Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-21 / 289. szám

2 BfíRÉSKEGYEI JKOZLÖÍTf Békéscsaba, 1928 december 21 T is 10 százaléíios lesz, tehát ugyanannyi, mint tavaly, vagyis az útadót nem kell felemelni. Elhatározta a közgyűlés, hogy 6 vármegyei és 18 vicinális utkaparói állást szerveznek. A közúti alapot terhelő nyugellátások és kegyelmi ellátások mérvét az államiakéval egyformán szabályozták. Nem adnak az ősi földből! Ezután Osváth Sándor és társainak kérelmét tárgyalta a közgyűlés, a Gyoma községhez tartozó csudaballai határrésznek Türkévé városhoz leendő csatolása tárgyában. Az állandó választmány javaslata elutasító volt, miután nem engedhető meg az ősi területnek idegen törvényhatóságokhoz való elcsatolása, különösen ha azt — mint a jelen esetben is — a közérdek nem kívánja. Javasolja, hogy a csudaballai határrészt jegyzői, orvosi, iskolai és útügyi könnyítésekkel és létesítményekkel hozzák közelebb Gyomához s igy önként elesik az elszakadás gondolata. Csákói Geiszt József dr. az elszakadok pártján szólalt fel és megrázó szavakkal ecsetelte a csudaballai részen található közlekedési és közegészségügyi állapotokat, amelyek tovább tarthatatlanok. Leirta a borzalmas útviszonyokat, amelyek miatt ott feküsznek az elhagyott szekerek és kocsik a tengelyig érő sárban ősztől tavaszig, mert elmerülnek a sárban. Az iskolásgyermekek ezen az uton járnak iskolába. A főispán megnyugtató szavai után, amelyekben a helyzet javítását igérte meg, a közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. Segélyek, választások, nyugdíjazások A vármegyei aljegyzők, szolgabirák és közigazgatási gyakornokok pótlékát az 1928. évi költségvetési maradvány terhére megszavazták. Molnár János és társai gádorosi lakosok kérelmét, egyes csongrádmegyei területrészeknek Gádoros községhez leendő átcsatolása tárgyában — Kertész-Horváth Mihály pártoló felszólalása után — a közgyűlés elutasította azzal, hogy nem kívánja a megye területét idegen törvényhatóságok testéből gyarapítani. Az árlejtező bizottság tagjaiul Lakos Jenőt, Kohn Dávidot, Sal Józsefet és Wieland Dénest választották meg, az igazoló választmányt pedig Hoffmann Károly dr.. Kovács Márton, Palmann Péter dr., Sebők Elek dr. és K. Schriffert Ferenc dr. személyében választották meg, mig ugyanoda a főispán kinevezte Rekk Géza, Almássy Alajos gróf, Névery Albert és Nóvák Kamill képviselőket. A közgyűlés engedélyezte Golián Lajos öcsödi főjegyző, Tóth Márton körösladányi írnok, Szvák Mihály tótkomlósi iktató és Szabó Lajos jegyző nyugdíjazását. Özv. Zimmer Jenőné gyulai községi orvos özvegyének nyugdijkérelménél Csige-Varga Antal dr. kérte, sürgessék meg a vármegye uj nyugdijszabályrendeletének jóváhagyását, hogy azoknak hátramaradottjait, akik hivatásuk gyakorlása közben vesztették el az életüket, megfelelő anyagi kárpótlásban részesíthessék. Az alispán felvilágosításai után Csige dr. viszszavonta indítványát. A szeghalmi kórházépítés A szeghalmi járási kórház épitési munkálatainak vállalatba adása ellen beadott felebbezés tárgyalásánál Metz József a régi ajánlattevők között kívánta a megbízást kiadni uj versenytárgyalás nélkül. Kiss László főszolgabíró megmagyarázta, hogy eddig idegen vállalkozók dolgoztak az ottani középitkezéseknél, idegen munkásokkal, ami a helybeli munkások keresetére káros befolyással volt. Ezen akarnak most változtatni. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. Segélyezések A közgyűlés ezután a gyomai menház létesítésére 500 pengőt, a gyulai közművelődési egyesületnek 400, a gyulai Atl.. Klubnak 320, a Baromfitenyésztők Orsz. Egyesületének 200, a gyulai leventezenekarnak 1000, az orosházi filharmonikus egyesületnek 300 pengő segélyt szavazott meg. A vármegyei tiszti főorvosnak a gyulai járási orvosi teendők idei ellátásáért 800 pengő jutalmat, a szeghalmi közvágóhíd építésére 3000 pengő kölcsönt szavaztak meg. Lanyha viták A Szentetornya község által a Székács-dülőut létesítése iránt hozott határozat felebbezésének tárgyalásánál K. Horváth Mihály a régi dülőut jogtalan elzárását tette szóvá és kérte az alispánt, vizsgáltassa meg az ügyet, mely nagyon homályos. Az alispán ezt megígérte és erre a célra a főjegyzőt fogja kiküldeni. A Szentetornyán vásárolni szándékolt orvosi lakás terve ellen ugyancsak K. Horváth Mihály szólalt fel, hibáztatva a házvételt és orvosi lakásnak a használaton kivül álló csendőrlaktanyát ajánlotta. Pálffy Béla plébános ezt ellenezte, mivel a laktanya a falu végen van, a dögtér, a temető és egy mocsár mellett, tehát orvosi lakásnak alkalmatlan. Daimel alispán hozzászólása után a közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. Major Simon dr. felebbezését a gyulai főjegyző képviselőtestületi jutalmazása tárgyában a közgyűlés elvetette. A határozat kimondása után Major szólásra emelkedett, de a főispán figyelmeztette, hogy a határozat már kimondatott. Major erre megjegyezte, hogy a határozatot nem fogadja el, de nem felebbez ellene, mert akkor önmagával jönne ellentétbe. Apróbb ügyek A közúti alapból a szokásos karácsonyi segélyezéseket az idén is kiadják, a vármegye központi előadói, számvevőségi, államépitészeti és a kezelői személyzet tagjai számára. A megszaporodott ügyek rendes lebonyolítására 2 központi dijnok és a főszolgabiróságoknál 1—1 Írnok felvételét határozta el a közgyűlés, 11.600 pengő költséggel. Mezőberény község egy házvételi ügyének megvizsgálását illetően a közgyűlés ugy határozott, hogy a bekebelezési mulasztások miatt az alispán felelősségre fogja vonni az elöljáróságot. Elfogadták a közélelmezési alap számadását is, amely 4270'55 P bevétellel szemben 875'70 P kiadást tehát 3394'85 P maradványt mutat fel. Az alap vagyona 22.872 P 28 fillér, a kamatok nélkül. Ebből az alapból 10.000 pengőt a jövő évben tisztviselői segélyezésekre fogna fordítani, mig ha ez nem lesz elég, a hiányt a házipénztárból fedezik. Ezután gyors tempóban tárgyalta le a közgyűlés a tárgysorozat többi pontjait, mindig kevesebb érdeklődés mellett, mig végre az elnöklő főispán a közgyűlést kevéssel 12 óra előtt berekesztette. Olcsó exporthitel és tarifakedvezmény nélkül elsorvad gabonaértékesítésünk Steinberger Imre nyilatkozata a terményértékesités bajairól (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny hasábjain már több izben jelentek meg cikkek Steinberger Imrétől, melyek a terményértékesités bajait tették szóvá. Ezek a bajok közösen sújtják a terménykereskedőket és gazdákat s cikkeiben Steinberger ismételten rámutatott ezeknek a bajoknak forrására is. A lapunkban megjelent cikkeket érdekesen egészíti ki a Pesti Tőzsde legutóbbi számában egy ugyancsak Steinberger Imrétől való nyilatkozat, melyet az alábbiakban ismertetünk : — Békében mi, békéscsabai és környékbeli gabonakereskedők, hatalmas tételekben szállítottuk a búzát a monarchia minden irányába, főleg azonban Tirolba, Vorarlbergbe, de ezenkívül még Svájcba is. Ezeken a piacokon ugyanis igen kedvelték és nagyra értékelték a piros, acélos, aprószemű tiszavidéki búzát. A békéscsabai Lévy A. és Fia cég, az orosházi Littmann és Pollák Lőrinc cégek, a gyomai Hartenstein cég — mindmegannyi gabonakereskedelmi dinasztia — legfőbb hivatásuknak tartották termelni, összevásárolni, megfelelően