Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-02-02 / 28. szám

4 ipp* hozmot Békéscsaba, 1929 február 2 h asan ni mm akasz iet és a kereskedelnií-míaiszter gr! Az egyik szociáldemokrata kép­viselő az országgyűlés plénuma elé vitte az üzletek általános va­sárnapi munkaszünete ügyét. Nagy­szaktudással indokolta meg e kér­dést, azonban minden igyekezete meddő maradt, mert a kereske­delmi miniszter ur nem . tartotta érdemesnek e fontos kérdéssel intenzivebben foglalkozni, hanem egyszerűen elutasító álláspontra helyezkedett, mert nem tartotta időszerűnek. Tévedés az, hogy nem volna időszerű e kérdésnek végleges ren­dezése. A mi Nagymagyarorszá­gunk testéből lett Románia az 1925. évben egyszerűen elrendelte a vasárnap megünneplését, ami­bői kára nem lett senkinek. De tovább ment és az általános va­sár- és ünnepnapi munkaszünetet is a kereskedők legnagyobb meg­elégedésére rendezte. Kérdés, van-e a társadalomnak egy olyan rab­szolgamódon élő foglalkozási ága, mint a kereskedelem. Es ez a fog­lalkozás nem érdemli-e meg azt, hogy hat nap után Isten rendelése szerint is a hetediken pihenjen ? ! Nem helytálló az sem. hogy a vi­déken nehezebb a helyzet. A ta­nyai nép lelkivilága annyira val­lásos, hogy az ünnepet inkább templomba járásra szenteli, nem pedig vásárlásra. Ha pedig ők megünneplik, akkor mi is megün­nepelhetjük a vasárnapot. Állítom, hogy a kereskedelem 99 százaléka várja és óhajtja az egész országra szóló vasárnapi munkaszünet törvénybe iktatását! A mult évben Székesfehérvárott tartott hetedik Országos Kereskedő Kongresszus is magáévá tette e kérdésnek rendezését, amely nem­csak a főnökök, de az alkalma­zottak jogos és rég óhajtott kíván­sága. A kért rendelet megadása és kiadása által senkire sem hárul semminemű kár, ha az ország egész területére kiterjesztő hatály­lyal lesz kiadva. Engedtessék meg, hogy példának felhozzam, a romá­niai kereskedők egy kis rétege ké­réssel járult az illetékes miniszté­riumhoz, hogy karácsony és újév előtt levő vasárnapon engedje meg az üzleteket délig nyitva tartani, de a miniszter elutasította, mert nem tartotta megengedhetőnek val­láserkölcsi szempontból, de meg az alkalmazottak szempontjából sem ! Kérdem most már, miért nem lehet a mai kis Magyarorszá­gon ugyancsak megadni a jogot a kereskedő társadalomnak, hogy mint emberek élhessenek ? Az eszme mellett kitartunk és reméljük, hogy annak keresztülvi­telét ez uj évben jobb és neme­sebb intézkedésekkel fogja segíteni a miniszter ur. kolcvári Kolcza Miklós kereskedő, Békéscsaba. Medgyesegyházán, a Grósz-féle szálloda és vendéglő azonnal bérbe kiadó. Értekezni lehet a tulajdonosnál Medgyesegyházán, vagy Békéscsa­bán dr. Vértes Andor ügyvédnél. ! * Békéscsabától a ceutai sziklaerődig Egy békéscsabai fiatalember kalandos utja a spanyol idegenlégióig. — .Magyar fiuk hőstettei a marokkói harcokban. (A Közlöny eredeti tudósítása.) »Ludovico Matuss, 6a Ba 23. Cia, Ceuta, Marruecos, Aírica« ez a cime. De egy-két évvel ennekelőtte még a békéscsabai betonjárdát taposták fiatal lábai és sem ő, sem más nem sej­tette, hogy nemsokára a spanyol idegenlégió, a Tercio de Extran­jeros egyenruhája fog a testén fe­szülni és a forró marokkói homokon fog idegen zászló alatt idegen nép nagyhatalmi hóbortjáért vért és ve­rejtéket hullatni. Mert Matuss Lajos, a ceutai erőd magyar légionistája, Bék'scsabáról indult el Afrikába. Békéscsabáról ment el a spanyol gyarmati had­seregbe, hogy uj életté foltozza a maga lerongyolódott, lecsúszott és elrontott életét, amelyet — mint annyi sok ezer derék magyar fiatal­emberét — a ronda hábpru és annak utóbajai zökkentettek ki a maga he­lyes és egyenes kerékvágásából. Matuss Lajos, a derék, munkára vágyó békéscsabai fiatalember nem tudott elhelyezkedni, kenyérhez jutni idehaza. Valahogy elsodródott tehát a spanyol idegen légióba. S egy na ­pon egzotikus, érdekes, vadidegen képeslapon látták a hozzátartozói a kezeirását. S attól fogva őt is el­nyelte az afrikai homok, amely felett a holdas éjszaka borzalmas kietlen­ségében éle^n vonit a sakál és si­vítva suttyan az arabok ó'omgolyója. Már évek óta él Matuss a ma­rokkói spanyol hadseregben. Igy ter­mészetesen részt vett a légió rettentő harcaiban is, amelyeket a legendás­hírű, de csúfosan elbukott Abd el Krim ellen vivott a spanyol haderő. A napokban békéscsabai