Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-05 / 29. szám

Békéscsaba, 1929 február 209. Ara 10 fillér Kedd Csütörtök 56-ik évfolyam, 31-ik szám BEKESME6YEI POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pensíő, egy hónapra 2 pengó. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filíppinyi Sámuel Telefonsxám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám ilatt. Hirdetés díjszabás szerint. A kossuthi politika eszméinek és célkitűzéseinek kö­vetése nemcsak a legmagyarabb, de egyben a legeredményesebb re­víziós politika is. Ebben az irány­ban haladva legnagyobb remé­nyünk lehet azoknak a nehézsé­geknek leküzdésére, amelyek a re­vizió keresztülvitele elé tornyosul­nak. Ezeket az igazságokat Ro­thermere lord üzeni a magyar nemzetnek. De a nemes lord egyuttal azt is üzeni, hogy nagyon jól tudja, hogy „megható az a ragaszkodás, ame­lyet a magyar nép Kossuth iránt még ma is, annyi évvel az ő po­litikai aktivitásának fénykora után és annyi, ezt elhomályosítani igyekvő törekvések ellenére is, erez." Az ezelőtt „nemes lordnak", „a magyarok nagy barátjának", de ma már csak „előkelő idegennek" mondott Rothermere lord üzeneté­nek minden szava megdönthetet­len aranyigazság, amelyet csak az önérdek és hatalmi vágy akarhat elhomályosítani. A kossuthi politika világpolitika. Mert Kossuth eszméi az egész vi­lág népeinek demokratikus és sza­bad jogegyenlőségen alapuló kor­mányzati politikájának alapjai. A világ legdemokratikusabb országa, az Egyesült Államok, gazdasági jóléte és kulturális előhaladása igazolják és bizonyítják, hogy a kossuthi politika nem frázisos el­méleti pártprogram, hanem olyan igazságok összesűrítése, amely a békés polgári munkának és elő­haladásnak. szabadságnak és jog­egyenlőségnek, a magántulajdon sérthetetlenségének biztositéka, de egyuttal minden, a polgári társa­dalmi és gazdasági berendezke­dés ellen irányuló mozgalom leg­eredményesebb ellensúlyozója. Köztudatba ment ót, hogy en­nek a megcsonkított országnak politikájában nem engedik- a kos­suthi eszméket érvényesülni. És ezért van az, hogy gazdasági vál­ságban van az ország. Az a kor­mányzat pedig, amely a kossuthi politikától eltávolodott, nem tudhat és nem is lehet képes az ország baján segíteni. Bethlen István gróf még nem is olyan régen a 48-as Kossuth-po- i litika lelkes hive és erélyes har- j cosa volt. Most pedig, amikor a j Kossuth-eszméket gyakorlati élet- j be átvihetné és a magyar politika tengelyévé tehetné, egyik legna­gyobb ellenzője. Ezért van azután, hogy a mai kormányzati politika rossz politika, amely nem tud az ország sok baján segíteni. A gazdasági politika kérdésé­ben egységes a közvélemény: nem helyesli ezt a mai politikát. De hát ki is helyeselheti ezt a gaz­dasági politikát, amely mellett az elmúlt évben csak Budapesten 600 ezer adóvégrehajtás volt. — Mussolini Itáliában az állam ki­adásait a legutóbbi négy év alatt 8500 millióról 4500 millióra csök­kentette le. Ugyanez alatt az idő alatt nálunk a közigazgatás költ­sége ép a duplájára emelkedett. A külkereskedelmi mérlegünk utján naponta egy millió pengő veszteség éri az országot. De a magyar gazda az utolsó három év alatt 600 millió pengő adósságot csinált. A gazdasáxi helyzetet, a drágaságot, a megélhetés és kere­set nehézségeit nem kell sötét szí­nekkel ecsetelnünk, érzi azt min­denki, az ország minden egyes dolgozó polgára. Ezen a mai helyzeten csak egy demokratikus kormányzati rend­szer ufján, a 48-as Kóssuth esz­mék valóraválásával lehet és kell segíteni. Ujabb tüntetést rendeztek a munkanélküliek A szociáldemokraták tovább folytatják az interpellációs pergőtüzet Budapest, február 4. (A Bé­késmegyei Közlöny ludósitójától.) A képviselőház szerdán befejezi a statisztikai törvényjavaslat vitáját és áttér a fürdőjavaslat tárgyalá­sára, amelyet Lukács György be­széde vezet be. Politikai körökben érdeklődéssel várják a múltkori, éjfélig tartó demonstráció megis­métlődését. A szociáldemokraták még nem döntöttek magatartásuk felől, de valószínű, hogy ezúttal is elmondanak néhány interpellációt. A munkanélküliség kérdésében 4—5 interpellációt akarnak elmon­dani és követelni fogják, hogy sür­gősen léptessék életbe a munka­hiány megszüntetéséről és a köz­munkák megindításáról szóló in­tézkedéseket. A munkanélküliek múltkori utcai tüntetése ma délben megismétlődött. A szakszervezetek munkanélkülijei ugyanis a régi kép­viselőházban gyűlést tartottak, amely utón több száz főnyi tömeg tüntető felvonulást rendezett a Jó­zsef-köruton. A munkanélkülieket lovasrendőrök attakjával oszlatták szét. Délutánra a rend helyreállott és most a körutakon mindenütt lovas- és gyalogosrendőrök , vi­gyáznak arra, nehogy a tüntetések újból megismétlődhessenek. Megalakítják a frontharcosok szövetségét A honvédelmi miniszternek nincs kifogása az uj alakulat ellen Budapest, február 4. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) Néhány hónappal ezelőtt meg akar­ták alakítani a frontharcosok szö­vetségét, amelyet a MOVE keretei között akartak megszervezni. Mivel egyes politikusok veszedelmet lát­tak az alakulásban, a tervezők el­hallgattak. Most, hogy a fajvédők beléptek a kormánypártba, a ter­vezők elérkezettnek látják az időt a front,harcosszövetség felállítására. A szövetséget a MOVE keretei között szándékoznak megszervezni és Borbély-Maczky Emil képviselő ilyen alapon fog a Házban indít­ványt tenni. Munkatársunk ebben az ügy­ben felkereste Csáky Károly hon­védelmi minisztert, aki a követke­zőket jelentette ki: — Semmi kifogásom az ellen, hogy a frontharcosok bizonyos kautélák mellett tömörüljenek. Sokkal helyesebb azonban, ha a MOVE keretei között szervezked­nek, mintha mindenféle alakulat­ban akarnák őket összegyűjteni. A honvédelmi miniszter kijelen­tései ellenére is — más értesülés szerint — a kormány még mindig idegenkedik a frontharcosok szö­vetségének megalakulásától. Uj pártalakulás van küszöbön Ernszt Sándor éles kritikája Bethlen kormányzati rendszeréről -- Az uj párt programja : a közéleti tisztaság sürgős ki mélyítése Budapest, február 4. (A Békés­megyei Közlöny tudósítójától.) Politikai körökben élénk feltűnést keltett Ernszt Sándornak, a keresz­tény gazdasági párt egyik vezéré­nek a bécsi Reichspostban meg­jelent cikke, melyben igen éles kritika tárgyává teszi Bethlen Ist­ván gróf kormányzati rendszerét. Magyarországon — mondja többek között Ernszt Sándor — nincsenek megelégedve a jelenlegi állapotok­kal és várják a kedvező alkalmat, hogy azokon változtatni lehessen. Sokat beszélnek ezzel kapcso­latban egy állítólagos ellenzéki pártalakulásról, melyet tulajdonké­pen Ernszt Sándornak ez a cikke vezetett volna be. Munkatársunk erre nézve megkérdezte Strausz Ist­vánt, aki a következőket mondotta : — Kétségtelen, hogy a mai parla­menti pártok életében tapasztal­ható kedvetlenségnek mélyreható okai vannak s az okok pedig való­ban a mai kormányzati rendszer­ben keresendő. Ezen a kedvet­lenségen akar változtatni Ernszt Sándor a sajtó utján, kinek cikké­vel, illetőleg az abban kifejtett tö­rekvésekkel nagyon sokan egyet­értenek a keresztény gazdasági párton kivül állók körül is. Egyébként ezek a kérdések már régen foglalkoztatják a pártot s bár én nem vagyok hivatva a párt nevében ny ilatkozni, annyit mond­hatok, hogy az uj alakulásnak alapja, melyen a keresztény gaz­daségi párt egységesen foglal ál­lást: a közélett tisztaság sürgős kimélyitése. A Békéscsabai Kisgazda Egylet közgyűlése Újból Dríenyovszky Jánost választották meg elnökké A fiatal gazdák is bevonultak az egyletbe A levente­ügyben kérvénnyel fordulnak az illetékes hatósághoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután 2 órai kezdettel tartotta meg Békéscsaba város leg­nagyobb társadalmi egyesülete, a Békéscsabai Kisgazda Egylet évi rendes közgyűlését. A kisgazda székház hatalmas termében már 2 óra előtt ott ültek a tagok, mél­tóságos nyugalomban várva az ülés kezdetét. Amint az ember végig nézett ezeken a nagyszerű fejeken, melyek legtöbbje rendü­letlen nyugalmában szobrász vé­sője alá kívánkozik, valóban ben­nük kellett látnia ennek a város­nak hatalmas fundamentumát és életerejét. Pedig az elmúlt esz­tendő sok nyomorúsága bizony nagyon alkalmas lehetett volna arra, hogy ezt a városfenntartó társadalmi osztályt alapjaiban meg­rendítse, mégis bár a szinte ko­mor komolyság kifejezője lehetett a megpróbáltatások felett érzett súlyos gondoknak, az arcokon le­törölhetetlenül ott derengett a hit. a bizakodás is egy jobb, boldo­gabb jövendőben.

Next

/
Thumbnails
Contents