Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-25 / 21. szám

2 ftFhPSMKmí KOziiORY Békéscsaba, 1929 január 25 (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az a nagy érdeklődés, melv Gyoroki kiállítása iránt városunk közönségének széles rétegében megnyilvánult, a legbeszédesebben bizonyítja Gyoroki művészetének nem mindennapi értékét. Jellemzésül Korniss Géza dr. megnyitó beszédének egy kis részét közöljük : Es én azt hiszem, hogy elismerésemet az ő művészi kvalitásával szemben éppen azáltal fejezem ki legtökéletesebben, ha pályafutásának magasba ívelésébe vetett rendíthetetlen hitemet hangoztatom. . . . Művészetének itt felsorakozó uj tanuságtételei csak megerősítik bennem azt a benyomást, hogy nagyrahivatott tehetséggel és finom kulturáltsággal állunk szemben. . . . Ezeket a portrait-kat kifejezésének ritka művészetével . és artisztikus elgondolásának megkapó ízlésével festette meg Gyoroki és karaktere képeinek, hogy azok természetességükkel es életteljességükkel hatnak. Aki magának maradandó emléket, utódainak ereklyeszámba menő klenódiumot akar állítani, az bátran lolyamodhatik a Gyoroki művészetéhez. Nem olyan távolba vesző az az időpont, amikor a mi kedves fiatal művészünk a portraitfestéezet horizontjának nagy csillagjai között fog ragyogni. Csakhogy a sztárok, a nagy csillagok számunkra leginkább elérhetetlenek, siessen hét ki-ki addig a ma még szerényen fénylő csillag szolgálatát igénybe venni.' Akik csak kissé is érdeklődnek a képzőművészetek iránt, azok valamennyien megtekintették Gyoroki páratlan sikerű kiállítását. A fiatat festőművész nagy sikerét legjobban azonban az a tény bizonyítja, hogy ismét egy serég portré megrendelést kapott. Miután a kiállítás csütörtökön este bezárult, ezúton értesítjük mindazokat, akik Gyorokinál portré megrendelést szándékoznak tenni, forduljanak közvetlenül a művészhez, Andrássy-ut 15 szám alatt. Itt is árleszállítás szükséges! (A Közlöny eredeti tudósítása.) A fehérkenyér árleszállítását néhány héttel ezelőtt Békéscsaba egyik sütőmestere elkezdte. A dicséretreméltó kezdeményezést eleinte idegenkedve, sőt ellenségesen fogadták a szakmabeliek, nem ugy azonban a közönség, amely a tulajdonképpen nem nagy árleszállítást is nagy örömmel és megelégedéssel fogadta. A sütők megbotránkozása azonban nem sokáig tartott, csakhamar kénytelenek voltak utánacsinálni a kezdeményezőnek az árleszállítást. A kenyér árának lefelé való csúszása tehát megtörtént, még mindig vannak azonban cikkek, — hogy ennél az iparnál maradjunk — amelyek indokolatlanul drágák. , Ilyen a kifli. A kifli a legtöbb sütődében 6 filléres darabonkénti árban kapható. Ezzel szemben vannak sütödék. amelyek ennél jóval olcsóbban árusítják ezt a süteményt. Hogy mennyiért, azt pontosan nem tudjuk, a tény azonban az, hogy a helybeli középiskolák pedellusai — akik süteményeket árusíthatnak a növendékek számára — a kifli darabját 5 fillérért adják. Már most önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogyan adhatja az iskolai pedellus 5 fillérért a kifli darabját, ugyanakkor, amikor másutt 6 fillér annak az ára? Hiszen a pedellusnak még nyeresége is van minden darab kiflin ! Hogyan, mennyiért adhatja tehát némely sütöde a kifli darabját? Talány ez, eleven, égető kérdés, Es szeretnők hallani rá a feleletet. Mert valami itt nincs rendjén. Nem az, hogy a kifli egyes helyeken csupán 5 fillér, mig másutt 6 fillér, hanem az, hogy miért nem mindenütt 5 fillér? Miért nem egyforma a sütemény ára, miért nem