Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-06 / 30. szám

Békéscsaba, 9 február 6. Ára 10 fillér « Szerda 56-ik évfolyam, 30-ik szám BEKESMEG POLITSKI! !«áP3LAP Előfizetési dijak : Helyben és vidélire postán küldve negyed­évre 5 pengő, egv hónapra 2 pengő. Példánvonkint 10 fillér. sex* Főszerkesztő: Di*. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszánt a 7 Szerkesztőség és kiadóhK'atal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Husz inierpeilálás lesz holnap a Házban A szocialisták tovább küzdenek a munkanélküliség ügyének rendezéséért Budapest, február 5. (A Békés­jnegyei Közlöny tudósítójától.) A képviselőház szerdai ülésén a statisztikai törvényjavaslat letár­gyalása után a fürdőügyi törvény­javaslat tárgyalására lértek ál. A Képviselők hangulatából és készü­lődéséből már a holnapi ülés is .kialakult. A szocialisták ma dél­ben értekezletet tartottak, amelyen akként határoztak, hogy a múltkori interpellációs napról elmaradt 11 interpellációt minden körülmények között elmondják. Mivel az inter­pellációkat a polgári párti képvi­selők is el akarják mondani, a Ház szerdai ülésén husz interpelláció elmondására lehet számítani. Te­kintve, hogy ezek mindegyikére a miniszterek konkrét és komoly választ fognak adni, a holnapi ülés is valószínűen az éjszakai órákba fog belenyúlni. A szociálisták hangsúlyozzák, hogy ezt az interpellációs pergő­tüzet mindaddig folytatni fogják, amig a kormány komoly és célra­vezető intézkedések foganatosítá­sára nem határozza el magát a mun­kanélküliség leküzdése érdekében. Életfogytiglani fegyházat kapott Erdélyi Béla A közönség érdeklődése minden képzeletet felülmúlt Budapest, febr. 5. (MOT) No­vember 17-én kezdte meg a tör­vényszék Schadl-tanácsa az Erdé­%i-féle bünügy főtárgyalását. ame­lyet löbb. mint egy évig tarló nyo­mozás, iüetve vizsgálat előzött meg és gyűjtötte az . adatokat Erdélyi Béla ellen, hogy mozaikszerűen épüljön fel a vád, a közvetett bi­zonyítékok egész sora és néhány perdöntően fontos bizonyíték alap­ián. A főtárgyalást január 31-én fejezte be az itélötanács és ma dél­déleiőtt 11 órára tűzték ki az Íté­let kihirdetésének idejét. A közönség részéről olyan mér­hetetlen és mértéktelen érdeklődés nyilvánult meg eziránt, hogy Schadl elnök úgynevezett fehér jegyeket már nem is adott ki és elrendelte, hogy a közönséget csak a régeb­ben kiadott számozott jegyek elle­nében engedjék be a terembe. Hi­ába közölték ezt előre, mert a kö­zönség már a kora reggeli órákban nagy számban érkezett és minden protekciót igyekezett felhasználni arra, hogy jegyet szerezzen. Ez azonban nem sikerült. Féltízkor három szakasz rendőr érkezett és kettesével helyezkedtek el a feljá­ratoknál és az esküdtszéki terem minden ajtajánál. Tiz óra után már csak igazoltatás után lehetett el­jutni az esküdtszéki terem folyo­sójára. A terem közepéről eltávo­lították a padsorokat és a széke­ket. Fél' 11 óra után érkezik Schadl tanácselnök autótaxin a törvény­szék Markó-utcai bejáratához. Nem­sokára megérkezik Gál Jenő védő is és felvezetik Erdélyi Bélát, aki az esküdtszéki terem előcsarnoká­ban várakozik őrei között, majd egy sarokba vonul vissza védőjé­vel, akivel hosszasan beszélget. Háromnegyed 11 órakor a karzat már majdnem