Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-19 / 16. szám

Békéscsaba, 1929 január 17 BÉKÉSftEtiYEI KÖZI 7 i 5 1 rendűrséii szigorúan ellenőrzi a wákM foolalKoztato meket 16 éven elüli munkásnőket éjjel 10 óra után nem szabad foglalkoztatni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány hónappal ezelőtt ismertet­tünk egy miniszteri rendeletet, me­lyet a miniszter a gyári munkás­nők védelme tárgyában adott ki. A rendelet megállapítja azokat a feltételeket, melyek mellett az éj­jel dolgozó üzemek munkásnőiket foglalkoztathatják. A rendelet legfontosabb rendel­kezése az, hogy 18 éven alóli munkásnőket éjjeli üzemekben fog­lalkoztatni nem szabad. Az éjjeli üzem kezdődik éjjel 10 órakor. A 18 éven felüli munkásnők foglal­koztatását 10 órán tul is megen­gedi ugyan a miniszter, de kiköti, hogy ezeknek a foglalkozás végé­től számítva legalább 8 órán beiül a másnapi foglalkozást megkez­deni nem szabad. Békéscsabán több üzemet érint ez a rendelet s ezek igazgatóságai már gondoskodtak is arról, hogy üzemeikben a munkásnők foglal­koztatása a rendeletben előirt fel­tételeknek szigorúan való betartása mellett történjék. A békéscsabai államrendőrség fokozott figyelmet fordít a rendelet végrehajtásának ellenőrzésére s most már napok óta állandóan látogatják közegei az éjjel dolgozó üzemeket. Értesülésünk szerint ed­dig a rendőri ellenőrzés folyamán még nem adódott elő olyan eset, mely arra mutatna, hogy bárme­lyik üzemben is a munkásnőket nem a rendeletnek megfelelően foglalkoztatnák. Statisztikai kimutatás szerint Magyarországon 1927-ben minden 20 éven felüli lakosra 467 ciga­retta és 24 szivar jutott. A fiatal statisztikus azt nem merte meg­írni, hogy azért jutott egy-egy férfire ilyen „kicsi" mennyiség, mert a többit a nők szívták el. * Belgrádi jelentés szerint a mi­nisztériumok létszámcsökkentése megkezdődött és eddig közel ezer tisztviselőt bocsátottak el. Sándor király megállást parancsolt, mert ellenesetben nem marad egy intel­ligens ember sem, aki az ő kiált­ványait elolvasná. ^idám esetek A kis Móricka megzavarja apját irásközben : — Mondd, apuskám, igaz az, hogy az ember a majomtól szár­mazik ? Ingerülten replikáz a papa : — Te igen, de én nem ! . . . * Az apa délben nagy jajveszé­kelésre érkezik haza. Nagy a baj. A hat éves Gyuszika lenyelt egy kétfillérest. — No — mondja higgadtan az apa — nincs semmi baj! — És kézen fogva kisfiát, igy szól: — Gyere fiam, elmegyünk az adóhivatalba, ott az utolsó fillért is kiveszik az emberből . . . Hos-Tar H csurwása adéligyi jegyző fofinpe® rének ötödik főtárgyalási napja Pojjovics Kornél főjegyző vallomása a vádlott Áchim líhálypól — Hchim egész csaladjat eltartotta és segé* lyezte kas jövedelmeiből — A mai tárgyaláson is sok tansut haligattak ki (A Közlöny eredeti tudósítása.) A többrendbeli hivatali sikkasz­tással és csalással vádolt Áchim Mihály volt csorvási adóügyi jegyző bünperének pénteki tárgyalási nap­ján a törvényszék tovább folytatta a tanúkihallgatásokat. Elsőnek Sántha Gábor községi végrehajtó állott a bíróság elé, aki­nek kihallgatását már csütörtökön délután elkezdték. Utána Kraszkó Jánosné lényeg­telen vallomása után a főtárgya­lás egyik legérdekesebb tanúkihall­gatása következett. A községi főjegyző érdekes vallomása Popovics Kornél csorvási köz­ségi főjegyző, a vádlott hivatal­főnöke, csaknem az egész délutánt betöltő vallomást tett. Az elnök kérdéseire részletesen elmondja, hogy miből állott a vádlottnak, mint adóügyi jegyzőnek működési köre és mik