Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-21 / 240. szám

Békéscsaba, 1928 október 21 BÉKÉSMKGYE1 KÖZI' L 5 fl harisnyagyáraK kjbövitiK üzemüKet, hogy K'szoritsáK a Külföldi harisnyát flz „angol" harisnyáK túlnyomó része /Magyarországon Részül (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az a széleskörű mozgalom, ame­lyet a magyar társadalom kezdett a külföldi áru és iparcikkek ellen, különösen a harisnya-fronton ver mindig szélesebb és magasabb hullámokat. A gyárosok, hogy a mozgalom friss lendületét üzemeik felvirágzására kamatoztathassák, állandósn arra törekszenek, hogy a külföldi harisnyát teljesen kiszo­rítsák az országból. Ez persze csak akkor fog a kivánt mértékben sikerülni, ha a fogyasztóközönség következetes marad önmagához és elhatározásához, vagyis ahhoz, hogy nem vásárolja a külföldi gyártmányú harisnyákat. Ebben az elhatározásban nem annyira a hazafias érzésnek kell a főmoti­vumnak lenni, elég, ha af gazdasági okot nézzük; ez pedig az, hogy a külföldi áru mindég jóval drá­gább a belföldinél, annál azonban csak a legritkább esetben jobb, de gyakrabban silányabb, hitvá­nyabb. A külföldi harisnyák kiszorítása azonban napról napra kézzelfog­hatóbb tény. Igaz, hogy ez a folya mat ma még meglehetősen lassan mozog a cél felé, de hatásban és eredményben annál biztosabb. A textilgyárak, helyesebben: a ha­risnyagyárak máris megérzik a kül­földi áruk beözönlésének mérsé­keltebb tempóját, ami üzemeik fo­kozottabb mértékű foglalkozását sőt fejlesztését és kibővítését ered­ményezte. Alig van harisnyagyár az ország­ban, amelynek üzemét ma ne nagyobbítanák, kisebb nagyobb arányban s ez sok-sok szempont­ból örvendetes. Legelsősorban nem­zetgazdasági, de ugyanugy a mun­kanélküliség elleni harc okából is. S ha azután sikerülni fog a kül­földi selyemrongyok beözönlését a legminimálisabbra szorítani, ez a kis ország ezen a téren is meg­szűnik majd a mohó, nagyétvágyú külföld gyarmata lenni. A harisnyagyártó-üzemek szük­ségszerű bővítése Békéscsabán is folyamatban van, ha csupán kisebb mértékben is, mint másutt. Kez­detnek azonban ez is elég és na­gyon biztató. Alkalmunk volt erről a tárgyról az egyik helybeli harisnyagyártó vállalat vezetőjével beszélgetést folytatni, amikor a következőket volt szives kijelenteni: — A magyarországi kötszövöipar helyzetében az őszi szezon beállta némi fellendülést hozott. Általában élénk kereslet mutatkozik a kötött és szövött áruk iránt, ami részben arra vezethető vissza, hogy a ke­reskedők túlzott óvatosságból nem látták el magukat kellőleg a sze­zonra és az a furcsa helyzet állott elő, hogy a gyárosok divatcikkek­kel, úgynevezett pulóverekkel, mel­lényekkel stb. nincsenek ellátva és most a szezon közepén kény­telenek újra az előbb emiitett cikkek gyártásához hozzáfogni. A haris­nyaüzlet teljesen kielégítő, coton­harisnyában a gyárak mind na­gyobb és nagyobb forgalmat bo­nyolítanak le, úgyhogy a piacot ki tudják elégíteni, részben éjjel is dolgoznak. A kötszövő cikkekben kölföldről áru, a harisnyán kivül, számottevő télel jna már nem jön az országba. Azok a divatcik­kek, amelyeket a kereskedők mint angol árut adnak el, több­nyire belföldön készülnek. Ez azt jelenti, hogy a mai gyáraink ugyan­olyan kitűnő minőségű harisnyá­kat tudnak gyártani, mint a világ­hírű, többszáz éves múltra tekint­hető angol textilgyárak. Ez nagy nagy elismerés a legfiatalabb ma­gyar ipar, a textilipar számára. S miért éppen, IflSO-borv? őú> fooMV, a mama tuáp^ legjobban-! Sz óra Hanyattfekszem a Zengő csúcsán, két lépésnyire a rombadőlt kilátó­torony csonka maradványaitól. Ünnepi csend áhítata