Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-22 / 290. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1928 december 22. Szombat 55-ik évfolyam, 290-ik szám BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed4 évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Hosszabb napok Egy nyulfaroknyival növekedni kezd mától kezdve a nap, pár percnyivel korábban virrad és pár percnyivel később borul ránk az alkony. Ez a természet rendje, mert hiszen ha a valóságban a hideg időjárás már sokkal hamarabb is ránk köszönt, a hivatalos „tél" csak most kezdődik. Eddigelé nem volt valami túlságosan szigorú az idő, most azonban kegyetlen fagy köszöntött ránk. Amióta csak emberek vannak, azóta mindig volt szegénység, de a mostani gazdasági viszonyok mellett a nincsetlenség a polgárság sokkal szélesebb rétegére terjedt ki, mint azelőtt. És az idén kevesebb költség van ruházatra, élelemre és fűtőanyagra, mint ezelőtt bármikor. Pedig ebben az évben nem is volt olyan nagyon aszályos esztendő. Búzánk, árpánk és egyéb kalászosunk nagyon szépen termett és ha kukoricatermésünk még a középtermésnél is jóval alul maradt, de a jószágállomány már a békebeli mennyiséget és minőséget már majdnem teljesen elérte. A háború és forradalmak sokat romboltak, az átkos trianoni békediktátum bénitólag hatott a gazdasági helyzet kifejlődésére, de azért a mai helyzetet még sem lehet csak ezek számlájának terhére irni. Az igazság az, hogy a polgárság műveltsége és gazdasági tudása egyre növekedik, a mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel foglalkozó polgárság dolgozni akarása csak fokozódott. A csonka országnak gazdasági helyzete jórészt csak az aratás eredményétől függött ezelőtt is, de ezelőtt is volt silányabb esztendő, régebben, amikor még a földeket kevésbé trágyázták és jól művelték, minden három-négy termésbe jött egy aszályos esztendő. De abba az aszályos esztendőbe még sem pusztultunk bele. Régente nem volt akkora és nem is éreztük ugy a szegénységet, mint mostan. Ennek a mai helyzetnek, a magángazdaságok elszegényedésének, a pénztelenségnek és a megélhetés megnehezülésének okát ne a polgárságban keressük. Túlzottan nagyra nőttek a közterhek, megdrágult a pénz, olcsóbb lett a buza, jószágállományunk jarlirdetes díjszabas szerint. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szém alatt. Hirdetés dijszabás szerint. vát takarmányhiány miatt el kellett prédálnunk, az iparcikkeket, ruhát, cipőt és mindent, ami a megélhetéshez szükséges, drágasága miatt meg sem tudjuk fizetni. A polgárság túlnyomó többsége abban a meggyőződésben van, hogy a mai helyzetnek a helytelen irányú bel- és külpolitika az oka. Ha titkos választás utján a polgárság érzése, kívánsága és akarata az ország kormányzásában érvényesülne és irányító lenne, ugy az ország és a magángazdaságok helyzete jobbra fordulna. — A dolgozó és termelő polgárság minden rétege teljes mértékben teljesiti kötelességét és eljön még az az idő is, amikor majd a mai kormányzópárt is belátja, hogy a titkos választás és a polgárság akaratának érvényesülése az ország és a polgárság érdekét szolgálják. Az ellenzék harca a legteljesebb sajtószabadságig Az ellenzék a legerőteljesebben szembeszáll a sajtó szabadságát veszélyeztető uj sajtó ja vaslattal Budapest, december 21. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) A polgári ellenzék egyik csoportjának, a demokratapárt vezéréhez kérdést intéztünk, hogy mi a véleménye az ellenzék helyzetéről a Ház uj ülésszakában. Erre a kérdésre Bródy Ernő munkatársunknak a következőket válaszolta: — Csaknem teljesen lehetetlen az ellenzék parlamenti szerepléséről beszélni oly értelemben, mint az a békeidőben volt és ennek oka a kormány választási rendszerében rejlik, ami által kevés ellenzéki képviselő került a parlamentbe és igy ezeknek teljesen lehetetlen közös plattformra jutni. Azonban véleményem szerint ez a tény nem menti fel az ellenzéket az alól, hogy kis számára való tekintettel is szerepét be ne töltse. Ezzel tartozik az ellenzék