Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-25 / 21. szám

2 ftFhPSMKmí KOziiORY Békéscsaba, 1929 január 25 (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az a nagy érdeklődés, melv Gyo­roki kiállítása iránt városunk kö­zönségének széles rétegében meg­nyilvánult, a legbeszédesebben bi­zonyítja Gyoroki művészetének nem mindennapi értékét. Jellemzésül Korniss Géza dr. megnyitó beszédének egy kis ré­szét közöljük : Es én azt hiszem, hogy elismerésemet az ő művészi kvali­tásával szemben éppen azáltal fe­jezem ki legtökéletesebben, ha pályafutásának magasba ívelésébe vetett rendíthetetlen hitemet han­goztatom. . . . Művészetének itt fel­sorakozó uj tanuságtételei csak megerősítik bennem azt a benyo­mást, hogy nagyrahivatott tehet­séggel és finom kulturáltsággal állunk szemben. . . . Ezeket a port­rait-kat kifejezésének ritka művé­szetével . és artisztikus elgondolá­sának megkapó ízlésével festette meg Gyoroki és karaktere képei­nek, hogy azok természetességük­kel es életteljességükkel hatnak. Aki magának maradandó emléket, utódainak ereklyeszámba menő klenódiumot akar állítani, az bátran lolyamodhatik a Gyoroki művé­szetéhez. Nem olyan távolba vesző az az időpont, amikor a mi ked­ves fiatal művészünk a portrait­festéezet horizontjának nagy csillag­jai között fog ragyogni. Csakhogy a sztárok, a nagy csillagok szá­munkra leginkább elérhetetlenek, siessen hét ki-ki addig a ma még szerényen fénylő csillag szolgála­tát igénybe venni.' Akik csak kissé is érdeklődnek a képzőművészetek iránt, azok vala­mennyien megtekintették Gyoroki páratlan sikerű kiállítását. A fiatat festőművész nagy sike­rét legjobban azonban az a tény bizonyítja, hogy ismét egy serég portré megrendelést kapott. Mi­után a kiállítás csütörtökön este bezárult, ezúton értesítjük mind­azokat, akik Gyorokinál portré megrendelést szándékoznak tenni, forduljanak közvetlenül a művész­hez, Andrássy-ut 15 szám alatt. Itt is árleszállítás szükséges! (A Közlöny eredeti tudósítása.) A fehérkenyér árleszállítását néhány héttel ezelőtt Békéscsaba egyik sütőmestere elkezdte. A dicséretre­méltó kezdeményezést eleinte ide­genkedve, sőt ellenségesen fogad­ták a szakmabeliek, nem ugy azonban a közönség, amely a tulajdonképpen nem nagy árle­szállítást is nagy örömmel és meg­elégedéssel fogadta. A sütők meg­botránkozása azonban nem sokáig tartott, csakhamar kénytelenek vol­tak utánacsinálni a kezdeménye­zőnek az árleszállítást. A kenyér árának lefelé való csúszása tehát megtörtént, még mindig vannak azonban cikkek, — hogy ennél az iparnál marad­junk — amelyek indokolatlanul drágák. , Ilyen a kifli. A kifli a legtöbb sütődében 6 filléres darabonkénti árban kap­ható. Ezzel szemben vannak sütö­dék. amelyek ennél jóval olcsób­ban árusítják ezt a süteményt. Hogy mennyiért, azt pontosan nem tudjuk, a tény azonban az, hogy a helybeli középiskolák pe­dellusai — akik süteményeket árusíthatnak a növendékek szá­mára — a kifli darabját 5 fillérért adják. Már most önkéntelenül felvető­dik a kérdés, hogyan adhatja az iskolai pedellus 5 fillérért a kifli darabját, ugyanakkor, amikor má­sutt 6 fillér annak az ára? Hiszen a pedellusnak még nyeresége is van minden darab kiflin ! Hogyan, mennyiért adhatja tehát némely sütöde a kifli darabját? Talány ez, eleven, égető kér­dés, Es szeretnők hallani rá a feleletet. Mert valami itt nincs rendjén. Nem az, hogy a kifli egyes helyeken csupán 5 fillér, mig másutt 6 fillér, hanem az, hogy miért nem mindenütt 5 fillér? Miért nem egyforma a sütemény ára, miért nem szállt le az