voltak a kötelességei. Vádlott irányította az adóbehajtást, ellenőrizte a végrehajtót és a köny­velést, levelezett az adóhivatallal és a pénzügyigazgatósággal és je­lentéseket tett az alispánhoz a sa­ját neve alatt. Az adóbeszedés a pénztáros kötelessége volt, a szám­fejtésért az volt felelős, aki vé­gezte. Az ellenőri tisztre, csak 4 középiskolát végzett egyén alkal­mazható, de mivel itt ilyen nem volt, ezt is Áchim végezte. Az adókat neki átvenni nem volt sza­bad, mert egy vármegyei szabály­rendelet értelmében a jegyzőnek pénzt kezelni nem szabad. A be­hajtásnál a szerepe az volt, hogy a kivetést pontos időben foga­natosította és a fizetési megha­gyásokat idejében kibocsátotta. A végrehajtásra ő adott utasítást, ki­mutatásai alapján. A zálogolási jegyzőkönyveket pgy bekötött tömb­ben kezelték, mar husz éve, csak a messze lakókét írták külön lapra. Az ügy kipattanása Ezután az ügy kipattanását mond­ja el. Prág Géza és Jenő földbir­tokosok Áchim szabadsága alatt azzal jöttek hozzá, hogy az ő és a Vitézi Szék pénzeit Áchim át­vette, mégis mind kaptak fizetési­meghagyást. Amikor Áchim haza­tért, ő felelősségre vonta, mire az­zal válaszolt, hogy a pénzek meg­vannak, a pénzszekrényben, a kulcs azonban nincsen nála. Ké­sőbb ellentmondásokba kevere­dett, mire ő figyelmeztette az ösz­szes panaszkodókat, hogy írásban adják át neki a pénzük átvételé­nék történetét. Figyelmeztette Achi­mot, hogy a pénzeket 8 nap alatt térítse vissza és amikor ez nem történt meg, jelentést tett a dol­gokról a főszolgabírónak. Éppen aznap érkezett ki, a főbíró. Kér­dezte : mi újság. Ő igy felelt r Ez a szerencsétlen ember sikkasztott. Az ügy kipattanását egy hadi­özvegy is siettette. Ez panaszkodni ment hozzá, hogy nem kapta meg a járulékát. Megkérdezte a pénz­tárost, erre ez kijelentette, hogy fogalma sincs róla, miért nincs ki­fizetve a járulék, pedig már régen kellett volna. Á hadigondozottak járulékának maradványát be kel­i lett volna jelenteni és szállítani az | alispánnak. A vádlott jellemrajza Ezután Pauliny Béla dr. szava­| zóbiró intéz kérdéseket a tanúhoz, aki hosszas, érdekes vallomást tesz a vádlott magánéletéről. El­mondja, hogy igen rendes, szolid életet élt. Csorváson egy időben nagyon rákaptak a kártyázásra. Áchim sohasem kártyázott. Sze­rette a bort, ivott is, de csak olcsó borokat, pezsgőt soha. Sohasem költekezett, pláne ugy, hogy a jö­vedelme után feltűnt volna. Sőt fünek-fának tartozott, cipésznek, szabónak, boltosnak. Ezekért az adósságokért később állandóan járkáltak emberek a hivatalba, őt is zaklatták telefonon is, mire egy­szer meg is mondta neki: — Eredj a fenébe (engedelmet kérek), ne maceráljanak folyton engem is a te adósságaid miatt! Ezután elmondja, hogy a vád­lott havífizetése 220 pengő volt, amihez kb. 110 pengő mellékjöve­delem is járult. Paulinyi biró : Volt-e gyakran távol a vádlott a községből? Tanú: Nem igen. Legfeljebb fél­napokra. Az utóbbi időben már gyakrabban eljárt, mert az adó­ügyi jegyzőkkei konferenciázott és mert nősülni akart. Paulinyi: Mibe került a háza? Tanú: 28—30.000 pengőbe. Zöldy Miklós dr. ügyész intéz most kérdéseket a tanúhoz, aki kijelenti, hogy a vádlott állandóan segélyezte a testvéreit, akiket néha tartott is. Egyik fivére másfél évig állás nélkül volt, ezalatt ő tartotta el. Sokszor látta, amint a vádlott fivérei vendéglőkben a vádlottal ; fizettettek ki mindent. Egyik test­vére helyett egyszer 8 milliót fize­tett. Anyját és nővérét eltemet­tette. Mindezeket a kiadásokat a jövedelméből