Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-22 / 18. szám

2 BÉKfiSMEGYÍ l ROZLflftV Békéscsaba, 1929 január 22 A jelentéshez elsőnek Novak György szólott hozzá, kifogásolván a gőzfürdőben azt, hogy a zónanapokon nem teritik fel a medencecsarnok szőnyegeit, ugy, hogy ennek következtében a mult héten egy idősebb asszony a sikos kövezeten elcsúszott és súlyos zuzódásokat szenvedett. Pollák Arnold felszólalásában követeli a kórházgondnoki állás sürgős rendezését, mert nem tűrhető az, hogy a város két gondnokot fizessen, miután a gondnok betegsége miatt helyettes gondnokkal kellett az állást betölteni. Ha a régi gondnok nem tudja többé hivatalát ellátni, ugy nyugdíjazandó. Felszólalásának további részében azt kérdezi, hogy van-e a kórházi bizottságban olyan tag, aki egyúttal a kórház szállítója is? Végül kéri a közkutak sürgős rendbehozatalát. Maczók György az ujvásártéri bejárat elhanyagolt^ voltát teszi szóvá, melynek következtében nem egyszer felborulnak a takarmánnyal megrakott kocsik, A vásárok alkalmával pedig a mázsához még egy ember kirendelését tartja szükségesnek, mert az ott levő egy ember akármilyen ügyes és szorgalmas is, nem képes a ráháruló feladatnak kielégítő módon megfelelni. Különösen kifogásolja azt, hogy a hetipiacokon annak ellenére, hogy a város 1927-ben hozott határozata szerint a vidékiek a helybeliek által fizetendő helypénznek dupláját tartoznának fizetni, mégis csak éppen annyi helypénzt fizetnek, mint a csabaiak. holott ha csabaiak mennek vidékre, mindenütt a dupláját fizetik, mint az illető község, vagy város polgárai. Zsíros András az állatpiacok rendjének rendezését kívánja, mely az eddigi gyakorlat alapján a csabai állatnevelésre nézve rendkívül hátrányos. A kérdés rendezésének a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatára való kitűzését indítványozza. Kovács Sz. Márton a vasúti kisrampának feltöltését sürgeti. Meliskó Mihály a tűzjelzés tökéletesítését sürgeti. Gulyás János a fényesi vasútvonal melletti uton egy gyaloghíd létesítését sürgeti. hilippinyi János a Vl-ik kerületi óvoda, a szülészeti osztály és' az árvaház felépítését sürgeti azzal,, hogy a tavaszi munkanélküliséget igyekezzen a város felhasználni, hogy abból haszna legyen a városnak is, meg a munkásságnak is. Medovarszky Mátyás dr. felvilágosításai után a közgyűlés a polgármesteri jelentést tudomásul vette. Megszavazták a csaba— kondorosi vasutat A polgármesteri jelentés letárgyalása után Steinberger Imre indítványára a tárgysorozat legfontosabb pontját, a békéscsaba— kondorosi vasút építésére tett MÁV ajánlatot kezdte tárgyalni a képviselőtestület. Francziszky Lajos dr. fogalmazó felolvasta a MÁV ajánlatát, majd az állandó választmánynak már vasárnapi számunkban ismertetett javaslatát, melyhez elsőnek Kovács Mihály szólott hozzá. Örömmel üdvözli — úgymond — és elfogadja az állandó választmány javaslatát, mert abban egy régi óhajnak teljesítését látja, éppen azért azt kívánja, hogy ne kösse ki a képviselőtestület a rövid határidőt feltételként, mert ha a hivatalos eljárás miatt esetleg pár hónapot késik is a vasút forgalomba adása, az akadály a megállapodásra semmiképpen se legyen. Ádám Gusztáv azt kívánja, hogy a közgyűlés határozatába kifejezetten vegyék bele azt, hogy első* rangú pályát kiván a hozzájárulás ellenében. Továbbá fontosnak tartja annak is határozatba foglalását, hogy a MÁV sürgősen építse ki a Szarvas—Öcsöd—Kunszentmárton—Tiszaug—Kiskunfélegyháza—Kiskőrös—Kalocsa vonalat is, mert gazdasági szempontból tulajdonképpen ez a vonalvezetés szolgálná a vármegye érdekeit leginkább. Pollák Arnold annak bevételét kéri á határozatba, hogy a vasút csabai része csabai