megtelt közönséggel. Pont 11 órakor kinyilt a vissza­vonuló terem ajtaja és Schadl el­nökkel az élén bevonul az itélő­lanács. A közönséget annyira meg­lepte a tanács pontos bevonulása, hogy elfelejtett felállani. Az elnök végignézett a termen és a közön­ség erre hirtetenül felugrott. A vád­lottak ülve maradták és csak az einök intésére állottak fel. ..Kihirdetem az Ítéletet Erdélyi Béla és társai bűnügyében", hang­zik fel a visszafojtott csendben az elnök szava, aki láthatóan beteg és rekedten, halk hangon hirdeti ki az ítéletet: „a magyar állam nevében. Erdélyi Béla bűnös a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság kísérletének bűntettében és a Btk. 278. §-á'oa ütköző gyilkosság bűn­tettében. továbbá bűnös 28 rend­beli magánokirathamisitás bűntet­tében. 8 rendbeli közokirathami­sitás bűntettében, mint felbujtót egy rendbeli csalás kísérletének bűn­tettében. A törvényszék ezért Er­délyi Bélát a megfelelő magyar és osztrák törvényszakaszok felhívá­sával és figyelembevételével össz­büntetésü! életfogytiglani fegyházra. 10 évi politikai és hivatali jog­vesztésre ítéli". Erdélyi arca az ítélet kihirdetése után egy árnya­lattal sötétebb, elsápad és kísér­tetiesen nyugodt a továbbiak so­rán. A szeme sem rebben meg és csak nadrágja reszketéséről lehet következtetni, hogy elfojtott indu­latok remegtetik egész testét, a látszólagos nyugodt felszín alatt. Borsos Ferencet bűnösnek mond­ja ki a büntetőtörvényszék két­rendbeli magánokirathamisitás bün­tetében, egyrendbeli csalás bűn­tettében és egyrendbeli csalás kí­sérletének bűntettében és egy évi börtönbüntetésre, mint főbünte­tésre, továbbá politikai és hivatali jogainak liz évre való felfüggesz­tésére, mint mellékbüntetésre itéíte. Ebből letartóztatásával és vizsgá­lati fogságával hat hónapot és 25 napot a biróság kitöltöttnek vett. Filó Józsefet bűnösnek mondja ki a törvényszék 11 rendbeli ma­gánokirathamisitás és egyrendbeli csalás bűntettében, mint bűnse­gédet és ezért egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte és tiz évi politikai és hivatali jog­vesztésre. Az előzetes letartózta­tással 5 hónapot és 21 napot ki­töltöttnek vett a biróság. Danielszky Miklóst bűnösnek mondja ki a törvényszék kétrend­beli közokirathamisitás bűntettében és ezért hat havi börtönbüntetésre Ítélte. Az Ítélet indokolása során a tanácselnök előadta, hogy a főtár­gyalás minden adata amellett szól, hogy a májusi mérgezés ide­gen kéztől eredő mérgezés volt és hogy a lezuhanás sem volt Forgács Anna elcsúszásának, vagy szédülésének következménye. Majd Erdélyi nagyszerű jellemrajzát adja az indokolás, aki telve van hazug­sággal, hamissággal, a Röser in­tézet után külföldre megy, idegen talmi doktorátusokat szerez, vissza­jön Pestre, bevezetteti magát a könnyelmű életbe, pezsgőzik, pár­bajozik és lovaggá növi ki magát. Végül váltóhamisításhoz fordul és igy halad előre a bűnök rengete­gében. Majd Forgács Anna sze­mélyével foglalkozik az indokolás, aki lelkében sokkal magasabban állott Erdélyinél. Nincs megálla­pítva, hogy kivánta a verést, hi­szen panaszkodott emiatt és csak tűrt és mártír volt. A boncolás adatai kétségtelenné tették, hogy Forgács Anna halálát kóros álla­potban idegen kéz zsinegeléssel okozta. Az ügyész