nem győzhette. Grófokkal, nagyurakkal... seire Készt Zoltán dr. elmondja védő kérdé­tanu, hogy mindez nem tünt fel neki, mert ő maga is két nagy gyermeket ta­níttat és ez rengeteg költséget emészt fel. Majd megismételte, hogy a vádlott nem dorbézolt, kocsisbort ivott és köztudat volt, hogy gazdag rokonai vannak és jó összeköttetései. Nagy urakkal, gaz­dag földbirtokosokkal, grófokkal járt vadászatokra. Akárhányszor az éjszakát Békéscsabán töltötte uri barátaival. — Nem hihettem — mondja végül — hogy az uribecsülethez hozzáférjen, hogy ilyen piszkos dolgokat csináljon! Áchim Mihály vádlott a tanú vallomására megteszi megjegy­zéseit : — A fizetésem a mellékesekkel távolról sem volt 300 pengő, sőt még a 200-at sem ütötte meg. Ami pedig a pénzek átvételét illeti, ahhoz jogom volt, hiszen helyettes főjegyző voltam. Á bíróság ezután több tanút hallgatott ki, akik mind a ház­helyek után fizettek Áchim ke­zeihez 20—20 pengőt hátralék cimén. Kómár Mihályné, Csalanyák Jó­zsefné, ifjú Bálint József, Zsiga János, Bánfi Ferenc, Galó János­né, Fehér Lajos és Ferenc, Luko­viczki György, Dékán Ferencné. Götz Jakabné, Dilingai Mihály, Blum Mihály, Kovács Mihály, Makra Illés, Gyarmati János, Basa József és Uhár István voltak azok, akiket Áchim a porták utáni tar­tozásuk erejéig megkárosított. Dán Mojsza csorvási földbirto­kost hallgatták ki ezután. Ő 2940 pengőt fizetett le a vádlottnak a vagyonváltságföldek után. A hadigondozottak csekkjeinek eltűnése Petrus Julianna csorvási köz­ségházi tisztviselőnő az utolsó tanu. A hadigondozottak részére érkezett 1340 pengő eltűnéséről tesz érdekes vallomást: — Amikor az 1340 pengős csekk megérkezett, Perva János községi pénztáros szabadságon volt. A csekk pár napig kiváltatlanul volt az értéknaplóban, a vonatkozó iratok között. Amikor aztán bejött Perva, a csekk már nem volt a könyvben. Kiderült, hogy Áchim, mialatt én pár percre kimentem az irodából, kivette a könyvből a csekket és a postán beváltotta. Amikor erről megkérdeztük Achi­mot, beismerte, hogy a pénzt át­vette, de kijelentette, hogy azzal el fog számolni. Ez persze soha­sem történt meg. A bíróság ezzel a pénteki tár­gyalást befejezte és a főtárgyalás folytatását szombat reggel 8 órára halasztotta. HÍREK Időjárás A békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola meteorologiai megfigyelő-állomásának je­lentése 1929 január hó 18-án délben Hőminimum — 15'2 C Hőmaximum — 7'4 C A föld felszínén — 4 2 C 5 cm. a földben — 4'4 C 20 — 0 5 C 50 „ „ „ + 21 C 1 m. a földben + 5'8 C 2 m. „ + 91 C Légnyomás 765'4 mm. Borultság 2W 0 Levegő nedvessége U Csapadék: 0 0 mm. Szélerő és irány: 2 m/mp. észak. Időprognózis este 10 órakor: Túlnyomóan száraz, csöndes és hideg idő várható, a fagyok lassú gyöngülésével. Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Az állandó választmány ülése. A hétfői közgyűlés előké­szítésére a képviselőtestület állandó választmánya ma délután fél 4 órakor ülést tart. — A kórház előleget kapott. A népjóléti miniszter a csabai kórháznak az 1928. év Il-ik felé­nek gyógydijszámadásaira előlegül 12 ezer pengőt kiutalt. Szombaton este záróráig tánc, vasárnap délután táncos teadél­után a Nádor Kék-termében. — Hirdetmény. A szegedi m. kir. állami felső ipariskolán február 11-én motorkezeíő, lokomobil és cséplőgépkezelő és stabilgőzgép­kezelőtanfolyam fog megindulni. Jelentkezni lehet a tanfolyamok megnyitásáig naponként a Mars­tér 7. szám alatti irodán. Az igaz­gatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents