Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-28 / 293. szám

2 fi£lfcEWB6YK]( MOZLOíT'g Békéscsaba, 1928 december 28 Kpnrád Ernő dr. Kitüntetése fl Kormányzó magasabb fizetési csoportba léptette elö (A Közlöny eredeti tudósítása) A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy az igazságügyminiszter előterjesztésére a kormányzó december 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával dr. Konrád Ernő gyulai ügyészségi elnöknek az itélőbirák és ügyészek részére megállapított III. fizetési csoport jellegét adományozta. Ez a kitüntetés, amely méltóságos cim használatával jár, az ügyészi pályán eltöltött 27 éves multat jutalmaz. Konrád Ernő dr. 1906-ban került a gyulai ügyészséghez ügyésznek, 1912. év óta az ügyészség vezetője, 1921. óta pedig annak elnöke. A kitüntetett évtizedeken át elismerésre méltó társadalmi munkát is végzett és végez Gyulán. Köztudomásu, hogy ő szervezte a Békésmegyei Pártfogó Egyesületet, amelynek jelenleg is ügyvezető-alelnöke, jelentős munkával vett részt a gyulai Szeretetház megalapításában, elnöke a Gyulai Közművelődési Egyesületnek. Jogi müvei (Gyakorlati Büntetőjog, stb,) közkézen forognak. Legújabban szépirodalmi tevékenységet is fejt ki s az ő kezdeményezésére jött létre és indult meg a Békésmegyei Jogélet cimü jogi, közigazgatási és pénzügyi jogiszemle is, amelynek főszerkesztője. E jól megérdemélt és szép kitüntetéshez a magunk részéről is szívből gratulálunk. A gyulai muzeum különlegességei (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye székhelyén a megye múltjára vonatkozólag tartalmas muzeumunk van, melyben sok külföldi vonatkozású emléket is őriznek. A változatos és tanulságos gyűjteményben különlegesség szómba menő tárgyak is vannak. Van pl. egy római üvegedény, melyben az első századból származó, keresztény vértanú vérével átitatott föld van a katakombákból. Érdekes az ókori pénzért sirató római asszonyok (praefikák) könnygyüjtő edénye. A muzeum egy hullaégető kemence maradványait is őrzi, melyet 1871-ben gyulai vasúti földmunkálatok alkalmával leltek. Egy fadarabot is kegyelettel őriznek, mely az 1849. okt. 6-án vértanúhalált halt gróf Batthyányi Lajos koporsójából való. Nagyon nevezetes egy XVII. századbeli magassarku cipő is, mely gróf Báthory Erzsébet asszony tulajdona volt. A sok em^ék között találunk hun lópatkót, somfanyelü tatárlándzsát, pallost a gyomai Körös medréből, arannyal futtatott, méregtartó bizánci bronzgyürüt stb. Nem utolsó érdekességü egy kókuszdió markolatú török bicsak, melyét gazdája Ali, a török felírás szerint azért csináltatta, hogy „rossz időben magam védelmezzem". Ugy látszik, hogy ami magyarlakta vidékeinken nagyon „rossz idők" járnak, mivel a bicskázások a nagyon is sürün előforduló szórakozások közzé tartoznak nem egy községben ? (K. E.) Ami odafent nem sürgős Iskolaépítésre nincs a kormánynak pénze — A község felterjesztéseire a kultuszkormány nem is válaszol (A Közlöny eredeti tudósítása.) Több izben megemlékeztünk már lapunkban ama békési áldatlan és tarthatatlan tanügyi állapotokról, melyben Békés község ifjú generációja, a jövő nagy Magyarország reménysége hosszú évek óta szenved, sínylődik. E tarthatatlan állapotok egyike a békési polgári leányiskola ügye. Ez a régi, ósdi, nedves, sötét s a növendékek egészségét komolyan veszélyeztető épület már régen megérett arra, hogy kőmüvescsákány alá kerüljön s lebontsák. Helyi egészségügyi hatóságok, hivatalos felügyelő iskolalátogatók évről-évre kifogásolják az épület modern kulturcélt nem szolgáló állapotát, egészségtelen