is a reális értékre, mint a fehérkenyér ára? I Az észszerüség és a való hely­zet, de meg a sütőipar komoly­sága is erősen követelik, hogy a sütemény ára mindenütt egyforma legyen. De legalább is szálljon le mindenütt a 6 filléres csimborasz­szói magasságból. „Adni könnyű, de Ígérni nehézl" ftfflagyar küldöttségjjárás Bukarestben a kisebbségi iskolák sérelmének orvoslása miatt Bukarest, január 24. A római katolikus egyház vezetői Majláth Gusztáv vezetésével ma nyújtották át a miniszterelnöknek az egyházi iskolák sérelmei tárgyában készí­tett memorandumát. A sérelmek ugyanazok, amelyek a reformátu­sokéi. Összesen 100 iskolát szün­tettek be, kifogásolják a zaklatá­sokat is és leszögezik, hogy mind­ezek addig nem szűnnek meg, a mig a kormány részéről határozott és energikus intézkedés nem tör­ténik a visszaélések megszüntetése iránt. A küldöttség a memorandum átnyújtása után Paretze Béla aradi magyar képviselő vezetésével Cos­tathescu közoktatásügyi miniszter­hez ment az aradi római katolikus gimnázium nyilvánossági jogának visszaszerzése iránt. A miniszter a kérelmet meghallgatta, majd a következő rövid és furcsa választ adta: — Adni könnyű, de i^érni ne­héz I A miniszter válaszáról a kül­döttség egyik tagja újságíró előtt igy nyilatkozott: — A válaszon látszik, hogy a rendszerváltozás teljes. A liberáli­sok könnyen Ígértek, de az ered­mény mindig egv volt: semmi. A küldöttségjárással kapcsolat­ban Fábián szenátor kijelentette, hogy a Székelyföldön olyan tani* tók vannak, akik egyetlen szót sem tudnak magyarul, a nép nyel­vén. A zágoni iskolánál például ókirályságbeli tanítók működnek, Alsócsernátony 7 tanítója közül pedig egy sem tud magyarul, bár a községben egyetlen román anya­nyelvű egyén sincs. Bukarest, jan. 24. Az „Adeve­rul" mai száma közli Vorne pub­licista nagy cikkét a kisebbségi iskolák szabadságáról. A cikk hangsúlyozza, hogy az államse­gélyt meg kell adni a magyar ki­sebbség iskolái számára is, mint ahogy a román iskolák is meg­kapják. A kisebbségi állampolgá­rok ugyanugy viselik a közterhe­ket, mint a románok, ennélfogva az államnak kötelessége, hogy az ő kulturájukat ugyanugy támogassa, mint a román kulturát. H szegedi Kamara is kívánatosnak tartja a csabai vásárcsarnok létesitését A vásárcsarnok nem sérti a környéken lakó polgárok érdekeit Remélhetőleg a város most már nem gördit akadályokat Baráti Vince vállalkozása elé (A Közlöny eredeti tudósitása.) Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy Baráti Vince békéscsabai vendéglős vásárcsarnokot akar léte­síteni Békéscsabán. A vásárcsar­nok számára Hunyadi-téri házát alakíttatná megfelelően át, ugy, hogy ezzel a vállalkozásával nem­csak saját anyagi érdekeit szol­gálná, hanem Békéscsaba közön­ségének egy régi óhaját is kielé­gítené. Baráti Vince a vásárcsarnokra vonatkozó terveket benyújtotta a városhoz a szükséges építési en­gedély megszerzése céljából. Ám­bár a városi tanácsnak illenék tudni azt, hogy a vásárcsarnokok általában véve nemcsak hogy a közönség érdekeit szolgálják, ha­nem ezenkívül egy város csak örülhet annak, ha nem maga kény­szerül a csarnok megépítésére, mégis felesleges információ szer­zésekkel nehezíti meg a vállalkozó munkáját. Ennélfogva Baráti Vince kérvényét véleményezés végett megküldte a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának, mely a város érdeklődésére ma küldötte meg válaszát. A Kereskedelmi és Iparkamara szerint az árucsarnok létesítése telepengedélyezési eljárás lefoly­tatásához nincsen kötve s ilyen­formán azok létesítése a