Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-30 / 25. szám

Békéscsaba, 1929 január 30. Ára IO fillér Szerda 56-ik évfolyam, 25-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postén küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengó. Példányonkint 10 fillér. _ Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Elet és parlament Az egyik újságírói vacsorán vetette oda a kultuszminiszter azt az egyébként nagyon is helytálló megjegyzést, hogy a mai rohanó élet gyors tempója mögött a parlament tevékenysége elmarad. Az ország képviseletének egyre kevesebb kapcsolata van a folyó élet mindennapi problémáival. Ez a jelenség mutatkozik másutt is, még a parlamentarizmus őshazájában, Angliában is és a népképviselet ellenfelei gyakran használják fel ütőkártyául a parlamentárizmus rendszere ellen. Holott nem a népképviselet elvének válságáról, mint csupán arról van szó, hogy a törvényhozás munkarendjének kell uj utakat keresni. Nálunk azonban ez az útkeresés inkább visszafele mutat. Az uj házszabályok csak retrográd intézkedéseket tartalmaznak a tekintetben, hogy az élet kiütköző, aktuális problémái a parlament elé kerüljenek. Az inkább hatalmi eszközökkel, mint a polgárság szabad megnyilvánulásával létrehozott többség, amely cp ezért engedelmes eszköze a kormánynak, mindenkor megakadályozhatja és megakadályozta azt, hogy a ránézve kényes ügyek napirendre kerüljenek. Egyetlen mód maradt, az interpelláció, ezt a jogot is azonban annyira megszorították, hogy csak rövid kiáltó szó marad az egyhangúságban, vitára, amiből gondolatok születnek, nem nyújt alkalmat s az érdemi válasz vagy állásfoglalás is tisztára a kormány kénye-kedvétől függ. Példa rá a munkanélküliség égető problémája, amelyet most egy csomó szocialista képviselő interpelláció formájában a parlament elé visz, amelyre azonban aligha kap az ország egyebet egy a jelenséget lekicsinylő, a szegénység és a nyomor felett kenetesen sajnálkozó kijelentésnél. Holott ez a probléma éppen minálunk mélyen és széles területről kapja gyökereit s rajta segíteni nem munkáskérdés, de a nemzeti lét problémája. A parlament azonban elvonatkozik a rohanó élettől s jaj, azért száguld sok helyen keresztül is rajta. Zürichben a magyar pengőt 90.64'5-el jegyezték. kereskedők sürgetik az 5 váltópénzt Ma délelőtt beadvánnyal fordultak a pénzügyminiszterhez Budapest, január 29. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Az országos füszerkereskedő egyesület küldöttsége ma délelőtt beadvánnyal fordult a pénzügyminiszterhez, melyben az 5 filléres váltópénz forgalomba hozatalát sürgetik. A kereskedelmi forgalomban már régóta hiányzik egy ilyen váltópénz, mert az 5 filléresek hiányában sok vásárlás alkalmával nem tudnak visszaadni. Ez éppúgy érdekében áll a kereskedelemnek, mint a vásárló közönségnek. Az ellenzék élesen kritizálja a fürdőügyi javaslatot A javaslat nem sérti a magántulajdon elvét, mondja a népjóléti miniszter* Budapest, január 29. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Ma délelőtt a képviselőház folyosóján az ellenzék éles hangon kritizálta a fürdőügyi javaslatot. Közben váratlanul odaérkezett Vass József népjóléti miniszter, akit Rassay a következő szavakkal fogadott : — Éppen a javaslatokat kritizáltuk és arról van szó, hogy a javaslat belenyul-e a magántulajdonba ? Vass József kijelentette, hogy a sérti a magántulajjavaslat nem don elvét. Majd Friedrich István szól közbe, mondván : A kormány azt veszi el és akkor, amikor akarja. Rassay megkérdezte még, hogy vájjon az elsőfokú rendőrhatóságnak lesz-e befolyása az élelmiszeráraknak a fürdőhelyen való kialakulására. Vass József kijelentette, hogy csak annyira, amennyire ma is van ilyen befolyása. A tanyai seprők állandó harca Baj van a tanyai kémények sepretése körül—A tanyai lakosság maga, akarja tisztítani kéményeit és a miniszterhez fordult ennek megengedése iránt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Evek óta panasz van amiatt a kéményseprők körében, hogy a tanyai lakosság nem engedi a kéményeit sepretni. A sok esetben