Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-02 / 28. szám

Békéscsaba, 1929 február 2 KFJÍÉSMEliVtil KÖZI 7 5 A gépjármüvek kerekei után fize­tendő fényűzési adó A városi forgalmiadóhivatal ve­zetője az alábbi hirdetményt teszi közzé: A rv. kir. pénzügyminisztérium 163952—1928. számú rendelete alapján közhírré teszem, hogy a személyszállító géperejű járműre (automobilra, ciklonra, motorkerék­párra) használható kerékabroncsok (pneumaíikok) és ezeknek alkat­részeit a köpeny és a tömlő után a gyártás helyén, illetve a vám­külföldről történő behozatalkor 13 százalék fényűzési forgalmiadót kell leróni. A rendelet alkalmazásában sze­mélyszállító géperejű járműre (auto­mobilra. ciklonra, motoroskerék­párra) használhatónak kell tekin­teni az ofyan magasnyomású pneu­matikoí, amelynek átmérője coli­métereknél 3Va coll, vagy annál nagyobb, de 5 colit meg nem ha­lad, millimétereknél pedig 90 milli­méter^ vagy annál nagyobb.azon­ban 150 millimétert meg nem ha­lad ; az olyan magasnyomású (ballon confort) pneumatikot, mely­nek átmérője collmétereknél 4 coll, vagy annál nagyobb, milliméte­reknél pedig 1 1d milliméter, vagy annnái nagyobb. Ha fényűzési forgalmiadó alá nem eső kerék­abroncsot fényűzési tárgyra (pél­-dául motoroskerékpárra) rásze­relve a fényűzési tárggyal együtt ruházzák át (hozzák be), az ellen-, értéknek a kerékabroncsra eső ré­szét a fényűzési forgalmiadó alap­jából levonni nem lehet, hanem a fényűzési forgalmiadót a fényű­zési tárgyra megállapított adó­kulccsal az ellenértéknek ez után a része után is le kell róni. A taríalékabroncsok nem tekinthetők a járműre rászerelteknek. A fényűzési forgalmiadó alá eső kerékabroncs után a fényűzési forgalmiadót akkor is le kell róni, ha a fényűzési tárgyra rá van szerelve és a fényűzési tárgyat továbbeladás céljából a fényűzési forgalmiadó alól mentesen ruház­zák át (hozzák be). Ilyen esetben azonban az, aki a fényűzési tár­gyat tovább eladás céljából adó­mentesen szerezte meg (hozta be), a fényűzési tárgy átruházása után fizetendő fényűzési forgalmi adó­ból a kerékabroncsok után a gyár­tás helyén (behozatalkor) igazoltan lerótt fényűzési forgalmiadó 1 1/is részét levonhatja. A fényűzési forgalmiadó aláeső s a jelen rendelet értelmében a gyártás helyén, illetve a behoza­talkor megadóztatandó pneumatik fényűzési forgalmiadómentes be­szerezhetésére engedély nem ad­ható, ennélfogva a kerékabroncs után lerótt fényűzési forgalmiadót sem lehet azon a cimen vissza­téríteni, hogy a vevő a fényűzési jorgalmiadó alá eső géperejű jár­müvet a fényűzési forgalmiadó alól mentesen szerezhette meg. Azok a keresetüzők, akik a fényűzési forgalmiadó alá eső ke­rékabroncsok árusításával foglal­koznak. kötelesek a náluk 1929. évi január 31-én az esti üzletzárás után készletben levő ilyen pneu­matikok méret és minőség szerinti darabszámát és eladási árát a rendelet életbelépésétől számított 8 napon belül az illetékes forgalmi adóhivatalnak bejelenteni és a készlet értéke (eladási ára) után 10 százalékkal számítandó fényű­zési forgalmiadót legkésőbb az nál nem hosszabb időtartalmú adópótlékmentes részletfizetést en­gedélyezhet. Békéscsaba, 1929 február 1. Torró Emil forg. adóhivatali főnök. 