rokonai terjedelmes levelet kaptak tőle, a ceutai erődből. A levélből — a csa­ládi vonatkozások elhagyásával — az érdekes rifkabil harcokról a kö vetkezőket közöljük : »Ezek közül két meqrázó esetet, amelyet magyar fiuk hősiessége, lo­vagiassága és nemes érzése avatott legendaszerti cselekedetté, megje­gyeztem magamnak. Mindkét eset a most befejezett héroszi spanyol offen­zíva alatt történt. Alhucemas előtt a spanyol sor ezredek közé beosztott légionista ­századok egyikének rajvonalába meg­lepetésszerűen rifkabil harcosok tör­tek be. A fehérburnuszos ördögi formájú félvad arabok elhajigálták kézigránátjaikat és aztán vissza akar­tak rohanni. Ám ekkor a légionista század parancsnoka. Alburquerque kapitány, akit gránátszilánk ért, re­volverével lepuffantotta a riffek pa­rancsnokát. Az arabok vitéz gerilla­parancsnokuk elhulltán olyan dühbe gurultak, hogy egytől-egyiq a kapi­tány ellen támadtak. A légiós század épen maradt közlegényei azonban — és ez néhány magyar volt — ki­ugrottak a kitiinő fedezékből és a veszélyeztetett kapitány elé ugrottak, hogy a saját testükkel védelmezzék meg századparancsnokukat, akit ra­Van szerencsénk az igen t. traktortulajdonosok és traktor iránt érdeklődők b. figyelmét felhívni, hogy Békéscsabán, (Andrássy-ut 48. sz.) f. év február 4-iki kezdettel ingyenes motorkezelői tanfolyamot tartunk, amelyre a résztvenni óhajtókat ezúttal is meghívjuk. A tanfolyamot a Cormick-gyár egyik előadómérnöke fogja vezetni és azon résztvehet bármely traktortulajdonos, tekintet nélkül már meglevő traktorának gyártmányára. Bővebb felvilágosítással szolgál: Iczkovits Lipót gépáruháza Békéscsaba Andrássy-ut 48 TELEFON 275. jongásig szerettek. A kapitány meg­menekült, hősi védői azonban egytől­egyig elestek. Lovaqias magyar szi­vüket átjárta a fehérburnuszos ör­dögök hideg szuronya .. . A másik holttest, a magyar fiuk fényesen ragyogó katonai cselekmé­nye, Ajdjir ostrománál játszódott I». A légió egy másik kapitánya: Portela százados, miközben lown rohamra vezette a századját, riffkabil raj­vonalba jutott. Lovát kilőtték a'óla és a kapitánvt a holttest féliq maga alá temette. Ekkor eqész tucat légio­nista rohant segítségére. Köztük né­hány magyar. A tisztjüket imádásig szerető derék fiuk mindaddig feltar­tóztatták a tehetetlenül vergődő ka­pitány ellen támadó arabokat — mi­közben egyenként elhulltak — amig a rohamoszlopok beérték őket. A kapitány megmenekült, de körülötte rengeteg arab hulla és az elesett tizenöt derék légionista holtteste bi­zonykodott egy nem is emberi, de héroszi küzdelem fenségéről. A spanyol saj*ó legtekintélyesebb orgánuma, a La Voz (A Szó) e hős­tettek közlésénél leszögezi, hogy a két eset legkiválóbb katonái és a lecjönfeláldo?óbb bajtársak magya­rok voltak. Rámutat arra, hogv a spanyol idegenlégióban a tisztek ba­rátias, megértő bánásmódja miatt a katonák oly vakon és ragaszkodással szeretik tisztjeiket, ami a hadsere­gekben egészen egyedülálló ielenség és amihez csupán a japán katonák tisztjeik iránt ragaszkodó SEeretetét lehet hasonlítani A spanyol idegen­légió tisztjei — mint a spanyol ka­tonatisztek általában — megértő és humánus bánásmódot alkalmaznak katonáikkal szemben, akikről tudják, hogy kemény sorscsapások meg­gyötörtjei, tehát amolyan lelkibeteg­félék, akiket inkább gyógyítani, mint üldözni kell. Ezt a humánus bánás­módot a maguk módja szerint viszo­nozzák a katonák, amint az alhuce­masi és ajdjiri példák is bizonyítják.* Ezek a páratlan hőstettek és be­csületes harcok közben elhullt drága magyar véreink éppen olyan nevet és tiszteletet szereznek a magyar névnek a messze idegenben, mint akármilyen más, technikai vagy egyéb tudományos teljesítmény. A magyar fiu a világ minden táján, akármilyen egyenruhájában vagy állásában is megállja a helyét, hősi lélek marad, egész ember és egész férfi és di­csőségére válik szétdarabolt, meg­rabolt fajának és szülővárosának! (h. r.) Nagy , családi ház eladó. A II. ker. Haan-utca 4. sz. alatti 6 s obás ház, minden komforttal ellátott gőzfütéses lakással, dísz­kerttel, nagy udvarral, udvari bér­lakásokkal szabad kézből eladó. Felvilágosításokat nyújt Dr. GALLY KÁROLY ügyvéd Andrássy-ut 12. IlDM JM&Wo HMÍSZHÖT TEUESnntaZ ÖSL&x&r 3Sf>-mu. FARKAS is lASSÁ S.T. VXSSZ FBKíZEn s.YVR BIJDAI'ES í VI. IEHÍI T'S

Next

/
Thumbnails
Contents