÖZI' 1 3 varos ipari-i fejlődése az utóbbi 10 év alatt A munkasbiztositó zaklatásai miatt tömegesen mondanak le az iparosok ipargyakoriási jogairól (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint a város iparügyi köz

;3azgatásával foglalkozó és azt ái#ndóan figyelemmel kisérő egyén vállalkozom arra a feladatra, hogyha nem is teljes precizitással — de mégis általános stalisztikai szempontoknak megfelelve ezen cikkem keretén belől beszámoljak arról, hogy mit tapasztaltam a kézműves iparról, valamint a kapcsolatos "kereskedelmi ágakról azalatt a 10 év alatt, mely alatt az iparigazolványok kiadása és törlése mint hivatali ténykedésem részbeni hatásköre alá tartozó tevékenység munkakörömbe tartozott és összeállítást tegyek egy — még a községi életben elmúlt háború előtti év s a ma statisztikája között. A városi szervezet felvétele természetes következménye volt annak, hogy az ezzel kapcsolatos ár alakulás következtében ugy ipari- mint kereskedelmi életünk élénkebbé, lüktetőbbé váljon, mert hisz a városiasodás egyik alapfeltétele még agrárvárosokban s igy Békéscsabán is az, hogy a város tényleg városi jelleget vegyen fel — ennek pedig külső kifejezői között ott látjuk az ipari és kereskedelmi üzletek, műhelyek, boltok mindinkább szaporodó számát s belső kifejezője e téren pedig az, hogy ezekben az üzletekben mindinkább, tökéletesebb, jobb, a mai igényeknek megfelelő ipari termékek és kereskedelmi cikkek halmozódnak fel és kerülnek forgalomba, hogy a városi közönség fokozottabb igényét kielégítsék. Ez végeredményében a kereskedelem és ipa» fejlődését mutatja s jelentőségében a városiasodás egyik főalaptényezőjévé válik. Ezt a körülményt bemutatandó statisztikai adataimmal fogom igazolni. Természetes azonban, hogy a felsorolandó stalisztikai adatok nem teljes egészében felelnek meg a normális viszonyok következtében elérhető és kimutatható statisztikának, de ettől eltekintve ha nem is vesszük figyelembe ez utóbbi 10 évbe bele eső úgynevezett konjukturális idők stalisztikai adatait — megállapíthatjuk, hogy az a rohamos fejlődés, mely városunk külső képét is lényegesen átalakította — a múlttal, a 10 évi időszakkal szemben — lényeges lépéssel haladt az ipar és kereskedelem fejlődése tekintetében is előre. Hogy adataimat is bemutassam, reá kell mutatnom arra, hogy 1913ban — szóval a világháború kitörése előtti évben — Békéscsabán 768 önálló iparos volt s ennek megfelelőleg a tanonclétszám 538-at tett ki, 1918-ban az önálló iparosok száma 817-re emelkeeett, mig ma Békéscsabán az önálló és képesítéshez •kötött ipart űzők száma 1140-etitesz ki, szóval majdnem kétszeresét annak i a béke éveiben volt. Ennek megelőleg ugy a tanonc létszám, mint foglalkoztatott segédek száma is nyosan emelkedett, ugy hogy ma t 1412 képesítéshez kötött ipart üző géd és 1194 tanonc van az ipartestületnél bejelentve. Ha megfigyeljük ezeket a számadatokat, azt látjuk, hogy mindinkább szaporodik azoknak a száma, akik ipari pályára lépnek s ezen ténykedésükkei előbbre viszik azt a folyamatot, amelyet a városiasodás természetes következményeként kell látnunk s amely folyamat mindinkább elősegíti azt, hogy városunk hovatovább elérje azt a fokot, amelyen a már nagyobb agrárvárosok vannak az ipar és kereskedelem tekintetében. Hogy tovább menjek a statisztikai adatok bemutatásában: Békéscsabán képesítéshez, továbbá engedélyhez kötött iparokra az utóbbi 10 év alatt összesen 1474 en kaptak iparigazol ványt, illetve iparengedélyt és csak 655 egyén mondott le ezen iparágak gyakorlására jogosító iparigazolványáról. A D) lajstromba jegyzett kereskedői szakmákban 1675 egyén nyert ezen idő a'att iparigazolványt, azonban a lemondások ugyancsak ezen szakmában szerepelnek a legnagyobb számmal, mert e 10 év alatt összesen 891 kereskedő mondott le ipa ráról. Itt megjegyezni kívánom, hogy ugy az