szállt le az is a reális értékre, mint a fehérkenyér ára? I Az észszerüség és a való helyzet, de meg a sütőipar komolysága is erősen követelik, hogy a sütemény ára mindenütt egyforma legyen. De legalább is szálljon le mindenütt a 6 filléres csimboraszszói magasságból. „Adni könnyű, de Ígérni nehézl" ftfflagyar küldöttségjjárás Bukarestben a kisebbségi iskolák sérelmének orvoslása miatt Bukarest, január 24. A római katolikus egyház vezetői Majláth Gusztáv vezetésével ma nyújtották át a miniszterelnöknek az egyházi iskolák sérelmei tárgyában készített memorandumát. A sérelmek ugyanazok, amelyek a reformátusokéi. Összesen 100 iskolát szüntettek be, kifogásolják a zaklatásokat is és leszögezik, hogy mindezek addig nem szűnnek meg, a mig a kormány részéről határozott és energikus intézkedés nem történik a visszaélések megszüntetése iránt. A küldöttség a memorandum átnyújtása után Paretze Béla aradi magyar képviselő vezetésével Costathescu közoktatásügyi miniszterhez ment az aradi római katolikus gimnázium nyilvánossági jogának visszaszerzése iránt. A miniszter a kérelmet meghallgatta, majd a következő rövid és furcsa választ adta: — Adni könnyű, de i^érni nehéz I A miniszter válaszáról a küldöttség egyik tagja újságíró előtt igy nyilatkozott: — A válaszon látszik, hogy a rendszerváltozás teljes. A liberálisok könnyen Ígértek, de az eredmény mindig egv volt: semmi. A küldöttségjárással kapcsolatban Fábián szenátor kijelentette, hogy a Székelyföldön olyan tani* tók vannak, akik egyetlen szót sem tudnak magyarul, a nép nyelvén. A zágoni iskolánál például ókirályságbeli tanítók működnek, Alsócsernátony 7 tanítója közül pedig egy sem tud magyarul, bár a községben egyetlen román anyanyelvű egyén sincs. Bukarest, jan. 24. Az „Adeverul" mai száma közli Vorne publicista nagy cikkét a kisebbségi iskolák szabadságáról. A cikk hangsúlyozza, hogy az államsegélyt meg kell adni a magyar kisebbség iskolái számára is, mint ahogy a román iskolák is megkapják. A kisebbségi állampolgárok ugyanugy viselik a közterheket, mint a románok, ennélfogva az államnak kötelessége, hogy az ő kulturájukat ugyanugy támogassa, mint a román kulturát. H szegedi Kamara is kívánatosnak tartja a csabai vásárcsarnok létesitését A vásárcsarnok nem sérti a környéken lakó polgárok érdekeit Remélhetőleg a város most már nem gördit akadályokat Baráti Vince vállalkozása elé (A Közlöny eredeti tudósitása.) Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy Baráti Vince békéscsabai vendéglős vásárcsarnokot akar létesíteni Békéscsabán. A vásárcsarnok számára Hunyadi-téri házát alakíttatná megfelelően át, ugy, hogy ezzel a vállalkozásával nemcsak saját anyagi érdekeit szolgálná, hanem Békéscsaba közönségének egy régi óhaját is kielégítené. Baráti Vince a vásárcsarnokra vonatkozó terveket benyújtotta a városhoz a szükséges építési engedély megszerzése céljából. Ámbár a városi tanácsnak illenék tudni azt, hogy a vásárcsarnokok általában véve nemcsak hogy a közönség érdekeit szolgálják, hanem ezenkívül egy város csak örülhet annak, ha nem maga kényszerül a csarnok megépítésére, mégis felesleges információ szerzésekkel nehezíti meg a vállalkozó munkáját. Ennélfogva Baráti Vince kérvényét véleményezés végett megküldte a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának, mely a város érdeklődésére ma küldötte meg válaszát. A Kereskedelmi és Iparkamara szerint az árucsarnok létesítése telepengedélyezési eljárás lefolytatásához nincsen kötve s ilyenformán azok létesítése a telepengedélytől függővé nem is tehető. Ami pedig Baráti Vince kérelmének érdemi részét illeti, közli a kamara, hogy Szegeden is létesült évekkel ezelőtt egy hasonló természetű, bár kisebb terjedelmű árucsarnok, mely azonban Szeged szabad kir. város közönségével különösebb jogi viszonyban nincsen. A kamara kifejezést ad abbeli véleményének, hogy a tervbe vett árucsarnok létesítése igen előnyönyösen szolgálná Békéscsaba város közönségének érdekeit. Végül válaszol még a kamara a város aggályokat kifejező átiratára abból a szempontból is, hogy vájjon a létesítendő árucsarnok üzeme nem lesz-e a közönség egészségére ártalmas ? Erre nézve a kamara megjegyzi, hogy a vásárcsarnok zajának esetleg a közönség egészsége veszélyeztétésének megakadályozására az 1884 évi XVII. t.-c. 36. §-a módot nyújt, eltekintve attól, hogy az építkezési engedély kiadásakor is e körülményekre suly helyezhető. Különösnek tartjuk a városnak azt az aggályoskodását annál is inkább, miután fel sem tételezhető, hogy ne ismerné a budapesti vásácsarnokok helyzetét. Valamennyi vásárcsarnokba tízszer is bele lehetne pakolni a békéscsabai, még csak reménybeli vásár- és árucsarnokot, körül is vannak véve lakóházakkal, sőt a városházi csarnok magában a városháza épületében «van, mégis senkinek sincsenek meg azok a túlzott aggodalmai, melyek Békéscsaba városát arra késztették, hogy olyan dolgok felől kérjen . megnyugtató információt, melyeket illenék ismernie. Az ilyen túlzott lelkiismeretesség csak hátráltatja egy közérdekű intézmény létesitését. Ha egyáltalán lehet a közönség egészségére valami veszélyes, akkor az semmi esetre sem egy tisztán tartható vásárcsarnok, hanem a mai nyilt piacok, melyeken a kirakott árut, nagyrészt élelmiszereket nyaranta belepi a por és a legyek milliárdjai. Á tiszti főorvos jelentése szerint Békéscsabán leginkább a tüdővész pusztit. Elhiheti mindenki, hogy ebben nagy része van a nyilt piaci árusításnak is s éppen ezért nem feleslegesen hátráltatni, hanem minden eszközzel támogatni kötelessége a városnak minden olyan kezdeményezést, mely zárt árusító csarnok létesítésével ezeket a veszélyeket legalább némileg enyhíteni törekszik. . i Reméljük, hogy a várost a kamara véleménye megnyugtatta s most már semmi sem fog útjában állani Baráti Vince vállalkozásának. A reformátusok a sárospataki kollégiumért Budapest, jan. 24. Dókus Ernő, a ref. konvent elnökének vezetésével ma nagy küldöttség kereste fel Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, akitől a sárospataki ref. tanintézetek támogatását kérték. A küldöttségben résztvettek Ravasz László püspök, Berényi Zsigmond, Puky Endre dr. F. Szabó Géza és Farkas Zoltán országgyűlési képviselők is, valamint az egyházközségi elnökök és gondnokok. Az elnök üdvözölte a minisztert és hangoztatta, hogy a sárospataki ref. tanintézet nagy szolgálatokat tett már az országnak és még nagyobbakat tesz ma, amikor az ország határszélén áll. Az intézet internátusának létesítéséhez még 40.000 pengő annuitást kértek támogatásul. Klebelsberg Kunó válaszában a nemzeti újjáépítés nagy feladatairól szólt, amelyekbe az egyházaknak is bele kell kapcsolódniok a munkájukkal. Kérte, maradjon a küldöttség két tagja Budapesten, hogy velük a részletek megbeszélhetők legyenek. Megígérte, hogy a kultuszminiszteri tárca 1930—31. évi költségvetésébe már felvett 240.000 pengő államsegélyen felül még 40.000 pengőt is fel fog vétetni, ha ezt a pénzügyminiszterrel sikerül elfogadtatnia. Miért drága a kifli?