üli meg a rengeteget. Forrón tüz a déli nap és tébolyult hőséget szikráztatnak pazar tékozlás­sal hajigált fénydárdái. De a hegy­csúcson, a sürü csalitos néma magá­nyában, tűrhető a levegő áramlása. Balzsamos, nehéz illatokat szálitó szellőcske neszez át a gazdag lomb­rengetegen s csak ez a hang töri meg a tökéietes erdei csendet. Es néha egy-egy madár halk pittyegése. Elmélyedek az olvasmányomban. Egyszerre csörteiés hangzik a fák közül. Emberi beszéd tör át a lom­bok sűrűjén. Az ösvény kavicsai meg­csikordulnak. A pici tisztásra a galyak zöld lapja alól hirtelen turisták lépnek ki az aranyló napragyogásba. Pécsiek. Egy ur, akit látásból jól ismerek. S a lánya- 12— 13 éves, de már szép­ség, festő ecsetjére méltó alakkal, tagyogó és dus szőke hajsátorral. Mosolyogva, udvariasan köszönte­nek. Lerakják turistakészségeiket a ki­látó egyik megmaradt oszloplábára. Azután az ur visszamegy a sű­rűbe, keresi az utat, amely Hosszu­heténybe vezet. A kisasszonyka meg heves tudni- és látnivágyásában meg­rohamoz egy félmagas fát s mint a fürge evet, kecsesen és helyesen kúszva fenn terem a koronáján Ki­látást keres. Mert bizony a Zengő csúcsát annyira körülveszi a sürü bozót, alacsony fa és szerteterpesz­kedő bokor, hogy az oromról se­meddig sem lehet ellátni. Hiába keresed, turistatársam, onnét a jó öreg Isztert, a fénylő Drávát, nem láthatod meg Semmit sem enged látni Baranya drága szépségeiből az irigy zengőteteji bozót. A pécsi turistakisasszonyka is ha­mar megállapította ezt s készült le­felé ereszkedni a magas állásából. Ekkor visszajött az ur. Megtalálta az utjelzéssel megjelölt utat s most már tudni szerette volna a pontos időt, hogy mennyi idejük maradt a délutáni vonatig. Látom, hogy a mellényéhez lép az órájáért. Tovább olvasok. Nagyon érdekes ez az »Anna Veronika*. Éppen szökni készül hazulról, hogy lerázza magáról a szülői ház » zsarnokságát*. De egy tulhangos kijelentés vissza­ránt a valóságra: — Ilyen drágán még sohasem rándultam ki! — hallom egyszerre a bosszús kinyilatkoztatást. Már azt hiszem, hogy talán köz­lékeny úrhoz lesz szerencsém, aki most az orromra készül kötni, hogy autón jött el Pécsről a Zengőig s ez volt méregdrága. De vészterhes kijelentés térit vissza elkalandozá­somból: — Nincs meg az órám!... Odanézek. Mert hát mintha némi­képp engem is érdekelne a dolog. Bár igazán fel sem keltem a he­lyemről az egész idő alatt. És látom a következőket: Az ur szorgalmasan, de sötétre váló arccal kajkurássza összes zsebeiben az óráját. Leveszi a mellényét a csonka osz­loplapról. Végigtapogatja valamennyi zsebét. Az óra nem találtatik. Élőiről kezdi megint a vizsgálatot. Hiába. Nincs óra. Kissé izgatottabb kutatás következik. Haj-haj, az ügy eléggé kellemet­len, persze reám nézve. Hiszen kí­vülem senki sem járt ott s be kell vallanom, hogy mig az ur távol volt s a kisasszonyka a fán tartózkodott, a mellény közelében csak egyetlen teremtett lény bátorkodott élni — 6 az én voltam! S most nincs meg az óra .,. Az ur arcát figyelem. Határozot­tan szivárványszíneket játszik s mintha felém alig érzékelhető rosszalást küldene rövid hullámhosszon. De nem veszem tőle rossznéven, még azt se, ha magában nyiltan és visszavonha­tatlanul szoros összefüggést lát az A világ márka : 1928-as legújabb typusu személy teherkocsik, alvázak MC. CORMICK PETROLEÜM-TRAKTOROK mezőgazdasági gépek, golyóscséplők, varrógépek, kerékpárok legolcsóbban beszerezhetők Használt traktorokat Is cserélünk Mc Cormick petroleumtraktorok képviselete Iczkovíts Lipót gép TELEFON 276 Békócosaba, Andrássy-ut uháza TELEFON 276

Next

/
Thumbnails
Contents