nemcsak önmagának, de annak a választópolgárságnak is, amely az ellenzéki képviselőket minden kormányterror ellenére is mandátummal ajándékozta meg. Igenis, a polgárság kívánja, hogy képviselői napról-napra hangoztassák panaszaikat, a mi tiltakozásunktól várja tehát a polgárság, hogy helyzetén segítsünk. Arra a kérdésünkre, hogy a kormány milyen javaslatokat óhajt letárgyalni a Ház ülésszakában, a következőket válaszolta : — Egész bizonyossággal nem ismerem, de ugy tudom, hogy a kormány először a sajtónovelláról, a vidéki törvényhatóságok újjászervezéséről és a főváros autonómiájáról szóló törvényjavaslatot. akarja letárgyaltatni. Mind a három javaslatot rendkivül fontosnak és nagyjelentőségűnek tartom. Ezek közül is a sajtónovelláról szóló törvényjavaslatot, mert hiszen a sajtó nemzeti életünk fok^ mérője és nagy baj szórmazhatik az uj sajtótörvény intézkedéseiből, amely lehetetlenné tenné a sajtónak a becsületes feladatai teljesítését. Nekünk tehát már most figyelemmel kell lenni arra, hogy ez az uj javaslat a sajtószabadság érdekében törvényerőre ne emelkedhessék, sőt folytatnunk kell a harcot mindaddig, mig Magyarországon meg nem teremtik a legteljesebb sajtószabadságot. Amikor ma tehát mi ellenzéki képviselők szembeszállunk ezzel a törvényjavaslattal, akkor egyúttal küzdünk a magyar alkotmány védelméért is. A miniszter nem emeli fel az iskolabővitési segélyt A kismegyeri iskolabővítésre szánt segély máshova fordítását sem engedi meg az ev. egyháznak délyezett segélyt más célra fordítani nem engedi meg a miniszter. Az ev. egyház ugyanis kérelemmel fordult a miniszterhez azon célból, hogy miután a Szentmiklósi-uti iskola felépül s igy a kismegyeri bővítése feleslegesssé válik, a kismegyeri iskolára engedélyezett segélyt a kisfényesi iskola részére engedélyezze. Felhívja azonban a tanfelügyelő a polgármester figyelmét arra, hogy ha a külterületi iskolákban bővítés lenne szükség s e célból egy program készítésére, ugy készítesse el a külterületek pontos térképét, megjelölvén abban az iskolák helyét. E célból rendelje el a külterületeken a tankötelesek ujabb helyszíni összeírását s a térképen megjelölt és leirt iskolákhoz jegyezze be az újonnan összeirt, egy-egy iskolához illetékes tankötelesek számát is s az egészet küldje meg továbbítás céljából a tanfelügyelőségnek. Békésmegye tanfelügyelője Szentkereszthy Tivadar arról értesítette a város polgármesterét, hogy a miniszter a városnak az erzsébethelyi iskolabővitési segély felemelésére irányuló kérését fedezet hiányában nem teljesítette. Egyúttal visszaküldötte az erzsébethelyi iskolabővítés tervrajzait is, azzal, hogy azon több rendbeli változtatásokat eszközöljön a város s annak megtörténte után a tervrajzokat ismét küldje vissza a miniszternek, de mennél előbb, ugy, hogy az épitési munkálatok 1929 tavaszán megkezdhetők legyenek. Az iskola kibővítési munkálatainak segélyeképen már kilátásba helyezett összegeket a miniszter e célra 1929 április l-ig fenntartja, ha azonban az építkezések akkor kezdetüket nem veszik, ugy a segély összegét más községnek fogja odajuttatni. A kismegyeri iskola kibővítésére az ág. hitv. ev. egyháznak engeTanácsülés A folyó évi december hó 21-én tartott tanácsülésen az alábbi ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak: Kovács Lipótné fehérnemű tisztítási vállalat, Békán Imréné könyvkereskedő, Stefanik Andrásné baromfikereskedő, Gyurkó Mihály kovács, Hrabovszky Ádám kútfúró és Kucsera Pál ácsiparra. Tej üzemi és iparengedélyt kapott Zsilák Ilona. Épitési engedélyt kapott Valastyán János. Nyomtatvány, irószerszállitási és a könyvkötői munkálatokra kiirta a tanács a pályázatot december 31-iki határidővel. Kecskét lopott a fogarasi voEt román prefektus Kolozsvár, dec. 21. Fogarasról jelentik, tegnap éjjel a prefektura udvarán szolgálatot teljesítő rendőrőrszem ellenőrző utja közben gyanús neszre lett figyelmes. Amikor a nesz után érdeklődött, legnagyobb meglepetésére az egyik zugban ott találta Alexandrescu George volt prefektust, amint egy kecske-