s a növendékek testi épségét is veszélyeztető voltát s ez ügyben évenkint mennek fel a magas minisztériumba a jelentések, kérve felülről intézkedést, segélyt az iskola részére, mindhiába. A község vezetősége több izben szintén tett felterjesztést építési segély iránt, kilincselt, deputációzott, igénybe vette a község képviselőjének, dr. Ángyán Béla igazságügyi államtitkárnak közbenjárását, mindhiába. ígéretet kaptak, de a valóságban segélyt, melyre oly égető sürgős szükség volna, azt nem. Hihetetlen, hogy ilyen súlyos állapoton való gyors segítést igénylő esetben ne volna a kormánynak pénze; erre lennie kell, mert ez nemcsak Békés községnek közérdeke, mely a további kulturális kiadásokat nem bírja és 30 százalékos iskolai pótadóval küzd, hanem érdeke több száz szülőnek, kik legdrágább kincsük, gyermekeik tanítását, nevelését s egészségügyi felügyeletét bízták az intézetre s az rozoga állapotával mindezt veszélyezteti, érdeke ez az egész országnak. Vonjon el az állam olyan helyről a már megígért segélyből, ahol nem oly sürgősen szükséges az, mint Békésen s adjon Békésnek, de sürgősen segélyt, mely annyira rá van arra utalva. Egy másik, még a polgári leányiskola ügyénél is sürgősebb ügye Békés község népoktatás ügyének, a belterületi községi elemi iskoláknál az áldatlan, pedagógiai szempontból a tanügyi lapokban kezdettől fogva kifogásolt, félnapos vagy váltakozó rendszerű tanítás megszüntetése. Háború befejezte, 1918 óta kínlódik az iskola növendékserege és tantestülete a félnapos tanítással, lévén 6 tanterem és 10 tanerő. Nagyon sürgősen kellene itt is az iskolának 4 uj tanteremmel való kibővítése. A község építtetne is, mert belátja annak elodázhatatlan szükségességét, de anyagi eszközei nincsenek, nem birja, hisz 1929. évi költségvetésének nagyon tekintélyes részét a tanügyi kiadások teszik ki. Békés község vezetősége tett is már felterjesztést a kormányhoz az iránt, hogy súlyos tanügyi kiadásai könnyítésére vegye át az állam legalább a békési községi elemi iskolákat s tehermentesítse a községet a mostani s jövendőbeli elemi iskolai kiadásoktól, annál is inkább, mert a községnek nincs egyetlenegy állami tanintézete sem. A mostani iskolák bővítését s uj tanyai iskolák és óvódák építését, melyek pedig szükségesek volnának, nem birja teljesíteni. Hogy Békés község elöljárósága által s a vármegye közigazgatási bizottsága pártfogásával felterjesztett kérvény az elemi iskolák államosítása iránt most hol és meddig pihen, azt nem tudjuk. Békés község vezetőségét azonban táplálja az a remény, hogy méltánylást és igazságot érdemlő kérelme meghallgatásra fog találni a kultuszminisztériumban és az teljesítve lesz. Sz. Hűiben legyen aziparosság központi szerve? A kereskedelemügyi miniszter leirata az ipartestülethez (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hermann Miksa kereskedelmi miniszter néhány hét előtt azt a kijelentést tette egy iparos-küldöttségnek, hogy magukat az érdekelt ipartestületeket fogja megkérdezni, hogy milyen módon kívánják a sokat emlegetett központi szerv felállítását. Ezt a kérdést tartalmazó körlevél most ment ki az ipartestületekhez, azzal a felhívással, hogy a válaszadás céljából minden ipartestület hívjon össze rendkívüli közgyűlést, ott olvassák fel az egész leiratot és ennek az alapján adják meg a kivánt feleletet. A leirat azt a kérdést, hogy az ipartestületi reformra szükség van, eldöntöttnek tekinti. Másként áll a dolog a sokat emlegetett központi szerv kérdésében. Itt magát az elvi kérdést látja a miniszter eldöntendőnek, hogy nem