Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-19 / 287. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1928 december 19. Szerda 55-ik évfolyam, 287-ik szám BEKESMEGT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak! Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példánvonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés dijszabás szerint. Friedrich István éles nyilatkozata az uj házszabályokról „A házszabályok veszélyeztetik a parlamentarizmust" -« mondja Wolff Károly Budapest, december 18. (A Békésmegyei Közlöny tudósitójától.) A Ház ma általánosságban letárgyalta a házszabályreviziós javaslatot, ami után önként felvetődött az a kérdés, hogy az uj házszabályok milyen hatással lesznek a politikai életre és remélhető-e javulás a Ház nivóját és munkaképességét illetően, amelyhez főleg kormánypárti politikusok nagy reményeket fűztek. Munkatársunk érdeklődött több politikusnál és még a kormánypárti képviselők is azon a véleményen vannak, hogy az uj házszabályok sem javítják meg a jelenlegi állapotot és nem teszik lehetővé azt, hogy az ellenzék teljes erővel vegye fel a harcot valamely javaslat ellen. Sőt a keresztényszocialisták részéről Wolff Károly kijelentette, hogy bár a párt a maga részéről elfogadta a javaslatot, kénytelen azonban annak az aggályának kifejezést adni, hogy a házszabályok jelenlegi formája nemcsak a célnak nem felel meg, hanem egyenesen veszélyezteti a parlamentarizmust. — Nem habozok nyiltan kimondani, hogy a parlamentarizmus csődje csak azok előtt szimpatikus — mondotta Wolff Károly — akik egyenesen a többségi diktatúrára törekszenek, vagy a zavarosban akarnak halászni. Munkatársunknak errevonatkozóan Friedrich István a következőket mondotta : — Azok, akik a parlamentarizmus csődjét várják az uj házszabályoktól, borzasztóan tévednek. Az uj szabályok semmi más célt nem szolgálnak, mint a kormány hatalmi pozíciójának megerősítését. Ezekre az uj szabályokra semmi szükség nem volt és alkotmányjogi szempontból is veszedelmesnek tartom azokat, mert ha eddig az ellenzék szembekerült oly kormánnyal, amely elvesztette talaját a néppel szemben, kénytelen volt lemondani. Az uj házszabályok által most teljesen meddővé válik az ellenzék működése a parlamentben. De rendkivül találóan jellemezte a parlament helyzetét a házszabályrevizió megszavazása után Rassay Károly, aki kijelentette, hogy az uj házszabályokra semmi szükség nem volt, mert az eddigiekkel egész nyugodtan lehetett volna tovább dolgozni. Majd leszögezte, hogy az első alkalommal, amikor uj kormány fog alakulni, egyetlen kézlegyintéssel el fogja seperni ezeket a hibrid alkotásokat. — Nem a házszabályokkal kell a parlament nivóját emelni — mondotta végül —, hanem meg kellett volna teremteni a parlamentáris kormányzást, mert ha meglesz a titkos választás, a sajtószabadság és ha visszaállítják a közszabadságokat, amelyek a polgárok jólétének biztos alapjait képezik, akkor teljesen mindegy lesz, hogy a képviselők egy óráig, vagy tiz percig beszélnek, avagy a kormánypárti többségi, vagy kisebbségi véleményt szavazza-e meg a Ház. Tévednek azok, akik a palamentarizmus csődjét várják. Példa erre a német parlament, ahol olyan problémákat oldanak, amelyek az egész világ tiszteletét és becsülését szerzik meg a német nép számára. Nem a parlamentben és a házszabályokban van a hiba, hanem a kormánynak olyan atmoszférát kell teremtenie, hogy a javaslatokat nyugodt mederben és szakszerű előkészítésben tárgyalhassák, ennek azonban alapfeltétele az, hogy a parlamentarizmus valóban a népakarat kifejezője legyen. A miniszter nem engedi meg a községi állatorvosoknak a husszemledijak kiutalását A husvizsgáiati dijakat a jövőben a költségvetésben kell előirányozni és a község kiadásainak fedezésére fordítani (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az egyes községek költségvetéseinek vizsgálata során az alispán a költségvetésekből törölte a fennálló törvényes szabályok értelmében azokat az összegeket, amelyeket a községek a községi állatorvosok részére husszemle dijak cimén átengednek és ezen törölt összegeket a községi bevételek közzé sorozta. Az alispánnak ezen rendelkezését az állatorvosok természetesen sérelmesnek találván, az ellen jogorvoslattal éltek a közigazgatási bírósághoz azon a cimen, hogy ez az alispáni rendelkezés őket törvényesen