ipar kérése, mint lemondások legnagyobb száma 1919-től 1924ig terjedő időszakra esik, amikor is 1192 en kértek és 759-en mondottak le a különböző kereskedelmi ágakra kapott iparigazolványukról. Mig 1913-ban a képesítéshez kötött iparokban össszesen 83-an kérdek és kaptak iparigazolványt s az ez évben kapott iparukról 30-an mondottak le, addig a folyó évben ugyanezen szakmákban 149 egyén nyert iparigazolványt s ez évben nyert iparukról csak 11-en mondottak le. A folyó évben i40 egyén kért kereskedelmi szakmára iparigazolványt s iparjogukról 16-an mondottak le. Mint érdekes jelenséget említem meg egyes ipari szakmáknak fejlődését véve tekintetbe mily mérvű emelkedés mutatkozik. Péiaának okáért mig a cipész iparban az önálló iparosok száma 1918-ban 60 volt Békéscsabán, addig ez a szám ma 119-re emelkedett. Ugyanily mérvű emelkedés tapasztalható általában a szabó, asztalos, kőműves és ács, női szabó, csizmadia, villany és rádió szerelő, továbbá az autó és gépjavító iparokban. Legkisebb számban vannak Békéscsabán képviselve kézmüiparosaink közül a látszerész gipszJerakotta szobrász, droguista, fésűs, bőröndös, kelmefestő, kaptafakészitő, vegytisztitó és füzőkészilő iparosok. Ez utóbbi iparágban csak a várossá alakulás óta van önálló iparos. Sokat fejlődött a villany és rádiószerelő, továbbá az autó és gépjavitó ipar, nagy visszaesés mutatkozik kocsigyártó iparban. Azt hiszem ennek okát nem kell bővebben magyaráznom, hiszen a technika ujabb vívmányainak felhasználása nemcsak kényelmet biztosit, hanem lassan mindannyiunk életszükségletévé válik s igy érthető is az, hogy azok az iparágak, melyek ennek a célnak állanak a szolgálatában, — fejlődni fognak s érthető másfelől az is, hogy a mechanikai és motoros jármüvek mindinkább nagyobb térhódítása következtében azok az iparágak, melyek nem a modern életnek megfelelő hözlekedési és szállító eszközök készítésével foglalkoznak, — mindinkább nehezebben és nehezebben fognak existálni, s lassan nem mondom, hogy pár éven belül — de mégis, vagy asszimilálódva a korhoz és a kor követelte szükségletekhez oda fognak fejlődni, ahová létérdekük parancsolja, vagy meg fognak teljesen szűnni. Ezt a jelenséget nagyobb városokban ma már különösen észlelhetjük, Iparunk fejlődését előmozdítandó igen fontos szerepet töltöttek be Ajándékképen Uyy itt Békéscsabán, mint általában az ország különböző részében és a székesfővárosban megrendezett kézműipari tárlatok és kiállítások, melyeken békéscsabai, mestereink is kiváló eredménnyel szerepeltek s megmutatták azt, hogy nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is oly dolgokat tudnak produkálni, hogy azzal bárhol, más régebben fejlett és fejlődő ipari városok iparosai előtt is megállják helyüket. Szomorú jelenséget tapasztaltam különösen az utóbbi években iparok lemondásajés megszűnése terén. Példának okáért mig a folyó évben az I. fokú iparhatóság összesen 293 iparigazolványt adott ki, addig az évben 240-en mondottak le iparukról 46an kérték iparuk szünetelését. Különböző érdekcsoportoknál érdeklődve ezen tömeges lemondás okáról azt az információt szereztem, hogy részben az országos balesetbiztosító társaságnak az az eljárása egyik oka ezen lemondásoknak, hogy a munkaadóktól visszamenőlegesen nagy összegű biztosítási dijat úgyszintén aránytalan összegű előlegeket hajt be, másik pedig a kerületi munkábiztositó intézet kíméletlen behajtási rendszere, mellyel sokszor felesleges és tetemes költségeket okozva a munkaadóknak-őket zaklatásoknak teszi ki. Végül pedig a súlyos közterhek, az általános gazdasági helyzet s a pénztelenség folytán a nagyközönségnek csak a legszükségesebbekre szorítkozó beszermindazon újonnan belépő előfizető az alább felsorolt 8 darab, értékes kézimunka-ajándékot a legfinomabb eredeti svájci chiffon-batisztre előrajzolva, valamint a „Magyar Úriasszonyok