Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1929-01-19 / 16. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1929 január 19. Szombat 56-ik évfolyam, 16-ik szám POLITIKUS ÜUPSLUP E!6fi:etési dijak i Helyben és vidékre posián küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Di*. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A faluéirt Tavaly egyik fővárosi napilap pályázatot irt ki azok számára, kik legnagyobb eredményeket képesek felmutatni a falvakban a téli idő alatt végzett munkáról. A pályá­zók nemcsak kulturális munkájukat tüntethették ki, hanem egyéb köz­tevékenységüket, gazdasági ered­ményeiket, háziipari sikereket, szö­vetkezeti szervezésüket, szóval mindazt, ami a falu szellemi és anyagi jólétét előbbre vihette. A pályázatok eredményét és a végzett munkát, mik a jutalmazá­sokat esetleg eredményezték, nem ismerjük. De a lényeg a gondolat­ban van s ezért elevenítjük fel most ezt az üdvös, példás igyeke­zetet. Minden vármegyének magának kellene megszervezni és állandó­sitani évről-évre ilyen jutalmak, ilyen pályázatok kitűzését. Mert erkölcsi elismerésen kivül nagyon sokat ösztönözhetne alkotó és ér­tékes munkára a néhány száz pengő pénzjutalom. És nemcsak egyéneket, de esetleg erkölcsi tes­tületeket is fokozottabb működésre serkenthetne a pályázat elnyerése, mert természetesnek kell feltéte­lezni, hogy nemcsak személyek, de egész testületek is pályázhat­nának az anyagi javakat is jelentő babéira. És a pályatételek anyagi alap­jának megteremtése sem volna le­küzdhetetlen akadályokba ütköző. Például ha maga a vármegye, az iskolán kivüli népművelési bizott­ság, a köz- és jótékonycélu alapok, a testnevelési szervezet néhány 100 pengővel járulnának hozzá a jutalmazásokhoz, oly jelentős juta­lomtételeket lehetne megállapítani, amiért érdemes dolgozni. Nem ké­telkedünk, hogy a pénzintézetek, a nagyobb iparvállalatok és birto­kosok szintén készségesen járul­nának hozzá, hogy a jutalomtéte­leket növeljék, sőt a községek sem zárkóznának el az elől, hogy egyenként 10—20 pengővel támo­gassák a messzekiható, nagy je­lentőségű mozgalmat, nagyobb ré­szét értékes összegek megállapí­tásával a pályázatra kellene fel­használni. Ilyen módon nemcsak a falvak érdemes és ambiciózus vezetőit sarkalhatná a vármegye nemes versenyre, hanem az egyes erkölcsi testületeknek, maguknak a közsé­geknek, szövetkezeteknek, levente­testületeknek, tüzoltószervezetek­nek, legényegyesületeknek stb. is alkalom nyílnék arra, hogy értékes vetélkedéssel buzgólkodjanak a sokat jelentő diadal megszerzésé­ben. Talán még a falusi kultúr­házak létesítésének ügyét is elő­mozdíthatná a mozgalom sikere. Ha pedig a hatóság bármi ok­ból nem tenné magáévá ezt a ja­! vaslatot, akkor a társadalomnak kellene felkarolni és kiépíteni a jutalmazások kérdését, mert a hozzáfűzött remények époly mér­tékben érintik a hatóságilag gon­dozott általános haladást és fejlő­dést, mint a társadalmi érdekeket. Megint elnapolják a Házat munkaképtelenség miatt Bajok a vármegyei reformjavaslat előadói tisztsége körül Budapest, január 18. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) Politikai körökben ma általános feltűnést és megütközést keltett, hogy a kormány előkészített javas­latok hiányában már ma kényte­len volt elnapoltatni a képviselő­házat, ugy, hogy a legközelebbi ülést csak a jövő hét csütörtökjére hivták össze és akkor is mindössze a könyvtári és muzeumi ügyekről szóló törvényjavaslat kerül tárgya­lásra. Zsitvay Tibor közölte munkatár­sunkkal, hogy pénteken már a bodrogkereszturi vasútvonal kiegé­szítéséről, továbbá a honvédség le­génységi állományának nyugdíjel­látásáról és végkielégítéséről szóló törvényjavaslatokat tárgyalják. Ez azonban, amint kormánypárti ol­dalon is megállapították, korántsem oldja meg a parlament napirend­jének programját, tekintve a vár­megyei reform ügyében beállott komplikációkra, ami miatt pénte­ken újból a Ház elnapolására lesz szükség. A vármegyei törvényja­vaslat ugyanis a legjobb esetben csak két hét múlva kerülhet napi­rendre és igy a közbeeső idő alatt a kormány kisebb javaslatok és jelentések tárgyalásával lenne