munkásokkal építtessék meg. Darida Károly a súlyos teherre való tekintettel azt kívánja, hogy a város kösse ki azt, hogy a hozzájárulást csak öt év múlva kezdje meg a város a törlesztést. Drienyovszky János indítványozza. hogy ne 500 ezer, hanem csak 400 ezer pengőt szavazzon meg a képviselőtestület. Medovarszky Mátyás dr. ezután lezárván a vitát, szavazásra teszi fel az állandó választmány javaslatát és Drienyovszky János indítványát. A képviselőtestület az állandó választmány javaslatát 41 szavazattal elfogadta a Drienyovszky-féle indítvány 35 szavazatával szemben. Gyorsan tárgyal a közgyűlés A képviselőtestület ezután gyors tempóban tárgyalja le a tárgysozat többi ügyét, melyek között legfontosabb volt a vámhivatal ügye. Ismeretes dolog, hogy a vámhivatal felállításának költségeire 20 ezer pengőtannak idején a város megszavazott olyképpen, hogy ezt az összeget pótdijak szedésével szerezhesse vissza. A miniszter ehhez hozzájárult és arra hivta fel a várost, hogy a vámpótdijak szedéséről szabályrendeletet készítsen. A tanács ezt a szabályrendeletet el is készítette s azt az állandó választmány is elfogadva, a kép viselőtestület elé terjesztette. Eszerint Békéscsaba városa a vámkülföldről érkező küldemények után pótvámot szed 1929. február 1-től kezdve öt naptári esztendőn át. A pótvámdij postacsomagonként 30 fillér, vasúti szállítmányoknál mázsánként 2 fillér, de mindenesetre egy-egy szállítmány után legalább 30 fillér. A képviselőtestület a javaslatot vita nélkül elfogadta. A közgyűlés déli 12 órakor ért véget. az "ygjfész vádbeszédében igen objektív volt. EÍismeri, hogy vádlott súlyos bűncselekményeket követett el és ezért súlyos büntetést kell hogy kapjon. Tényekkel nem foglalkozik, csak jogi dolgokkal és minősítéssel, mert itt a védelemnek nincs más dolga, mint az, hogy a vádlott a megérdemelt büntetésnél nagyobbat ne kapjon. A Prág és 8 társa (első vádpont) ügyében állítja, hogy nem hivatalos sikkasztásról van szó, mert ők mint magánemberek adták át vádlottnak a pénzt csupán kényelmességből. Ugyanezt mondja a további vádpontokra is, a vitézinek, Festetich grófnő és a Dán Mojsza ügyekre vonatkozólag. Ellenben elismeri, hogy a hadigondozottak és a villanypénzekkel hivatali sikkasztás történt. Perva János községi pénztárnok. Okos Mátyás bérautótulajdonos ügyeit illetőleg a csalás kritériumai nem forognak fenn. Ezután befejezi általános beszédét és súlyosbító körülménynek mindössze csak a bűnhalmazatot látja. Enyhítő körülménynek tudná be, hogy vádlott havi fizetése nem haladta meg a 200 pengőt, amelyből az életstandartját sem tudta, volna fenntartani. Enyhítő körülmény az ellenőrzés hiánya, amely abszolút tökéletlen volt. Enyhítő körülmény, hogy vádlott mindig sok családi bajjal küzdött; továbbá a jó kínálkozó alkalom. Vádlott betegesen jó ember volt; öccsét betegségéből kigyógyittatta, testvérét operáltatta, amikor öccsének üzlete tönkrement, azt szanálta, édesanyját eltemettette, húgát pedig férjhezadta. Enyhítő körülmény továbbá vádlott töredelmes beismerése és hogy a kár megfizetésére mindent megtett. 8—10 esetben Budapesten volt, hogy az OFB-nál kölcsönt eszközöljön ki házára. Az ügy tragikuma az. hogy akkor, kapja meg vádlott a kölcsönengedélyt, amikor letartóztatják. A züllésnek még csak az első fokán áll a vádlott s ezért a törvényszéktől olyan ítéletet kér, a mely ezt a szerencsétlen embert visszaadja az életnek, mert még van fizikuma és tud dolgozni. Az ügyész replikája, valamint a védő viszontválasza után Áchim szólal fel az utolsó szó jogán. Kijelenti, hogy a forradalom, majd később a román megszállás alatt a község vagyonának nagy részét megmentette, 6—7 évig a legnagyobb pedantériával viselte hivatalát és családi körülményei sodorták a bajba és olyan Ítéletet kér, amely megingott lelkiegyensulyát visszaadja. Ezután a törvényszék elnöke a tárgyalást berekesztette. Az ítéletet szerdán délután fél 2 órakor fogják kihirdetni. Jó reggelt! A belügyminiszter legújabb rendelete szerint a 18 éven aluli nőket nem szabad éjjeli munkában foglalkoztatni. A rendelet életbelépése óta a kérdéses időben csak az utcákon láthatunk 18 éven aluli nőket. * A képviselőtestület mai közgyűlésen 500 ezer pengőt szavazott meg a kondorosi vasút felépítésére. Hír szerint Gyula városa, az „irigy szomszédot" az ,,-ebb" raggal fogja megtoldani. Az Achim-perben ma mondták el a perbeszédeket Az ítéletet szerdán délután fél 2 órakor hirdeti ki a törvényszék (A Közlöny eredeti tudósítása.) j Az Áchim-pör tárgyalásának nyolcadik napján Készt Zoltán dr. védőügyvéd beterjeszti az OFB vonatkozó határozatát, amely szerint az OFB megengedi Áchimnak, hogy a már ma bűnügyi zárlat alatt levő házára, amely váltságföldön épült, 25 ezer pengő kölcsönt vehessen fel. A védő bejelenti, hogy aznap érkezett meg, amikor a vádlottat letartóztatták és amennyiben ez csak pár nappal előbb fut be. ugy ez az ügy nem került volna oda, ahol most áll. A vádbeszéd A bejelentés után dr. Zöldy Miklós ügyész módosító indítványt tesz. A Harmathv- és Szabó-féle ügyekben elejti a vádat, majd a harmadik vádpontot felosztja, egyik részét közönséges sikkasztásnak degradálja, a másik részét pedig megtartja az eredeti vád szerintinek. A védő hozzájárulása után dr. Zöldy Miklós ügyész belekezd vádbeszédébe. Nyolc napja ülünk itt és üljük a törvényt, hogy négy eV sikkasztásait végig tanulmányozzuk. Megállapítja, hogy valóságos manőverezéssel és céltudatosan, egész tervszerűen követte el sorozatos bűncselekményeit a vádlott. A vitézi pénzeket, közel 1200 pengőt fondorlattal csalta ki, amelyek közpénzek voltak. Közpénzek voltak még a vagyonváltságpénzek is. Közpénzt sikkasztott, amikor a villanypénzeket elvette. Közpénz volt a hadirokkantak 4869 pengője is. Zimmer Géza gabonakereskedő, Perva János községi pénztáros és Okos Mátyás ügyekben is a csalás bűntettét követte el. A biztosítási dijak beszedésénél is ugyancsak csalást követett el, amely még súlyosabb következménnyel is járhatott volna, ha időközben valamelyik biztosított felet baleset érte volna. Elismeri, hogy a vádlott anyagi zavarokkal küzdött és egyik adósságát a másikkal dugta be. Egységes akarattal és elhatározással követte el cselekményeit. Enyhítő körülménynek veszik, hogy a Farkas-örökösök ügyében a bérlőktől el nem vállalt 2146 pengő elsikkasztását beismerte, bár azt tartja, hogy a bérlőknek úgyis mindegy, hogy bevallják-e, vagy sem, mert ezeket úgyis meg kell nekik fizetni. Vádlott beismerése szerinte nem enyhítő körülmény, valamint töredelmes megbánása sem, bár elismeri, hogy vádlott az egész tárgyalás folyamán rokonszenvesen viselkedett. Súlyosbító körülménynek veszi a nagyszámú bűncselekmény halmazatot, hogy köztisztviselő volt és hogy cselekményeivel a közgazdasági és szociális életnek okozott károkat és tervszerűen csinálta azokat. Az ellenőrzés tényszerűségéből nem kiván hímet varrni a mostani vád részére és ezzel a kérdéssel nem is kiván többet foglalkozni, ezt a terrénumot a védelemnek hagyja fenn. Elismeri, hogy a köztisztviselők koldusbotot hordanak tarisznyájukban, azonban ez nem engedi meg azt, hogy valaki sikkaszthasson, éap ezért szordinónélküli ítéletet kér. A vádbeszéd két óra hosszat tartott. A védőbeszéd Utána dr. Készt Zoltán mondotta el védőbeszédét, amelynek az „Elsodort ember" címet adta. Elismeri, hogy Áchim lelkidefektusban szenved és elismeri, hogy