az ítéletben megnyu­godott. A védő ellenben összes semmiségi adatainak fenntartásá­val felebbezett ellene. Ugyancsak felebbezett Erdélyi Béla is, aki tá­vozóban hangosan ezt mondotta védőjének : A kabaré méltó befe­jezése 1 A hiúm Tehenlefleitetö Társulat évi közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) [ Hétfőn délelőtt tartotta meg évi | rendes közgyűlését a Felsővégi j Tehénlegeltető Társulat a kisgazda egylet nagytermében. A rendkívül népes közgyűlést Hursan János elnök nyitotta meg s felkérte Kozsuch Istvánt az évi jelentés felolvasására. Az évi je­lentésből örömmel állapították meg a társulat tagjai, hogy a mult év­! ben folytatódott a társulat erős va­| gyongyarapodása, ami főként a cél­; tudatos üzleti politikának tulajdo­nitható. A pénztári jelentés felol­1 vasása után megejtették az uj vá­lasztásokat, melyeknek eredménye­képen elnökké megválasztották Melisko Pált, alelnökké Laurinyecz Istvánt, pénztárossá Brhlik Gyöt­gyöt, ügyésszé Tarján Tibor dr.-t. Ezután hosszas vita után meg­állapították a legeltetési dijakat és pedig legelörészenként 1'5 mázsa búzában, illetőleg annak a teljesí­tés idejében érvényes árában. Beható vita folyt a legelő javí­tásának kérdésében is. Köztudo­mású ugyanis, hogy az egyébként legjobb talajú legelőn igen erősen elhatalmasodott a szerbtövis, mely­nek irtását ugyan évről-évre foly­tatják, azonban nem sok eredmény­nyel. A szerbtövisnek ugyanis az a természete, hogy gyökereit rend­kívül mélyen bocsátja a talajba s egyébként is gyökerekről terjed, az egyszerű kivágással való irtás úgy­szólván teljesen eredménytelen. Miután a társulat tagjai fontosnak tartják, hogy a legeitetők befizetett béreik ellenében jószágaikat jó le­gelőn legeltethessék, de meg a legelőkultura nagy gazdasági fon­tosságát különösen az elmúlt év rossz takarmánytermése következ­tében is felismerték, elhatározták, hogy a jövőben módszeresen fog­ják javitani a legelőt. Mindenek­előtt elhatározták, hogy a szerb­tövis irtása céljából a legelőt sza­kaszonként felszántják s három évi rendes megmunkálás után ismét visszaadják a tökéletesen megmű­velt szakaszt eredeti rendeltetésé­nek. Mondanunk sem kell, hogy a legeltetőtársulatnak ez a nagyfon­tosságú határozata egészen uj per­spektívákat nyit legelőgazdaságunk szempontjából, melyek eredményé­nek hasznát a gazdák, de a tej­termelés révén az egész fogyasztó közönség is nem jelentéktelen mér-% tékben fogják élvezni. Nagyszabású jóté­kony bál szombaton A Békéscsabai Nőegylet és a József Kir. Herceg Szanatórium farsangi összejövetele (A Közlöny eredeti tudósítása.) Külsőségeiben szerény, de tartal­mában annál értékesebb, annál többetmondó meghivó fekszik az asztalunkon. A meghivó alig pár sor, de e sorokból szivhezszóló, meleg ragyogással lobban ki az a mondat, amely az összejövetelt rendező jószivü, megértő lelkű hölgygárda üzenetét közvetíti azok­nak, akiknek lelkében él az em­berszeretet : „A farsangi mulatság befejeztével a vigadozók segítse­nek letörölni a szegények köny­nyeit!" Aki ezt a gondolatot a meghivó szövegébe irta, az jól tudta, hogy ezzel a célkitűzéssel az emberi élet egyik legmélyebb, legszíne­sebb szenzációját igérte Békés­csaba nemes szívű közönségének.

Next

/
Thumbnails
Contents