kény­telen foglalkoztatni a parlamentet. A kormány ilyenformán fontos­nak tartja, hogy siettesse a javas­lat bizottsági letárgyalását és épen ezért kedden délelőttre összehív­ták a kormánypárt közigazgatási bizottságát. A javaslat, melyet Szci­tovszky Béla belügyminiszter a ka­rácsonyi vakáció alatt átdolgozott, már ilyen formában kerül kedden az egységespárt bizottsága elé. A kormánypárt közigazgatási bi­zottságának több tagja kijelentette, hogy a közigazgatási reformot még ebben az átdolgozott formájában sem hajlandó elfogadni. f. Szabó Géza egységespárti képviselő erről a következőket mondotta: — A közigazgatási reform ja­vaslatával kapcsolatban még min­dig vannak kívánságaink és alkot­mányjogi aggodalmaink. Azok a módositások, melyeket mi szüksé­geseknek tartunk, egyrészt az auto­nomia védelmét szolgálják, más­részt a tisztviselői javadalmazások ügyét volna hivatva megfelelően szabályozni. Egyébként érdekes az a körül­mény, hogy a vármegyei javaslat etőadói tisztségére még a kormány­párton sem akad vállalkozó. An­nakidején a belügyminiszter Csák Károly képviselőt kérte fel, ez azonban nem vállalta, mert a ja­vaslattal nem azonosította magát, sőt a javaslatot átdolgozott formá­jában sem tartja elfogadhatónak. Szó van F. Szabó Géza előadói megbízatásáról is, de ez még na­pokig tartó tanácskozásokat igé­nyel. Igy tehát a képviselőház ille­tékes bizottsága csak a jövő héten lesz abban a helyzetben, hogy hozzáfoghasson a vármegyei reform tárgyalásához. Ezután a reform­javaslat a kormánypárt bizottsága elé kerül, ahol még mintegy 10—12 napot vesz igénybe a javaslat meg­vitatása. A javaslatnak napirendretüzése tehát a legjobb esetben csak feb­ruár elején történhetik meg, mivel azonban a kormány más, nagyobb javaslatot nem tud a Ház elé hozni, minden valószínűség a kép­viselőház ujabb elnapolása mellett szól. Ez a lehetőség nagy megütkö­zést és felháborodást keltett ellen­zéki oldalon és miután a hosszú karácsonyi szünet sem volt elég a kormánynak arra, hogy a parla­mentet munkára előkészítse, ebben a kormányzat teljes tehetetlensé­gének bevallását látják. Ennek a helyzetnek fonákságát érzik a kor­mánypárti képviselők is, akiket egyelőre az aktuális személyi ügyek kötnek le. Kiigazítják a választói névjegyzékeket A vármegyei központi választmány ülése — Békéscsabán 15 összeiró-kiildöttség lesz (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei központi választmány szerdán, e hó 16-án Daimel Sán­dor dr. alispán elnöklete alatt Gyu­lán ülést tartott, amelyen megala­kította az összeíró küldöttségeket, amelyeknek az a feladatuk, hogy az országgyűlési választói névjegy­zékeket az 1930. évre kiigazítsák. Az egyes választókerületben a megalakított összeiró-küldöttségek száma a következő: a gyulai vá­lasztókerületen 20, a szarvasi választókerületben 18, a tótkomlósi választókerületben 11, a békéscsa­bai választókerületben 15, ebből 14 Békéscsabán, az orosházi vá­lasztókerületben 14, a gyomai vá­lasztókerületben 14, a békési vá­lasztókerületben 21, a szeghalmi választókerületben 18. Az összeiró-küldöttségeknek ez év március 31-ig kell elkésziteniök az ideiglenes névjegyzékeket és kell beterjeszteniök a vármegyei központi választmányhoz. A vár­megyei központi választmány, vagyis jobban mondva az alispáni hivatal 2 tisztviselője, a beterjesz­tendő névjegyzéket felül fogják vizsgálni, a hibákat kijavítják, vagy pótlás céljából azokat vissza fog­ják küldeni az összeiró-küldöttsé­geknek. A felülvizsgált névjegyzékeket a kihagyottaknak és az újonnan fel­vetteknek névjegyzékével együtt, amely utóbbi két jegyzéket most már nem az összeiró-küldöttségek­nek, hanem a vármegyének kell elkészítenie, (tehát a vármegyét ujabb nagy munka terheli), a folyó évi május 16-tól junius 15-ig fogja a központi választmány az illető községekben közhírré tenni, ame­lyek ellen felszólamlások és a fel­szólamlásokra észrevételek lesznek az érdekeltek által beadhatók. A panaszokat azután a törvény­ben előirt időben a központi vá­lasztmány fogja felülbírálni és en­nek határozata ellen a közigazga­tási bírósághoz lehet panasszal élni.

Next

/
Thumbnails
Contents