Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-24 / 20. szám

2 «ÉKf5S»EG\*:i KOZLÖSY Békéscsaba, 1929 január 24 A CsAK közgyűlése A Csabai Atlétikai Klub február 3-án fél 11 órai kezdettel a városháza tanácstermében tartja meg évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. Számvizsgálóbizottság jelentése s a tisztikar részére a felmentvény megadása. 5. Alapszabálymódositás s ezzel kapcsolatban a szakosztályok felállítása. 6. Tisztikar választása. 7. Indítványok. Az esetleges indítványok a közgyűlést megelőzően három nappal előbb a főtitkárnál Írásban nyújtandók be. Amennyiben a közgyűlés határozatképes nem lenne, ugy a fenti tárgysorozattal február 10-én a megjelölt helyen lesz megtartva és akkor a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz s az azon hozott határozatok a meg nem jelent tagokra nézve is kötelezők. Az Elnökség. Február elseje Megint hiába várnak a közalkalmazottak Rohamléptekkel közeledik február elseje, a közalkalmazottak réme, a lakbérfizetés. Egy ujabb keserves csalódással több, mely mostanában gyakran látogatja a közalkalmazottakat. Mennyi rózsaszínű, szép remény derengett a köztisztviselők szeme előtt, midőn uj pénzügyminiszterünk, dr. We* kerle Sándor hivatala átvételekor kijelentette, hogy első s legfontosabb kötelességének tartja a mai viszonyok között immár tarthatatlan s a köztisztviselőket sújtó s annyi értékes erőt tönkremenéssel fenyegető tisztviselői karon való anyagi segítést. Elsősorban is a családi pótléknak és lakbéreknek rendezését. A február 1-iki lakbérfizetés idejére biztosan számítottak a közalkalmazottak arra, hogy csekélyke lakbérük némileg emelkedni fog, a mostani lakbérükre nem kell majd ráfizetniök szerény havi fizetésüknek tekintélyes részét. Nem történt semmi intézkedés 1 Maradt a lakbér is, a családi pótlék is a régi 1 A megélhetés lehetősége pedig minden vonalon nehezebbé válik. A drágasági indexszám napról-napra emelkedik! Mikor lesz már vége, mikor virrad szebb napok hajnala reánk: a jó Isten tudja I Hej pedig a képviselők magasabb fizetését de hamar el tudták intézni 1 Mily gyorsan szerveződnek a magas javadalmazásu ujabb és ujabb állások, melyek nélkülözhetők volnának 1 Ilynemű — nem oly égetően szükséges javadalmazásokból — hány szegény, nélkülöző, didergő s talán éhező közalkalmazott és családtagja szeméből lehetne a keserű fájdalom s csalódás könynyeit letörülni. Hegedűs Lóránt dr. pénzügyminisztersége óta mostoha elbánásban részesül a magyar társadalom gerince, a tisztviselő kar 1 Sz. A. Füst- és báli divafszinü selyem és georgette női harisnyák óriási választékban. Hauer nagybazár. Csabai és gyulai butoriparosok a lillafüredi Palota-szálloda versenypályázatán Egy életrevaló gondolattal sikerült kiegyenlítenie a kiskézmüiparnak a gyáripar erőtulsulyát a közszállitásoknál (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város képviselőtestületének hétfői közgyűlésén nagyon sötét képet festett a polgármesteri jelentés a kiskézmüipar kétségbe esett helyzetéről. A kézmüiparosok között is a legkeservesebb helyzetben sínylődik a bútoripar. Hiszen kinek kell ma bútor, amikor a hideg télben mindenki örül, ha ugy-ahogy biztosítani tudja a melegebb ruházatot, a fűtőt és a betevő falatot? Pedig a csabai bútoriparnak országszerte igen jó hire van. A Reisz—Porjesz-gyár olyan kitűnő iparosokat képzett, akik már évekkel ezelőtt a legjobb munkások közé tartoztak. Ha például egy asztalos felvételre jelentkezett a budapesti Thék gyárban, amint megmondotta, hogy Békéscsabán tanult, már fel is vették. A Reisz— Porjesz bútorgyár által képzett kitűnő butormunkások ma békéscsabai asztalosmesterek, akik az elmúlt három évtized alatt csak gyarapították szakmabeli tudásukat, melynek magas nívójáról több országos versenyben, legutóbb a kézműipari tárlaton tettek tanúbizonyságot. Annál kétségbeejtőbb tény, hogy ez a gyönyörű ipar Békéscsabán a legválságosabb óráit éli és még kétségbeejtőbb, hogy alig is látunk csak parányi biztató jelt sem arra nézve, hogy katasztrofális helyzetéből hamarosan kiszabadulhasson. Nagyjából ugyanez mondható el a gyulai bútoriparról is, melynek a csabaihoz hasonló kitűnő kvalitásáról szintén több kiállításon volt alkalmunk meggyőződést szerezni. A közös sors a két város iparosait közelebb hozta egymáshoz. Összeállott két derék iparos Kocziha Mihály csabai kárpitos és Sal József gyulai asztalos és miután megtárgyalták a helyzetet, elhatározták, hogy több iparos bevonásával részt fognak venni a közszállitások pályázatán. Ilyen mindjárt is akadt egy, a lillafüredi újonnan épült Palota-szálloda berendezésére kiirt árlejtés. Ezen az árlejtésen résztvett a Kocziha Mihályból, Kocziha Jánosból, valamint Sal Józsefből és kilenc gyulai iparosból alkalmi szövetkezést hoztak létre és benyújtották közös pályázatukat a szálioda 32 szobájának berendezésére. Nagyon okosan és előrelátóan állapították meg azt a munkamennyiséget is, mely teljesítő képességüknek leginkább megfelelt s ennek tulajdonitható, hogy a szálloda 200 szobájából csak 32 berendezésére adtak ajánlatot. A pályázati határidő szombaton járt le s az ajánlatok felbontása után kitűnt, hogy a csabai és gyulai iparosok ajánlata a legkedvezőbbek közé tartozik s igy minden reményük megvan arra, hogy a szállítást meg is fogják kapni. Megbízatás esetén kívánatos lenne, hogy a szövetkezett iparosok a készítendő berendezések nyers anyagát is együtt vásárolják meg, hogy a kivitel az anyagminőségben is teljesen azonos lehessen s hogy ilyenformán ennél az első szállításnál is igazolhassák megbízhatóságukat. A kezdeményezés azonban még akkor is figyelemreméltó és feltétlenül folytatandó, ha bármi oknál fogva ez alkalommal el is esnének még a szállítástól, mert a kiskézmüiparnak a közszállitásokban való részvétele s garanciális szempontokból a gyáriparral szemben való versenyképessége csak igy érhető el. Négy évi fegyházbüntetést kapott Áchim Mihály csorvási jegyző Áchim Mihály megnyugodott az Ítéletben, az ügyész és védő fellebbeztek — Magánjogi igényt mindössze hárman támasztottak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Áchim Mihálynak, a csorvási jegyzőnek sorsa tehát beteljesedett. Á legtörzsökösebb csabai család sarját, a magyar tisztviselőtársadalomban meglehetős ritka bűnért, sikkasztásért és csalásért négy évi fegyházra Ítélte a törvényszék. A per tárgyalásának folyamán mindinkább megerősödött a szemlélőkben az a meggyőződés, hogy ámbár egy köztisztviselő, egy régi puritán életfelfogásu családnak hasonló nevelésű fia esett bűnbe, mégis nincs ok ebből a bünperből további következtetések levonására. A csabai nép erkölcsét Áchim Mihály még a vádlottak padján is híven tükröztette, akkor, amikor bűnét töredelmesen beismerte, azt alig-alig igyekezett mentegetni, ellenben minden szavával, magatartásának minden jellegzetességével csak egyre mutatott rá minden színészi póz nélkül : Vétkeztem, bűnös vagyok, mellékes, hogy mik voltak az inditó okok, bűnhődni akarok. Egy sorsát ismerő és cselekedetét ritka őszintességgel beismerő vádlott egész mentalitására szinte tökéletessé formáló fényt vet a tárgyalásnak egy jelenete, amikor a megkárosítottak közül hárman semmi módon sem akartak emlékezni arra, hogy ők adófizetés céljaira bizonyos összegeket átadtak volna a vádlottnak. A vádlott ekkor felállott és látható lelki megrendüléssel jelentette ki, hogy a javára eső vallomásokkal ellentétben ő igenis megkapta az összegeket s ennek bizonyítására felmutatta feljegyzéseit is. • A bün elismerésének és az azért való köteles bünhődésnek vágyát semmi sem bizonyíthatja tökéletesebben. Ez a mentalitás pedig azért jellemző, mert ez azt mutatja, hogy a magyar tisztviselő karból még a nyomorúság sem tudta kiölni a puritán becsületérzést. Akadhatnak köztük megtévedettek — ilyen Áchim Mihály is — de olyanok, akik a bűnözést természetesnek, mentegethetőnek hinnék, egyetlen egy sem akad s ezt Áchim Mihály példája igazolja a legjobban. A törvényszék tárgyalását egyébként kedden délután három óra tájban nyitotta meg az elnök s nyomban fel is olvasta a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt az ítéletet. A törvényszék 17 rendbeli hivatali sikkasztás, 2 rendbeli csalás büntette és 1 rendbeli csalás vétségében mondotta ki bűnösnek Áchim Mihályt s ezért őt összbüntetésként 4 évi fegyházra, 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanezen időben való felfüggesztésére itélte. Indokolásában kimondja az Ítélet, hogy meghozatalánál a törvényszék figyelembe vette a m. kir. Kúria 1885 május 15-én kelt döntvényét, mely szerint oly községekben, melyekben megfelelően kvalifikált ellenőrző közeg rendelkezésre nem áll, ott a községi pénztárosnak, az adóügyi jegyzőnek joga van befizetés céljából adópénzeket felvenni. Enyhitő körülménynek tudja be a törvényszék azt, hogy a vádlott a házára felveendő 25.000 pengős kölcsönnel az elsikkasztott összegeket akarta megtéríteni és ebben csak az ügy kipattanása akadályozta meg, továbbá töredelmes beismerését, mellyel az eljárást lényegesen megrövidítette. A törvényszék az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságban eltöltött 4 hónapot és 20 napot az ítéletben kitöltöttnek vette. Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért fellebbezett, mig a vádlott az ítéletben megnyugodott. Jellemző a vádlott népszerűségére, hogy a rengeteg sértett közül mindössze hárman, Okos Mátyás, Czinner Géza és Perva János támasztottak magánjogi igényt. Szegeden elfogtak egy békéscsabai betörőt -«• — Klein Éliás Lajost pár napon belül idehozzák (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az ősz folyamán Békéscsabán sorozatos betörések történtek, amelyeknek tetteseit nem minden esetben sikerült elfogni. Az egyik betörő most véletlenül rendőrkézre került, még pedig Szegeden, ahol a rendőrség egy éjszakai razzia alkalmával elfogta Klein Éliás Lajos foglalkozásnélküli egyént, akinél elfogatása alkalmával különböző nevekre kiállított igazolványokat és modern betörőszerszámot találtak. A rendőrség kihágási bírósága Klein Éliás Lajost közveszélyes munkakerülés cimén 15 napi elzárásra itélte. A rendőrség ezután erélyes nyomozást indított meg annak megállapítására, hogy Klein nem követett-e el betöréseket. A nyomozás során a budapesti rendőrség táviratilag tudatta, hogy Budapesten elfogták Klein Éliás Lajos egyik bűntársát, aki bevallotta, hogy Kleinnel együtt Budapesten három nagyobb betörést követett el. A további nyomozás során az a gyanú merült fel, hogy Klein tettese volt a szentesi ékszerüzlet kirablásának és részvett a békéscsabai sorozatos betörésekben is. Klein Éliás Lajost átkísérik Szentesre, majd onnan Békéscsabára hozzák, hogy a helyszínen is kihallgassák.