előkészítve, külföldre szállítani az üvegszerüen áttetsző nehéz és dus sikértartalmú tiszavidéki, illetőleg békési és Csanádi búzát. Hol volt akkor a Manitoba I—II—III ? Hol okozott konkurrenciát a más kontinensbeli buza a kiváló minőségű magyar búzának ? Pedig sem az árut nem márkázták államilag, sem az exportőröket nem akarták márkázni. A kereskedők maguk végezték az áru márkázását és mindenki örült a kereskedelem boldogulásának. — A világháború persze ebben a tekintetben is nagy változást hozott és amikor Európának az éléskamrája kiürült, Amerika vált a kontinens élelmezőiévé, 1923-ban azonban, amikor minőségileg kitűnő és rekordtermésünk volt, joggal remélhettük, hogy ismét porondra léphetünk, de ismeretlen alakulatok buzaszállitásaikkal évekre elvették Svájcnak a kedvét attól, hogy itt mint vevők lépjenek fel, ugy hogy amikor 1927-ben ismét kitűnő kvalitású búzánkkal kerestük fel őket, leghatározottabb visszautasításban volt részünk. Érthető ezek után az a véleményünk, hogy a magyar búzaexport MAGYAR HÉT t iT«r»GYAR ARÖT ^VEGYETEK KARACS0NYK0R IS! felvirágoztatásának hivatása elsősorban azé a lelkes gárdáé lehet, amely az intelligens, szakképzett vidéki gabonakereskedőkből rekrutálódik. Innen kell újra kiindulni az export fejlesztésének, mert tudni kell, hogy a múltban a hatalmas budapesti cégek és bank áruosztályok inkább a tömegexportüzletekre szorítkoztak. — A vidéki gárda ma is készen áll feladatára és meg vagyunk róla győződve, hogy előbb-utóbb a gazdák is követelni fogják az azelőtt teljes ismeretlen alakulatok megszüntetését és a gabonakereskedelmi tevékenység minden irányban való érvényesülésének biztosítását. Tért fog hódítani az a meggyőződés, hogy az exportszervezetek semmi ujat nem nyújthatnak és bennünket, régi kereskedőket, adatokkal nem támogathatnak. Kimunkálatlan 'területekre bennünket nem vezethetnek és az adatokat, amelyeket a bürokratikus szervezetek majd feltárnak, mi már régen letárgyaltuk és üzleteinket, ha csak egy módja volt, régen meg is kötöttük. Az export előmozdítása tehát ne szerveretek felállításában merüljön ki. Érvényesüljön inkább minden befolyás az egészséges kereskedelmi szerződések megkötése érdekében. Szerezzék meg a külföldi piacok barátságos hangulatát részünkre, adjanak olcsó exporthitelt, amely azonban egy hatalmas exportkereskedelem egyforma mértékkel mért érdekeit kell, hogy szolgálja. Az exportot egyedül is előmozdító vasúti tarifakedvezmények pedig vonatkozzanak minden relációra és legyenek érvényesek minden állomásról. Parisban letartóztatták Litvinov testvérét Páris, dec. 20. Ma délelőtt a párisi rendőrség letartóztatta Litvinov orosz népbiztos testvérét, aki ellen a berlini szovjetkövetség tett feljelentést cimlehatmisitás miatt. Litvinov egy lengyel származású hölggyel együtt lakott egy párisi harmadrendű szállodában. Letartóztatása alkalmával a rendőrség átkutatta szállodai szobáját s a kutatás során rengeteg hamis címletet és kompromittáló iratot foglalt le. Litvinov letartóztatásával kapcsolatban letartóztatták egy párisi bank igazgatóját és egy párisi hoteltulajdonost is. — Már itt van a báli saison. Ha ízlésesen elegáns akar lenni, ugy fáradjon bizalommal hozzám. Már megérkeztek a legújabb báli modell rajzok, melyek után leszállított facon árak mellett készítem a legelegánsabb estélyi ruhákat. Egyben b. figyelmébe ajánlom angol szabóságom is. Csak egy próba megrendelést kérek, hogy meggyőződjön áraim szolidságáról. Németh Árpád női szabó Andrássy- ^ ut 7. I. em. 4. Telefon 256. Férfiing, kalap, sapka és nyaki 6n1ő nagyválasziékbőfl Dsutsch-t^stvéreknél.