az egyes vezetők, henem maga az iparosság összessége szükségességét látja-e egy központi szerv felállításának? Erre a kérdésre azért van szükség, mert az iparosság kevéssé foglalkozott még a felvetett problémának azzal a részével, hogy a központi szerv felállítása költségbe kerül és ezt a költséget neki kell viselni. Szóról szóra a miniszteri leirat erről a következőket mondja : „A kérdést, amellyel csaknem minden ipartestület foglalkozott, nem kívánom ismertetni. Csupán két körülményre akarom az ipartestület figyelmét felhívni. Az egyik, hogy az országos szerv létesítése nem vonhatja maga után a kereskedelmi és iparkamarák szervezetének megváltoztatását s hogy a kézműves iparosságnak a kereskedelmi és iparkamarák kötelékéből való kivonásáról nem lehet szó. A másik körülmény, hogy az országos szerv létesítésének és fenntartásának költségeit az ipartestületeknek,> végeredményben magának a kézműves iparosságnak kell fedeznie, mert ezek a költségek máshonnan nem fedezhetők. Ennek a költségtöbbletnek előteremtése csak olyképen történhetik, hogy az ipartestületeknek a tagsági dijakból származó bevételeik bizonyos százalékát évről-évre az országos szervnek kell beszolgáltatniok ! Ha az ipartestület többsége szavazás utján hajlandó a költségek emelését magára vállalni, akkor teendő fel a második kérdés, hogy mi legyen a központi szerv elnevezése, országos kézműves kamara, vagy ipartestületek országos központja ? Van azonban a leiratnak még egy rendkívül érdekes pontja, a mely a miskolci ipartestületnek egy * nemrégiben történt kezdeményezésére támaszkodik és azt kívánja az ipartestületektől megtudni, hogy nem látnák-e helyesnek a kérdés olyatén megoldását, hogy a kézmüiparosság a kereskedelmi és iparkamarák kebelében a mostani tagozatok megváltoztatásával egy harmadik osztálynak, a kézműves ipari osztálynak felállításával külön kamarai képviseletet nyerjen. Ez az úgynevezett osztrák rendszer, ahol a kamarák a hármas tagozósnak megfelelően a kereskedelmi gyáripari és kézműipari kamara nevet viselik. Hangsúlyozza fa miniszter, hogy ez esetben a javaslat hiveinek véleménye szerint a vidéki iparosság önállóan juttathatná kifejezésre kívánságait s amellett az a megoldás a kamarai törvény megfelelő módosításával a kézmüiparosság ujabb megterhelése nélkül megoldható lenne. Minthogy lehetséges, hogy ez a költségmentes megoldási mód az iparosság tetszésével fog találkozni, ez a kérdőpont is felteendő szavazásra. A válaszokat az ipartestület a miniszter által küldött és pontokba foglalt kérdőiven tartozik megadni. Ezen a kérdőiven fel kell tüntetni azt is, hogy hány tagja van az ipartestületnek, hányan jelentek meg a rendkívüli közgyűlésen, hányan szavaztak az országos szerv felállítása mellett és hányan ellene és milyen magasak az 1928. évre megállapított tagdijak? Ezekre az adatokra a költségmegoszlás kiszámítása miatt van szükség. A választ az ipartestület legkésőbb a leirat vételétől számított hat hét alatt, tehát február 3-ig tartozik a kereskedelmi minisztériumba beküldeni. A csabai piac A terménypiac csütörtöki árai a következők : buza 23'20—23'40, árpa23'00—24'00, rozs 20'00—20'30, ótengeri 28'50—29'50, uj tengeri csöves 2l'OO—22'00, uj tengeri szemes 27'50—28'00, zab 2250— 23'00, Napraforgó OO'OO—OO'OO, Tökmag 54'00—56'00, Köles OO'OO— OO'OO, la bab fehér 000—00C pengő métermázsánként. Uj felsőházi tag Budapest, dec. 27. Zsigmoidy Jenő dr. halálával megüresecfett felsőházi tagsági helyre ma kcmányzói kézirattal Lándori-Kéle Zoltánt, a dunántuli ref. egyház felügyelőjét hívták be.