előfordult panasz folytán a kereskedelemügyi miniszter következetesen akként döntött, hogy kimondotta, mikép a belterületen és a külterületen levő kémények sepretése tekintetében egyforma a kötelezettség, tehát a tanyai lakosság is köteles megengedni kéményeinek a kéményseprők által való seprését. A felsőbb hatósági rendelkezés a tanyai lakosság körében nagy ellenszenvet váltott ki és a tanyaiak mindent megtettek, hogy a tanyai kéményeknek a kéményseprők által való seprési kötelezettsége megszűnjék. Sok község'képviselőtestülete kérte a törvényhatósági bizottságot, irjon fel illetékes helyre kívánságuk teljesítése iránt, tekintettel azokra a nagy különbségekre, amelyek fennállanak a belterületi és a tanyai kémények seprése tekintetében. A törvényhatósági bizottság legutóbb Szarvas? Orosháza, Szentetornya és Gerendás községek képviselőtestületeinek határozata folytán több felszólalás után akként döntött, hogy feliratot intéz a kereskedelmi miniszterhez a községek kívánságainak teljesitése iránt, mert a tanyai kémények sepretése különös szakértelmet nem igényel, mivel azoknak 90 százaléka u. n. nyitott kémény, tehát a tulajdonosok által is minden nehézség nélkül tisztán tartható. Ez meg is történik, mert a tanyán emberemlékezet óta kéménytüzeset nem fordult elő. De a tanyai kémények seprési kényszer alá vonását tűzbiztonsági követelmények sem indokolják, mert a tanyák túlnyomó része egymástól olyan távol fekszik, hogy tüz esetén a közvetlen szomszédos. tanyaépületek sincsenek veszélyeztetve. A kémények kötelező sepretése végül az igen nagy öszszegü távolsági dijak miatt aránytalan terhet ró a lakosságra. A kereskedelemügyi miniszter a felterjesztés folytán most értesítette a vármegye alispánját, hogy a tanyai kémények seprése ügyében a kereskedelmi minisztériumban február 14-én értekezletet fog tartani és felhívja a vármegyét, hogy arra képviselőjét okvetlenül küldje ki. A mentők nem tőrödnek egyesületükkei Csak elenyésző csekély számban jelentkeztek szolgálattételre (A Közlöny eredeti tudósítása,) A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület — mint már többször is megírtuk — elhatározta, hogy hosszú pihenője után megint felveszi az önkéntes mentőszolgálatot, miután ezt a munkát a városi tűzoltóság rendkívül csekély létszámánál fogva nem képes elvégezni. Az egyesület nagyszerű elhatározását az egész lakosság örömmel üdvözölte, annál is inkább, mivel a városban naprólnapra adódnak elő kisebb-nagyobb balesetek, amelyeknél elsőrendű szükséglet a hivatásos, szakképzett mentők segítségnyújtása. Az egyesület legutóbbi gyűlésén elhatározták, hogy a városi orvosi hivatalban egy ivet fektetnek fel. hogy a szolgálat ujrafelvételére jelentkező volt mentők azon nevük aláírásával tehessenek hitet szándékukról. Az ív immár hetek óta fekszik az orvosi hivatalban, megállapítható azonban, hogy a volt mentők nem túlságosan tolakszanak a jelentkezésre szolgáló iv körül. Sőt. A mai napig ugyanis mindössze csak 14 mentő jelentkezett újbóli' szolgálatra. Ez a szám olyan elenyészően csekély, hogy az önkéntes mentők újra való működéséről szó sem lehet. Nem lehet szó pedig azért, mert az állandó, éjjel-nappali szolgálathoz legalább 30 mentő szükséges, mig ha mindenki csak egyszer akar egy hónapban 24 órás szolgálatot teljesíteni, ahhoz 60 mentő jelentkezése kell. Csodálatos és hihetetlen, hogy Békéscsaba minden szépért, jóért és okosért százszoros lelkesedéssel hevülő, derék ifjúsága körében ne akadjon 60 fiatalember, aki havonta egy napját feláldozva a köz érdekeiért, ne hozna annyi áldozatot a városáért, a barátaiért, a társaiért, a szüleiért, a felebbvalóiért, a társadalomért, mindenkiért, tehát önmagáért is I Csodálatos és elképzelhetetlen, hogy ebben a félszázezernél jóval több lakosságú, rohamosan fejlődő városban ne akadjon 60 fiatalember, aki némi áldozattal segítsen a közt szolgálni és segíteni! Nem hisszük, hogy ne akadjon 60 ilyen ifjú. Lesz itt ennyi — és akkor ez a nagyszerű intézmény rövidesen újból megkezdheti működését, mindnyájunk érdekében és jólétéért,