telep­engedélytől függővé nem is tehető. Ami pedig Baráti Vince kérelmé­nek érdemi részét illeti, közli a kamara, hogy Szegeden is létesült évekkel ezelőtt egy hasonló ter­mészetű, bár kisebb terjedelmű árucsarnok, mely azonban Szeged szabad kir. város közönségével különösebb jogi viszonyban nin­csen. A kamara kifejezést ad abbeli véleményének, hogy a tervbe vett árucsarnok létesítése igen előnyö­nyösen szolgálná Békéscsaba város közönségének érdekeit. Végül válaszol még a kamara a város aggályokat kifejező átira­tára abból a szempontból is, hogy vájjon a létesítendő árucsarnok üzeme nem lesz-e a közönség egészségére ártalmas ? Erre nézve a kamara megjegyzi, hogy a vásár­csarnok zajának esetleg a közön­ség egészsége veszélyeztétésé­nek megakadályozására az 1884 évi XVII. t.-c. 36. §-a módot nyújt, eltekintve attól, hogy az építkezési engedély kiadásakor is e körülmé­nyekre suly helyezhető. Különösnek tartjuk a városnak azt az aggályoskodását annál is in­kább, miután fel sem tételezhető, hogy ne ismerné a budapesti vásá­csarnokok helyzetét. Valamennyi vásárcsarnokba tízszer is bele le­hetne pakolni a békéscsabai, még csak reménybeli vásár- és árucsarnokot, körül is vannak véve lakóházakkal, sőt a városházi csar­nok magában a városháza épüle­tében «van, mégis senkinek sin­csenek meg azok a túlzott aggo­dalmai, melyek Békéscsaba váro­sát arra késztették, hogy olyan dolgok felől kérjen . megnyugtató információt, melyeket illenék is­mernie. Az ilyen túlzott lelkiisme­retesség csak hátráltatja egy köz­érdekű intézmény létesitését. Ha egyáltalán lehet a közönség egészségére valami veszélyes, akkor az semmi esetre sem egy tisztán tartható vásárcsarnok, ha­nem a mai nyilt piacok, melyeken a kirakott árut, nagyrészt élelmi­szereket nyaranta belepi a por és a legyek milliárdjai. Á tiszti főor­vos jelentése szerint Békéscsabán leginkább a tüdővész pusztit. El­hiheti mindenki, hogy ebben nagy része van a nyilt piaci árusítás­nak is s éppen ezért nem felesle­gesen hátráltatni, hanem minden eszközzel támogatni kötelessége a városnak minden olyan kezdemé­nyezést, mely zárt árusító csarnok létesítésével ezeket a veszélyeket legalább némileg enyhíteni törek­szik. . i Reméljük, hogy a várost a ka­mara véleménye megnyugtatta s most már semmi sem fog útjában állani Baráti Vince vállalkozásá­nak. A reformátusok a sáros­pataki kollégiumért Budapest, jan. 24. Dókus Ernő, a ref. konvent elnökének vezeté­sével ma nagy küldöttség kereste fel Klebelsberg Kunó kultuszmi­nisztert, akitől a sárospataki ref. tanintézetek támogatását kérték. A küldöttségben résztvettek Ra­vasz László püspök, Berényi Zsig­mond, Puky Endre dr. F. Szabó Géza és Farkas Zoltán országgyű­lési képviselők is, valamint az egyházközségi elnökök és gond­nokok. Az elnök üdvözölte a minisztert és hangoztatta, hogy a sárospataki ref. tanintézet nagy szolgálatokat tett már az országnak és még na­gyobbakat tesz ma, amikor az or­szág határszélén áll. Az intézet internátusának létesítéséhez még 40.000 pengő annuitást kértek tá­mogatásul. Klebelsberg Kunó válaszában a nemzeti újjáépítés nagy feladatai­ról szólt, amelyekbe az egyházak­nak is bele kell kapcsolódniok a munkájukkal. Kérte, maradjon a küldöttség két tagja Budapesten, hogy velük a részletek megbeszél­hetők legyenek. Megígérte, hogy a kultuszminiszteri tárca 1930—31. évi költségvetésébe már felvett 240.000 pengő államsegélyen felül még 40.000 pengőt is fel fog vé­tetni, ha ezt a pénzügyminiszterrel sikerül elfogadtatnia. Miért drága a kifli?

Next

/
Thumbnails
Contents