Lapja" december havi összes számait is teljesen ingyen, aki mér most beküldi az egy évi előfizetési dijat, 20'—, azaz husz pengőt a Magyar Úriasszonyok Lapja i kiadóhivatalához Nyolc darabból álló ajándékunk a következőkből áll: 1 drb 85/60 cm. nagyságú ovális miliő, a legfinomabb eredeti svájci chiffon-batisztra előrajzolva, 1 drb diványpárnaközép 40/28 cm. nagyságban, ugyancsak eredeti svájci chiffon-batisztra előrajzolva, 6 drb jégkendőcske, egyenként 13 cm. átmérőjű nagyságban, a legfinomabb chiffon-batisztra előrajzolva. Mit nyújt a Magyar Úriasszonyok Lapja ? A Magyar Úriasszonyok Lapja a legszebben kiállított, a legfinomabb papirra nyomott, kitűnően szerkesztett szépirodalmi, társadalmi, háztartási, kézimunka, divat, sport és színházkritikái folyóirat. Megjelen havonta háromszor: 1-én, 10-én és 20-án A Magyar Úriasszonyok Lapja havonta 21 drb, divatos, művészi kézimunkarajzot, 40 drb társasági képet, 8 drb háztartási tálalási, szervirozási ábrát, két teljesen eredeti kottát és keresztrejtvényt közöl. Szépirodalmi részében havonta a magyar és külföldi írók reprezentánsaitól 12 novellát, 2 regényt, 12 társadalmi cikket, 6 színházi levelet és beszámolót, 3 kritikai cikket, 3 orvosi cikket („Fiatal anyák iskolája" cimmel, 6 irod£-mi kritikai cikket, 3 képzőművészeti cikket, 6 költeményt és 3 meséi közöl. Háztartási rovata havonta 24 torta- és tészta-receptet, 24 különféle ételek receptjét tartalmazza. Sportrovata havonta háromszor beszámol az autó-, lennisz-, atlétika-, motorsport és egyéb sportágak hireirőL A lap „Tanácsot kérnek" és „Üzenete^' rovata szenzációs. Tessék ingyenes mutatványszámot kérni melyben a fent emiitett ajándékaink művészi rajzai bizonyságul szolgálnak ajándékaink értékéről és meggyőződhet lapunk kiválóságáról. Aki a P 20'— évi előfizetési dijat azonnal beküldi, rögtön megkapja ajándékainkat. Ha a P 20'— előfizetési dijat két egymásután következő hó elsején 10—10 pengős részletben küldi be, az ajándékot a második 10'— pengő beérkezése után küldjük meg. MAGYAR ÚRIASSZONYOK LAPJA szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest. VI. Jókai-utca 37. zese. A kereskedelemnél is nagyi ban ezek volnának az okok melye!, iparlemondásra vezetnek, de itt ennek a körülménynek főokát abl>an látcm, hogy sokan kérnek ipart különböző idény szakmákra annak meggondolása nélkül, hogy ez nemcsak jogot biztosit nekik, hanem adófizetési kö- ; telezettséget is ven maga után. Ezek az úgynevezett idény- és alkalmi kereskedők, amidőn megkapják adókivetésüket, sieíve lemondanak iparukról s ezért — ha bár nagynak is látszik az iparié mondások száma — annak főoka erre a körülményre vezethető vissza. Reméljük, hogy az általános gazgasági konszolidáció a mai gazdasági nehézségek kiküszöbölése ezeket az okokat is meg fogja szüntetni s iparunk és kereskedelmünk oda fog fejlődni, ahová ily nagyfejlődő képességű város iparának és kereskedelmének kell fejlődnie. F. L. dr. — Tanulmányozzák a vármegyebeli munkáskérdést. Steu, György, egy kormánypénzen megjelenő munkásujság szerkesztője felkérte az alispánt, hogy a ví' megye területen a munkáskédés tanulmányozáséra adjon nei,, alkalmat, mert az e lágyban foganatosítandó ;ntézkedések tervezetét meg akarja beszélni. Steuer György az alispánnal közösen szándékozik megállapítani azokat a javaslatoka amelyeknek gyakorlati mecveiósitását a kormánytól sürge'n szándékozik. — Ga zdasági tudósító. A földmivelév miniszter az orosházi járá.® 5-ik körzetére Bakos Béla községi főjegyzőt, a szarvasi járás 6-ik körzetére pedig Kozsuch János gazdát,, községi közgyámot kérte fel a gazdasági tudósítói tisztség elvállalására. — Találtatott egy autóbeisőgumi. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányság 5. sz. hivatalos helyiségében átveheti. Takarékos ember Weinbergernél szerzi be óraés ékszer szükségletét.