megillető illetményeikben rövidíti meg. A közigazgatási biróság a jogorvoslatok elbírálására a belügyminisztert mondotta ki illetékesnek, aki most Öcsöd község állatorvosának felebbezése folytán, az összes többi állatorvosokra érvénynyel bírandó döntést hozott. A miniszter határozata az, hogy az alispán határozatát jóváhagyta s a felebbezést elutasította azon az alapon, mert a fennálló törvényerejű rendeletek értelmében azon községi alkalmazottak, akiknek rendes fizetésük van, azonfelül állandósított rendes, vagy rendkívüli javadalmazásképen sem készpénzben, sem természetbeni szolgáltatásokban, vagy a községet illető jövedelmeknek és bevételeknek egészben, vagy részben való átengedésében nem részesíthetők. Ez a törvényerejű rendelkezés vonatkozik a községi állatorvosokra is, mint községi alkalmazottakra. A husvizsgáiati dijak, a község jövedelméhez tartozván, azokat a község költségvetésében kell előirányozni és a község kiadásainak fedezésére kell fordítani. Az ilyen jövedelmeket tehát már azért sem lehet átengedni, mert az a község pótadójára jelentékeny kihatással volna. De ellenkeznék az átengedés az egyenlő elbánás elvével és a méltányossággal is az, hogy éppen a községi állatorvosok, akik a községi pénztárból aránylag magas, egészen a VIII. fizetési osztály I. fokozatáig emelkedő fizetést kapnak és ezért csaknem kizárólag a husvizsgáiati és husszemle tennivalókat kell ellátniok s ezenfelül magángyakorlatot is folytathatnak, a községet illető és egyes helyeken évi 6—7 ezer pengőt is meghaladó jövedelmek átengedésében részesittessenek. Az a körülmény, hogy a pályázati hirdetményben a husvizsgáiati dijak a községi állatorvos jövedelmeként voltak megállapítva, igényjogosultságukat nem állapítja meg, mert az ilyen tartalmú pályázati hirdetmények még akkor tétettek közzé, mikor az állatorvosok fizetésrendezése nem történt meg, az uj fizetés pedig már annak figyelembevételével állapíttatott meg, hogy a husvizsgáiati dijak, melyeknek összege községenként nagyon különböző, a községek javára essenek. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn, karácsony előestélyén, lélekemelő és bensőséges ünnepség színhelye lesz a békéscsabai közkórház, ahol a betegek megajándékozása és felviditása céljából karácsonyfaünnepélyt tartanak. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődik és azt a róm. kat. leányklub tagjai rendezik. A vidám, jókedvű leánysereg — a nők örök jószívűségéhez méltóan — elmegy a szent estén a betegek és a fáradtak közé, hogy kedves csicsergésükkel és igaz szívvel adott ajándékaikkal felvidítsák és megörvendeztessék azokat, akik a szent estét betegségük miatt nem tölthetik a családjuk körében. Ezen az estén a rideg, orvosságszagu kórházi termekbe a szeretet, az emberi melegség varázsolódik majd elő és a szenvedők a rideg kórházi ágyakon .otthon érezhetik majd magukat, amikor a zöld fenyőfa ágain fellobognak a szent lángok. A karácsonyfaünnepélyen bárkit, aki az ünnepség iránt érdeklődik, szívesen látnak. WVWWWVVWVWWWWWVWft ^íselűIestulBtí laaoR vál (A Közlöny eredeti tudósítása.) A községi képviselőtestületi tagok választása e hó 15-én folyt le Békésen, melynek eredménye a következő : az I. választókerületben községi képviselő- lett Füle János községi számvevő, a Il.-ban dr. Varga István községi ügyész, a III.-ban Tyehlár Endre ny. számtanácsos, a IV.-ben Tyehlár Endre, az V.-ben Varga János, a Vl-ban Szabó István volt ref. egyházgondnok, a Vll.-ben Bérezi István volt községi biró, a VlII.-ban Hídvégi István községi gazda, a IX.-ben Durkó Sámuel községi biró, a X.ben Zs. Szabó Ferenc. Póttagok lettek: Pikó Sándor, K. L. Szabó Gábor, Szathmári Péter, Tóth Bálint, Gulyás Imre, Sajti Lajos, Müller József, R. Nagy László, B. Szabó István, ifj. Durkó Gergely, Deák István, Gellén János, Kun Imre, Balogh Mátyás, R. Szabó Gábor, Mészáros Imre, Kovács Imre, T. Nagy Sándor, Barna Sándor, Sebestyén Sándor. A választás iránt nagyon csekély érdeklődés nyilvánult meg. Sokkal inkább foglalkoztatja a legnagyobb magyar község lakosságát a december 29-iki előljárósági választás, amely minden valószínűség szerint egy egész napot fog igénybe venni, mert valószínűleg névszerinti szavazásokkal dől el a birói, törvénybirói, közgyámi és ügyészi tisztség. Különösen erős küzdelem várható az ügyészi tisztség betöltésénél, melyre két hely