1929. évi február hó 28-ig befi­zetni. Ha a készlet után befizetendő fényűzési forgalmiadó több, mint 300 pengő, az adózó kérelmére a pénzügyigazgatóság a fényűzési forgalmiado befizetésére 6 hónap­üeglopia a saját nagynénjét, de a lopott tárgyakat visszamondta A törvényszék nem méltányolta a megbánt toivajlást és a tettest hat hónapi börtönre itélte * (A Közlöny eredeti tudósitása.) Néhány hónappal ezelőtt történt Bé­késcsabán, hogy özvegy Gálik Pál­nénál ismeretlen tolvaj járt, aki az özvegy lakásáról rengeteg kü­lönféle ruházati cikket cs élelmi­szert emelt el. A rendőrség nyo­mozása csakhamar megállapította, hogy a tolvaj nem volt más, mint Gálikné egyik unokaöccse: Szák András, akit hamarosan kézre is kerítettek. Szák András kihallga­tása során beismerte a tolvajláso­kat és elmondotta, milyen módon követte el azokat. Alkalmas idő­ben, amikor a nagynénje nem volt otthon, bemászott Gálikné kerítésén, felfeszitette az udvarra nyiló kamra ajtaját és a helyiségbe nyomulva, ott mindenféle dolgot összeszedett és elvitt magával. A meglepetés azonban csak most következett. Szák András ugyanis bevallotta, hogv az ösz­szes ellopott holmikat tulajdon­képpen nem vitte el, mert azokat a szomszéd ház ereszén rejtette el. abból a célból, hogy rövidesen — apránként visszahordja a káro­sultnak. A detektívek az ellopott holmik nagy részét valóban meg is találták a mondott helyen, egy másik részét pedig Szák András már vissza is hordta Gálikné kam­rájába. Lopás büntette miatt került Szák András a gyulai törvényszék bün­tető tanácsa elé, amely csütörtö­kön tárgyalta a különös lopási bűnügyet. A tanácson Tóth Ferenc dr. elnökölt, szavazóbirák voltak gróf Bolza Alfonz és Ungváry Já­nos. A vádhatóságot Schröder Géza ügyész képviselte. A tárgyaláson kiderült, hogy Szák András tulajdonképpen kor­látolt beszámitóképességü egyén, aki meglehetősen terhelt családból származik. Atyja elmebajos volt, de ő is állott már gyógykezelés alatt a lipótmezei elmegyógyinté­zetben. Egyébként is ebből az ügyből kifolyóan már állott elmeor­vosi megfigyelés alatt: hat hónapig volt a gyulai közkórházban. Itt azt a megállapítást jegyezték fel róla. hogy öröklött elmezavarban szen­ved, beszámitóképessége korlátolt, hajlamos a hirtelen elmezavarra. A bíróság a kihallgatott tanuk vallomása és a vádlott beismerése alapján Szák Andrást bűnösnek mondotta ki lopás bűntettében és ezért őt — az enyhítő szakasz alkalmazásával — 6 havi börtön­büntetéssel sújtotta, a legkisebb büntetéssel, amely ilyen bűntettnél kiszabható. Érdekes, hogy Szák András az ítélet kihirdetése után nyomban bejelentette, hogy az Ítélet ellen fellebbez. Félóra múlva azonban nagy alázatossággal vissza oldal­gott a tanácselnökhöz és igy szólt: — Meggondoltam, kérem, ha még lehet. Visszavonom a felleb­bezést. Inkább most ülöm le, ké­rem, mint a dologidőben, amikor már kereshetek. A bíróság elfogadta a fellebbe­zés visszavonását és ezzel az íté­let nyomban jogerőre emelkedett. Íves IllM i Az eoykezü halóit egyetlen keze még halálában is mélyen benne volt kabátja zsebében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Rejtélyes haláleset tartja szerda óta izgalomban Mezőkovácsháza. la­kosságát s az izgalmat fokozzák a községben szállongó hirek is, melyek következtében a csendőr­ség széleskörű nyomozást indított a rejtély felderítésére. Mezőkovácsháza egyik tekinté­lyes gazdája, aki a háborúban bal­karját elvesztette, nem régen meg akart házasodni. Annak a leány­nak azonban, akit kiválasztott, más legény is udvarolt, ugy, hogy a vetélytársak között állandó volt a torzsalkodás, mely nem egyszer súlyosabb összecsapásokra veze­tett. A községben széltében beszél­ték is az emberek, hogy még a viszálynak súlyos kimenetele lehet. Mintha csak ezeket a mende­mondákat igazolta volna a való­ság, szerdán kora reggel a járó­kelők a rokkant gazdálkodót háza udvarán arcraborulva, holtan ta­lálták meg. Néhány lépésre tőle feküdt a halált hozó revolver. Azonnal értesítették a csendőrsé­get, mely már az első vizsgálatnál megállapította, hogy a golyó a szív táján hatolt be s a holttest alatt levő hatalmas vértócsából ítélve, azonnali halált okozott. Az első vizsgálat tapasztalatai alapján maga a csendőrség is öngyilkosságra gondolt s csak későbben merült fel az a gyanú, hogy a gazda nem öngyilkosság, hanem gyilkosság áldozata. Amikor ugyanis a halottat fel­ravatalozták, a csendőrség megál­lapította. hogy egyetlen keze mé­lyen benne volt kabátja zsebében, ugy is merevedett meg, ami kizárja az öngyilkosság lehetőségét. A csendőrség erre nyomban jelentést tett a szegedi ügyészségnek, ahon­nan csütörtökön kiutazott a vizs­gálóbíró és két orvosszakértő, hogy a haláleset körülményeinek tüze­tesebb megvizsgálása és a bonco­lás utján állapítsák meg: igazuk van-e a szállongó mende-mondák­nak, vagy pedig, ami szintén nem valószínűtlen, a szerencsétlen em­ber rokkantsága lelett érzett elke­seredésében csakugyan önkezével vetett véget életének. Selyemcsipke és selyem külön­legességeket a Csipkeáruházban találhat Andrássy-ut 6. MUMUS Ml MCI .AMiffritá KÜLÖÜLKISSÉG A jogászság és a reviziós küzdelem A szombathelyi ügyvédi kamara a vármegyéhez (A Közlöny eredeti tudósitása.) A trianoni Ítélet perújítása tárgyá­ban a szombathelyi ügyvédi ka­mara által indított jogászi propa­gandára vonatkozó határozatot tá­mogatás céljából Békésvármegyé­hez is megküldték. A kamara —• határozata szerint — országos moz­galmat indit abból a célból, hogy a magyar nemzet létét és jövőjét jelentő reviziós küzdelembe az egész magyar jogászság kapcso­lódjék be s ezeknek megbizottai­ból alakittassék egy közös bizott­ság, amely szerkessze meg a ma­gyar nemzet védőiratát. Ezt a védőiratot a világ összes müveit nemzeteinek nyelvére le­fordítva, eszmei és gyakorlati támo­gatást kérve, küldje meg a világ összes parlamentjeinek, ügyvédi és birói testületeinek, az egyetemek jogtudományi fakultásainak, tör­vényhozóinak, ügyvédeinek, bírói­nak és jogtanárainak. A vármegye az érdekes körirat­tal februári, első évnegyedi rendes közgyűlésén fog foglalkozni és nem kétséges, hogy pártolóan fog hozzá csatlakozni­KÉRJE AFUSZERKERESKEDESfóN A MOST MEGJELENT, , 148 RECEPTET TARTALMAZÓ. . SZINEG KÉPEKKEL ILLUSZTRÁLT K OETKER-PÉLE RECEPTKÖNYVET ARA 30 FILLÉR HA fÚSZEl N1NCS.FORDOUON KÖZVETLEN HOZZÁNK D BUDAPE5T.VMI0NTHJ

Next

/
Thumbnails
Contents